„Kapják be, az igazság a mi oldalunkon van” – Milyen titkokat tudhat Czeglédy Csaba?
„Én azt gondolom, hogy igenis a mostani kormánypártoknak van félnivalójuk attól, hogy én szabadlábon vagyok. Az elmúlt hónapokban több olyan ügy került volna nyilvánosságra, ami teljesen más színben tüntetné fel a mostani kormánypártok képviselőit a választók előtt.” Három óra telt el szabadulása óta, amikor Czeglédy Csaba azt is meglebegtette, hogy „a legfelsőbb körök pénzmozgásait” leleplező dokumentumok hitelességét vizsgálta épp, amikor tavaly nyáron először őrizetbe vették.
A múlt héten összesen 28 órát volt szabadlábon.
Ezen a héten hétfő délután egy órakor találkoztunk volna. Pénteken rutinosan azt kérdezte, mikor van a lapzárta, éreztette, neki is fontos, hogy beszéljen. „Hétfőn már sokkal többet fogok tudni mondani” – ígérte. Nem találkoztunk, sőt, már pénteken mindketten sejtettük, valószínűleg még sokáig nem fogunk.
Persze ahogyan Czeglédy védői, sok-sok jogi szakértő is azt állította: nemhogy az őrizetbe vételének, de az előzetes letartóztatásának a jogszabályi feltételei sem adottak. Ennek ellenére a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója hétfőn harminc napra mégis elrendelte Czeglédy előzetes letartóztatását. A tárgyalóteremből kilépve arra a kérdésre, mi történt, csak annyit mondott: „A jogállamiság megcsúfolása történt”.
A szombathelyi ügyvéd-politikus jött, látott és sokáig nyert. Az üzleti életben, a helyi politikában, a jog terepén, a bíróságokon országszerte. Aztán tavaly nyáron váratlanul bevarrták. Nyolc és fél hónap után csütörtökön engedték ki az előzetes letartóztatásból, miután hivatalosan országgyűlési képviselőjelölt lett, így megillette a mentelmi jog. Ezt azonban a Nemzeti Választási Bizottság pénteken a villámgyors Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezésére felfüggesztette, este már őrizetbe is vették, az ügyészség pedig ismét indítványozta előzetes letartóztatását.
Czeglédy egy – a többi között számos magyarországi multinacionális cégnek diákmunkásokat közvetítő – szombathelyi székhelyű gazdasági társaság, a Human Operator Zrt. vezetője. Az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy társaival „bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást” követtek el, a három éve zajló nyomozás azonban még messze van a vádemeléstől. Czeglédy és védői szerint a gyanúsítás sem áll meg, első letartóztatása, annak meghosszabbítása is jogszerűtlen volt, ami most történik, az pedig egyszerűen jogállami nonszensz.
Az ügyészségi gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Human Operatorhoz köthető személyek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján lévő és strómanok által vezetett kilenc iskolaszövetkezet segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint – az eredeti összeget néhány hete duplázta meg a vádhatóság a nyomozási idő 2011-ig történő kiterjesztésével – vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha bevallották is, azt nem fizették meg.
Érdekes, hogy noha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyetlen elmarasztaló határozatot sem hozott, Czeglédy pedig következetesen jogértelmezési vitáról beszél, amely az adóhatóság és köztük folyik, hiszen a Human Operator munkaerőt közvetített, nem pedig kölcsönzött. Sőt, az eljárásba most – az egyik védőügyvéd, Hankó Faragó Miklós szerint
jogilag értelmezhetetlen módon – egy újabb bűncselekményt vontak be, az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja merült fel.
Egy olyan polgári és nem büntetőjogi vitából fakadóan, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint nemhogy elkövetője, hanem inkább sértettje lehetett Czeglédy és cége. Ám a jogászkodáson érdemes túllépni, hiszen a Czeglédy terhére rótt bűncselekmények ügyében akár még évekig folyhat a jogvita, az eljárás jogszerűsége/jogszerűtlensége pedig nyilván újabb hazai és talán nemzetközi jogvizsgálatot von majd maga után.
De ki az az ember, akinek elzárásáért és kriminalizálásáért ennyi mindenre képes a hatalom? Amit mindenki tud: Czeglédy Csaba képviselte az MSZP-t a párt összes sajtó- és közérdekű adatigénylési perében, a múltban több száz ilyen ügyet megnyert. Ahogyan a Demokratikus Koalíció számára is. Na meg Gyurcsány Ferencnek, Dobrev Klárának és az Altus Zrt.-nek. És még sok száz egyéb személynek. Czeglédy ugyanis – mint forrásaink mesélik – habozás nélkül szállt be „nagy autójába”, ment, intézkedett, vállalt ingyenes jogi képviseletet és nyert meg politikailag érzékeny ügyeket.
Rébusz-akta
Czeglédy Csaba nem csak ügyvédként és üzletemberként került közel a politikához. Annak ellenére felvállalta őt a baloldal 2014-ben szombathelyi frakcióvezetőként, hogy adócsalás miatt egyszer már felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az iskolai politizálásban edződött Czeglédy ugyanis a Rébusz Iskolaszövetkezet elnöke volt 2000 végéig. A diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szervezet működése csúcsán húszezer tagot számlált, ám néhány év alatt százmilliós köztartozást halmozott fel, és csődbe jutott. Czeglédyt 2003-ban azért ítélték el, mert bebizonyosodott, hogy a szövetkezet képviselőjeként valótlan tartalmú fizetési számlákkal és pénztárbizonylatokkal próbált adót csalni. A vitatott összeget azonban még a büntetőeljárás során kifizette, s öt évvel később mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól is. A Rébusz idejében szocialista önkormányzati képviselőséget szerzett, a 2002-es választásokon segítette az MSZP–SZDSZ közös szabaddemokrata jelöltjének, Hankó Faragó Miklósnak, majd a szocialista polgármester Ipkovich Györgynek a kampányát.
„Útban volt” – mondja egy, az ügyeire rálátó kollégája, aki szerint Czeglédy „nagy vagány”, sokszor bevállalósabb, mint az ügyvédek lenni szoktak. „Remekül ötvözi a jogi tudást a politikai vénával, így aztán sok-sok tyúkszemre rálépett már” – mondja egy másik forrásunk. Éppen ezért figyelték döbbenten a hozzá közel állók, hogy miként tudott 2010 környékén és után is üzleti sikert elérni, miközben ugyanis a Human Operator úgy érvényesült a diákszövetkezeti piacon, hogy az jelentős bevételi forrásokat termelt Czeglédynek, a politikában kíméletlen ellenfele volt a kormányoldalnak. Főként az után, hogy állítólag úgynevezett „alkotmányos költséget” követeltek volna tőle cége boldogulása érdekében, aminek kifizetését megtagadta.
És akkor visszament...Pedig többek szerint éppen üzleti sikerei révén tudott „hobbipolitizálni”, sőt, mint egy jó barátja fogalmaz, hosszú távú befektetésként tekinthetett ügyvédi irodájára, amely számtalan esetben áron alul és ingyen is elvállalt eseteket, hiszen Czeglédyék nem ebből éltek. Többen azonban kifejezetten a Human Operator és a munkaszövetkezeti rendszer kormányzati átalakításának érdekütközését vélik felfedezni az ügy hátterében, a cég ugyanis útjába kerülhetett a Kósa Lajos nevéhez kötődő, a kormányzati kommunikációban az utóbbi időben épp a Czeglédy-ügyben rendre feltűnő üzleti körnek.
Károsultkereső
Szombathelyen és környékén 80-90 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg 2022-ig a Modern városok program keretében, kétharmad részben hazai költségvetési forrásból – közölte sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a vasi megyeszékhelyen. Kósa kampányvideót is közzétett, amelyen persze nem felejtette el megemlíteni a választókerületi fideszes képviselő, Hende Csaba nevét, de sokkal inkább arról sztorizott, hogy ő maga Szombathelyen töltötte sorkatonai szolgálatát. Mások mellett mai fideszes politikusokkal, méghozzá 1982-ben. Ám Kósát más szálak is fűzik a vasi megyeszékhelyhez. Például bizalmas barátja, Fiák István. Ő a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉsz) elnöke, az úgynevezett „Czeglédy-károsultak” jogi képviseletét ellátó, de legalábbis erre bejelentkezett ügyvéd, akiről időközben kiderült ez-az. Például, hogy köze lehet – tisztséget is visel – abban a cégben, amely lényegében a Human Operator konkurenciája volt, most pedig helyét venné át.
A Czeglédy-ügyben csúcsra járatott propagandamédiának feltűnően előzékenyen nyilatkozó Fiák például többször közölte: elvárja, hogy Czeglédy magánvagyonából fizesse ki a diákmunkásait, azonban Czeglédy képviselői hiába keresték meg azzal, hogy kifizetnék a hatósági akció miatt fizetés nélkül maradt diákokat, Fiák azóta sem küldte át a nála jogsegélyért jelentkezett diákok ügyvédi meghatalmazását.
Azt már a Népszava tárta fel, hogy Fiáknak miféle kapcsolatrendszere van Kósa Lajossal, hiszen a miniszter felesége tavaly márciusban egy 139 millió forintnyi vagyonnal rendelkező céggel lett gazdagabb. A 2014-es alapítása óta bevétellel nem rendelkező, mégis gazdag céget Fiák István ügyvéd adta el a Kósa családnak – a szövetkezeti törvény megalkotása és parlamenti elfogadása környékén. Fiák ráadásul elnökségi tag a Kósa elnökölte korcsolyaszövetségben is, de bekerült a Magyar Olimpiai Bizottság etikai és jogi bizottságába is. Ennek révén még a téli olimpiára is együtt utaztak a miniszterrel.
Érdekesség az is, hogy éppen Czeglédy újbóli előzetes letartóztatásba helyezésének napján, március 5-én közölte a kormány saját honlapján: a kabinet még előző héten, azaz „szerdai ülésén döntött arról, hogy meghosszabbítja a Czeglédy-ügyben károsult diákok és nyugdíjasok kárrendezési kérelmének benyújtási határidejét. A károsultak június végéig kérhetik a kárrendezést”. Egyelőre ugyanis – noha idevágó közérdekű adatigénylések is folyamatban vannak – máig nincs pontos információ. Czeglédy oldaláról állítják, száz alatt lehet azoknak a száma, akik máig sem kapták meg elmaradt bérüket, egy bírósági ítéletből azonban még abszurdabb következtetés rajzolódik ki: aszerint ugyanis mindössze tizenegyen jelentkeztek ilyen igénnyel. Fiák ezzel szemben több mint ezer károsulttal harsogta tele a kormánymédiát.
Ráadásul Czeglédy emblematikus figurája lett a fideszes korrupció leleplezésének.
Egy kollégája példaként arra is emlékeztet, a szombathelyi politikus maga tett büntetőfeljelentést Mészáros Lőrinccel szemben, miután ügyvédként ő vitte végig a tao-pénzek nyilvánosságához fűződő pereket. Helyben, Szombathelyen is sokszor taposott a kormányoldal, így legfőképpen Hende Csaba volt honvédelmi miniszter, parlamenti képviselő lábujjára. Ügyvédként járt el a Falco gyár levegőszennyezési ügyében, ő volt a felügyelő bizottsági elnök a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. körüli törvénytelenségek kivizsgálásában is – állítólag azon a héten, amikor nyáron bevitték, a szombathelyi közgyűlésben borított volna arról, miként engedett el egy szerződésmódosítással több mint kétmilliárd forintnyi kötbért az időközben 9-ről 15 milliárdosra drágult stadionfejlesztésben a kormányoldal. Keményen nekiment Hendének a Stíl Bútorgyár ügyében, és hát – szó, mi szó – a szombathelyi Fidesz „szétverését” is a számlájára írják néhányan a közismert kokainos-kurvázós leleplező videó révén.
Kérlelhetetlen ellfél tárgyalóteremben és képviselő-testületi ülésekenSzemélyisége jellemzéseként egy barátja a meséli a szombathelyi Fidelitasba beépített fiatalok ügyét: Czeglédy pénzt és időt nem kímélve „alvó ügynököket” telepített a kormányoldal ifjúsági szervezetébe. „Ezek a srácok féléven át jártak el összejövetelekre, elmesélték Csabának a tapasztalataikat, mire ő kitalálta, hogy hogyan lehet bizonyító erejű felvételt készíteni”, mondja forrásunk, aki szerint
egyszerű a képlet: „Csaba nem fél a Fidesz eszközeit a Fidesz ellen fordítani.”
Amikor például üzleti kapcsolatai révén megtudta, hogy a szombathelyi Fidesz lejárató szórólapot rendelt, addig tárgyalt, míg megakadályozta, hogy a helyi nyomda vállalja annak előállítását. Pár óra alatt kiderítette azt is, melyik ausztriai nyomdában csináltatják meg kényszerből, s a terjesztés napjára annyira felkészült, hogy egy teljes stáb járta az utcákat, és csipesszel egyenként szedték ki a postaládákból a mocskolódó anyagot.
A hasonló „bűvésztrükkök” bevetésére ügyvédként is képes volt. Képviselte a Quaestor-károsultakat, fellépett a választási irodánál és más helyszíneken is „rendet csináló” kormánybarát kopaszokkal szemben, minden esetben bizonyítva vagányságát. Egyik forrásunk szerint egy minisztériumi adatkiadási perben volt olyan tanúkihallgatáson, amelyen őt Czeglédy képviselte, aki simán megmondta a nyomozónak, egy teljesen másik eljárásból tudja, és az eljáró hatóságnak is tudomása van róla, hogy bizonyos dokumentumokat nem adott át az ügyben érintett állami szerv.
Amikor kijöttek, forrásunk megkérdezte Czeglédyt, ezt hogy merte megmondani, mire az ügyvéd: „Kapják be, az igazság a mi oldalunkon van.”
Czeglédy nem megszállott, de töretlenül hisz az igazában. Az ügyvéd-politikus szerint a bíróság asszisztál ahhoz, hogy emberekkel szemben kényszervallatást alkalmazzanak, és az esetében is ez a cél: valljon valakire, aki politikailag érzékeny a hatalomnak. Egyszer hallgatták ki az elmúlt nyolc és fél hónapban, s hiába kért maga ellen poligráfos kihallgatást, azt a bíróság elutasította. A politikus azt mesélte, volt olyan eset, amikor egyedül maradt a nyomozóval, aki jelezte, hogy könnyíteni tud a helyzetén, csak szóljon, ha Gyurcsánynak előkészíthetik a zárkát. Van olyan forrásunk, aki szerint nem véletlenül említette ezt. Czeglédynek lehetett ugyanis némi köze egy, a volt kormányfő által hónapokon át citált ügyhöz. Gyurcsányt állítólag ugyanis még májusban felkereste egy rejtélyes, orosz akcentussal beszélő közvetítő, aki állítása szerint Orbán Viktor külföldi bankszámlakivonatáról adott volna információkat. Hogy azonban Gyurcsány és Czeglédy együtt indult-e el ezen a nyomon, csak ketten tudják.
