Tovább drágulhat a kenyér

Egyre drágábbak hazánkban az alapvető élelmiszerek, köztük a kenyér is, derül ki a Népszava cikkéből. Őszre akár a négyszáz forintos árat is meghaladhatja az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilójának ára, ez az összeg pedig rengeteg magyarnak, például az alacsony jövedelmű kisnyugdíjasoknak egyre nehezebben megfizethető. 

A jelenségben nyilvánvalóan a koronavírus-járvány is közrejátszik, azonban egyáltalán nem újkeletű problémáról van szó. A felmérések alapján a kenyér egyre nehezebben megfizethető a magyarok számára. A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent, idén pedig ez a csökkenés még erőteljesebben megfigyelhető. Ez leginkább az egészségtudatossággal, a vásárlóerő gyengülésével és a sütőipari termékek drágulásával magyarázható.

A kenyér drágulásának legfőbb oka az alapanyag, a búza drágulásában keresendő. A legnagyobb búzatermelők között szerepel Ukrajna és Oroszország, akik idén a szokásosnál nagyjából tízmillió tonnával kevesebb terméssel számolnak. Ebből a megcsappant készletből kell még Kínát is kiszolgálni, ráadásul a búza és a kenyér árán nem segít az igen gyors sebességben gyengülő magyar forint sem.

A sütőipari termékek, például a liszt drágulása ahhoz vezet, hogy a pékségeknek sokkal többe kerül a termelés, következésképpen az általuk készített termékek ára is magasabb lesz. A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet. Nemcsak a búza drágulása a ludas, ugyanis nagy szerepet játszik még az energiárak növekedése és a munkával járó közterhek vállalása. Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke szerint a problémát megoldhatná, vagy legalábbis jelentősen tompíthatná, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe.

(Kiemelt kép: A Balmaz-Sütöde Kft. új üzemegysége az átadás napján, Balmazújvárosban 2020. július 14-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)