Kényszerpályán

Az utóbbi időben egyre határozottabban körvonalazódott, hogy „kapós” az RMDSZ a Fidesz számára, és az elmúlt évek-évtizedek távolságtartása elmúlni látszik. A tusnádfürdői szabadegyetemen Orbán Viktor nem stratégiai partnerével, Tőkés Lászlóval, hanem Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével kezdeményezett kétoldalú tárgyalást, s ígérték: lesz még hasonló találkozó.

„Az első pillanattól kezdve azt mondtam: függetlenül attól, ki kinek a barátja, az RMDSZ érdekelt abban és nyitott arra, hogy a magyar kormánnyal partneri, szoros együttműködést folytasson” – nyilatkozta a kapcsolatépítésről Kelemen Hunor, és ígéretét be is váltotta.

Pedig a közeledés nem ment könnyen. Egy évvel korábban csúnyán elbukott a békekötés. A romániai parlamenti és önkormányzati választásokon éles konfliktusok alakultak ki a Fidesz által támogatott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ között, a kampányviták miatt mindkét szervezet támogatottsága jelentősen esett. Az RMDSZ mandátumokat vesztett, az EMNP pedig gyakorlatilag láthatatlan maradt.

Kövér László ekkor még „bolsevik gyökerű” szervezetként címkézte az RMDSZ-t, és egyértelműen az MSZP-hez sorolta. Kelemen Hunor élesen vágott vissza, és arra figyelmeztette a magyar házelnököt, hogy a szövetség már akkor az Európai Néppárt tagja volt, amikor a Fidesz egészen más politikai utakat keresett. Ez – vagyis a közös pártcsaládhoz való tartozás – bizonyult az együttműködés egyik fontos pillérének, és külpolitikai téren valószínűleg jól kamatoztatható szövetséget jelent. Különösen akkor, amikor a magyar kormányt külföldről állandóan kritikák érik.

Ki szavaz kire?

Az igazi tét azonban belpolitikai – a Fidesz és az RMDSZ számára egyaránt. November elején a Magyar Állandó Értekezlet ülésén Kelemen Hunor hangsúlyozta: a kettős állampolgárság intézményével és a szavazati jog kiterjesztésével kapcsolatban „ma már nincs vita”. Az RMDSZ a nyilatkozatok szintjén is elkötelezte magát az állampolgársági adminisztráció segítése mellett, sőt a szövetségi elnök szerint a szervezet a szavazáson való részvételre is mozgósít, mondván, „megszerzett jogainkkal élni kell”.

A jövő évi választáson a legoptimistább előrejelzések szerint 70-90 ezer romániai magyar vehet részt, a pesszimista becslések azt jósolják: a szavazati joggal rendelkezők fele sem él majd a lehetőséggel. Azonban már most intenzív mozgósítás folyik, egyre-másra jelennek meg azok a kampányanyagok, amelyek a választáson való részvételre ösztönöznek.

„Cserébe” az RMDSZ várhatóan az EP-választási kampányban vár segítséget a Fidesztől, de legalábbis arra számít, hogy nem szembesül olyan ellenkampánnyal, mint amilyen a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokkor volt tapasztalható.

A legnagyobb dilemmát valószínűleg Tőkés László újbóli jelölése jelenti. A Fidesz stratégiai partnere legutóbb az RMDSZ listáján kapott mandátumot, ám brüsszeli szereplései vállalhatatlanná váltak a szövetség számára. Tőkés folyamatosan támadta az RMDSZ-t és személy szerint Kelemen Hunor elődjét, Markó Bélát. Még nem egyértelmű, mi lesz Tőkés sorsa, milyen politikai (utó)életet szán neki a Fidesz, az viszont körvonalazódik: szinte mindenben kompromisszumkész a szövetség, ám az egykori püspök még egyszer nem szerepelhet a listáján.

„A jövő évi európai parlamenti választásokon a tulipán jele alatt és RMDSZ-színekben kell indulnunk. Ez nem zárja ki a párbeszédet, nem zárja ki az együttműködést. Egyvalamit mégis kizár: nem engedünk a zsarolásnak, és nem ígérünk befutó helyet olyan politikusoknak, akik a mi bizalmunkkal visszaéltek” – mondta Kelemen Hunor a szövetségi képviselők tanácskozásán, ugyanakkor partnerséget ígért minden olyan személynek és szervezetnek, aki és amely „nem a megosztást erősíti”. Az RMDSZ parlamenti és önkormányzati mandátumai alapján az erdélyi magyar közösség 89 százalékát képviseli, így súlya van annak, hogy a jelenlegi vezetés a magyar választási regisztráció ügyében is segítséget ígért – „ellenszolgáltatás nélkül”.

Az első próba

Ez valóban nagyvonalú ajánlat, a Fidesz ugyanis anyagilag jelentősen támogatta a Tőkés mögött álló Erdélyi Magyar Néppártot, az úgynevezett Demokrácia Központokat is, míg az RMDSZ-től komoly forrásokat vont meg hivatalba lépése óta a magyar kormány. Most patthelyzet van a két szervezet között: a Fidesz arra kényszerül, hogy összefogjon az általa évekig hátrányos helyzetbe hozott szövetséggel, mivel saját szatellitszervezetei rendre alulteljesítettek, mozgósító erejükre aligha számíthat. Az RMDSZ pedig azt kockáztatja: ha nem működik együtt fegyelmezetten, s a korábbi – jelentős bizalmatlanságra okot adó – konfliktusokat nem hagyja figyelmen kívül, akkor önkormányzati és parlamenti pozíciói után európai mandátumaitól is eleshet.

A Fidesz–RMDSZ-együttműködés első próbája novemberben volt: ekkor döntöttek a szlovákiai Híd-Most európai néppárti tagfelvételéről Brüsszelben. Bugár Béla pártjának felvétele ellen három párt szavazott: a Kövér László szerint „bolsevik gyökerű” RMDSZ, a Fidesz, amely Kelemen Hunor helyzetértékelése szerint is különutakon érkezett a Néppártba, és a Fidesz stratégiai partnere, az MKP. Kovács Péter, a szövetség főtitkára azzal indokolta a magyarországi kormánypárttal való együttműködést és a Híd-Most felvételének elutasítását, hogy azt egy másik szlovákiai párt (az MKP) szorgalmazta.

A szlovák–magyar vegyespárt a Fidesz–RMDSZ–MKP együttes fellépése ellenére felvételt nyert, az első európai szintű közös akció tehát elbukott. Bugár Béla a protestvoksokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az ellenszavazó magyar pártok „mélyre süllyedtek”.

Nem támadják

Valószínű azonban, hogy nemcsak a Fidesszel és partnereivel való szoros együttműködés miatt került szembe az RMDSZ a Híd-Mosttal. Erdélyben újra és újra felmerül annak szükségessége, hogy szorosabb, perspektivikusabb együttműködést kellene kötni valamelyik román párttal. Az etnikai szempontból vegyes érdekképviseletnek azonban eddig nem akadt támogatója. Korábban Kovács Péter szögezte le, hogy ilyen típusú együttműködésre Romániában nincs szükség, a szlovákiai magyar példa nem ragadós. Az RMDSZ politikusai az etnikai határokon túli bizonytalan modell helyett egy biztosabbat választanak: azt, amelyet Budapestről támogatnak. Ha pedig nem támogatják, legalább nem támadják.