Karácsony Gergely a Föld napján: Zöld és szociális fordulatra van szükség

„Nemcsak ma, a Föld napján, de most, amikor egy éve élünk a járvány árnyékában, most, amikor talán elérhető közelségbe került, hogy az élet visszazökkenjen a rendes kerékvágásba, most kell feltennünk magunknak a kérdést: ott akarjuk folytatni, ahol a járvány kitörése előtt abbahagytuk?"  – kérdezi a főpolgármester a Mércén megjelent írásában. 

Karácsony Gergely leszögezi: a globális kihívások, a járvány és a gazdasági válság okozta belátások nem csak a változás lehetőségét, de a változás kényszerét is megteremtették. Ez pedig azt jelenti, hogy fenntarthatóbb és emberségesebb politikára van szükség. A humán tőkébe és a környezeti infrastruktúrába való befektetés elengedhetetlen, különben nem csak a járvánnyal vívott háborút, de a jövő csatáit is elveszítjük.

A főpolgármester baloldali és zöld hitvallásnak is beillő írásában azt mondja: „A humán tőke és a környezeti infrastruktúra olyan politikusul hangzik, pedig tudom és lehet egyszerűbben is mondani. Az ember. Az embert kell minden cselekvésünk közepébe helyezni. Az ő biztonságát, egészségét, jólétét és jól létét." 

Budapest vezetője eredményként írja le, hogy 2020-ban csökkent a légszennyezettség Budapesten. Ez leginkább a nitrogén-dioxid esetében volt kimutatható, és elsősorban a belvárosi mérőállomásokon. Emellett a szálló por (PM10 és PM2,5) szintje is csökkent az év egészét tekintve, a 2013-2019-es évek átlagához képest. Ettől függetlenül – írja Karácsony Gergely – sajnos továbbra is előfordulnak olyan napok, amikor rossz a levegő a városban: az elmúlt évtizedben 50-100 közötti olyan nap volt évente, amikor a PM10 szálló por szintje meghaladta a napi egészségügyi határértéket valamelyik budapesti mérőállomáson. A Nemzeti Népegészségügyi Központban elvégzett becslések szerint a budapesti PM2,5 szint az utóbbi 12 évben a 30 év feletti idő előtti halálesetek mintegy 3-7 százalékáért volt felelős. A PM10 „szálló por” komoly egészségkárosodást okozhat, ilyen például a vérrögösödés, az asztma, a szív-, és érrendszeri betegségek.

A főpolgármester írásában nem csak a hitvallását fogalmazza meg a Föld Napján, hanem leírja azt is, mit tesz Budapest a klímaváltozás korában. Felsorolja a klímavészhelyzethez kapcsolódó vállalásokat (2030-ig a klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátást 40 százalékkal csökkenteni), és azt írja: a cél eléréséhez a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújításnak kell történnie.

A főpolgármester más célokat is felsorol: 

• A közösségi közlekedés részarányát 50 százalékra kell növelni,
• a kerékpáros közlekedés jelenlegi kb. 1 százalékos részarányának 5 százalékra emelése; 
• a napelemek által termelt áram mennyiségét 130-szorosára szükséges növelni;
• a zöldterületek számának és területének növelése. 

Karácsony Gergely az EU-s pénzek lehívásától teszi függővé a fejlesztések megvalósulását, és üzen a kormánynak is: állítása szerint a kormány nem hajlandó tárgyalni Budapesttel, és nulla javaslatot fogadott el a Budapest által kidolgozottak közül. „Az igazi baj, hogy a kormány napokban bemutatott tervei az 5800 milliárd forint felhasználásáról az építőiparról szólnak, nem a magyar társadalomról; betonról, és nem az emberről; a kevesekről, és nem a többségről; az oligarchák érdekeiről, és nem a magyar vállalkozások támogatásáról" – írja a Mércén a Párbeszéd politikusa. 

„Mi a budapesti projektek mellett amellett fogunk érvelni, hogy az egész program fókuszát változtassa meg a kormány, a betonról az emberre. Ha a tárgyalóasztalnál netán nem érünk célt, élni fogunk az Európai Unió által biztosított lehetőségeinkkel. Minden eszközt latba vetünk annak érdekében, hogy az 1 százaléknyi kevesek haszna ne lehessen fontosabb a 99 százaléknyi többség jövőjénél” – zárja az írást Karácsony Gergely.

(Kiemelt kép: Pesti Hírlap archív)