KDNP kormányon?

„A Benes-dekrétumok ügye pedig elsősorban a cseh elnök, Václav Klaus szégyene, csak azután az unióé, amely semmibe vette Adenauer és Schuman örökségét, és megtagadta az emberi jogok ethoszát. Harmadszor meg Balázs Péter külügyminiszteré ...” – tudjuk meg az interjúból Semjén Zsolt, a KDNP elnökének ítéletét. Az alig egy százalékon álló párt vezetője úgy dönt: „A Benes-dekrétumok hatályban maradását pedig nem engedjük. Úgyhogy akár be se terjesszék, mert a második Orbán-kormány ezt megakadályozza. És a határon túli magyaroknak – amint ez erkölcsi kötelességünk – természetesen megadjuk a magyar állampolgárságot”.

- A határon túli magyarok ügye könnyebb, mert arról Magyarországon belül is lehet dönteni, még akkor is, ha lehetnek EU szintű következményei – véli Gyulai Attila a Political Capital politikai elemzője. – A Benes dekrétumok érvényessége viszont más kérdés. Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, összekapcsolható azzal, lesz-e Lisszaboni szerződés. Ez végül nem történt meg. A KDNP szerint a kormány ekkor nem használta ki a lehetőséget, hogy az EU-s normákkal ellentétesnek nyilvánítassa.

A szakember szerint a dekrétumok megakadályozása a majdani Fidesz kormány részéről viszont finomam szólva is nehéz lenne, mert az távolról sem kétoldalú ügy. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy EU-ban milyen partnereket, támogatást vagy szövetségeseket lehet szerezni ahhoz, hogy Csehország és Szlovákia jogrendjéből kivetessenek egy szabályozást, majd velük szemben másikat fogadtassanak el.

- Mindez egyéb együttműködéseket is érint, a többi EU tagállamoknak pedig szüksége van Csehországra és Szlovákiára. Semjén kijelentése ezért inkább kampányüzenet, és nem szakmapolitikai kezdeményezés. Előfordulhat, hogy kormányra kerülve is követeli ugyanezt, csak amikor más ügyekben Magyarország akar partnereket találni, talán nem ez lesz az elsődleges fontosságú ügy.
Semjén a Fidesszel való kapcsolatáról az interjúban azt állítja: „Ez a szövetség egyébként a magyar történelem, sőt az unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója. A legutóbbi európai parlamenti választáson stabilan az abszolút többség fölötti támogatottságunkhoz hasonló eredményt még nem sikerült senki másnak elérnie az unióban”.

- Ezek politikai kommunikációs panelek. A KDNP politikai irányvonalát a Fidesz határozza meg, amely így olyan értékeket jeleníthet meg, amelyek egyes választói csoportnak fontosak. A konzervatív keresztény értékek nem az újdonsült Fidesz szavazóknak számítanak, hanem a régi jobboldali bázisnak. A kérdés inkább az, a választás után lesz-e önálló KDNP frakció, lesz-e alku a két párt között, és lesz-e olyan önálló irányvonal a KDNP-n belül, amely meghatározza szakpolitikai programját. Mindez nem a kampányban érdekes, hanem hogy kormányra kerülve önálló politikai erőként tudja-e magát definiálni, és egyáltalán akarja-e?

Gyulai úgy látja: a Fidesz-KNDP többi párt előtti jelentős előnye viszont tagadhatatlan, ami európai szinten is kiemelkedő eredményt vetít előre. Ez erősíti a Fidesz befolyását az Európai Néppárton belül.
- A szövetség pedig ily módon felértékeli a KDNP-t. Bár eredetileg mindenki egypárti kormányról beszélt, miközben a KDNP esetleges jövőbeli önálló frakciója kétpárti koalíciós kormányt jelent. Egy ilyen kijelentésnek ezért nemcsak a választók, hanem a FIDESZ felé is van jelentősége, mert a KDNP ily módon mutathatja meg saját jelentőségét.

Nézzük tovább.

„Brutálisan diszkriminálják az egyházakat és különösen az egyházi iskolákat. Évente átlagosan kétszázezer forint körüli összeget vesz el az MSZP–SZDSZ-kormány minden egyes egyházi iskolába járó gyerektől” – állítja Semjén.

- Ez a KDNP állandó témája – kommentálja Gyulai. – Ha pártpolitikai szinten nem képviselnék az egyházak ügyét, a párt nem tudná magát legitimálni. Az teszi a KDNP-t KDNP-vé, hogy nemcsak az értékrend szintjén, hanem költségvetési, elosztási, oktatási szempontból is ezen az alapon kezeli a szakpolitikát. Van egy szereposztás: az egyházak érdekképviselete a KNDP-é – mondja az elemző.
Semjén azt is kijelenti: „Az ország most olyan beteghez hasonlít, mint akinek mind a két kezén elvágták az ütőerét: az egyiken az államadósság formájában – ami már a GDP több mint nyolcvan százaléka – folyik ki a pénz, míg a másikon úgy, hogy a multik profitként és más módon kiviszik az országból. A kormány terápiája pedig körülbelül az, hogy a beteg szedjen vastablettát, mert az jót tesz a vérképződésnek” – tudjuk meg a terápiát a KDNP elnökétől.

- A multiellenesség is régóta része a KDNP politikájának. – mondja Gyulai. – Ha emlékszik, a párt követelte annak idején azt is, hogy szüntessék be az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ami szintén a multikkal kapcsolatos retorikába illeszkedett. Azt hangoztatták, hogy vasárnap legyen pihenőnap, másrészt elítélték a multik által bevezetett formát, hogy hétvégén is dolgoztatják a munkavállalókat, sőt, vásárlásra ösztönzik az embereket.

És nem utolsó sorban egy minapi HírTV interjúban elhangzott Semjén-mondat: „A KDNP egyik fő feladata jövőre, hogy a szociális igazságosság gondolatát ne engedje át az MSZP-nek”.

- A KNDP a Fidesszel való együttműködés kapcsán sokat hivatkozott a német CDU-CSU együttműködésre, ami ugyan nagyon más politikai térben és feltételek között létezett, mégis azt nyomatékosították: a KDNP által képviselt keresztény, szociális értékek ugyanolyanok, mint Németországban – értelmezi a hallottakat az elemző. – Orbán Viktor is többször definiálta politikáját úgy, hogy az a német keresztény szociális hagyományból táplálkozik. Semjén kijelentése egy jövőbeli szereposztásra is utalhat. Arra, hogy a KDNP egy majdani kormányban szociális érzékenységet felmutató szakpolitikát fogalmaz meg – nem a Fidesz ellenében, hanem a jövőbeli tárca-elosztás szempontjából. Hisz nagyon valószínű, hogy jövőre kapnak kormányzati pozíciót.