Kampányüzemmódban

- Egyre harciasabbak mostanában. Pörgős kampányarcok lettek.

– Kénytelenek vagyunk felvenni a kesztyűt, de ettől még tartalmi változás nincs. Werberék fokozzák a hangerőt, így mi is hangosabban nyilvánulunk meg. Kampányüzemmódba kapcsoltak a pártok.

– Ferenc pápa is kampányol, igaz, neki sírig tart a mandátuma. „Ha valaki meleg, és az Urat keresi, és jó szándékú, ki vagyok én, hogy elítéljem?” Egy világ kapta fel a fejét erre a pár szóra. Ön is meglepődött?

– Ferenc pápára jellemzők a meglepő szófordulatok. A múltkor azt mondta az evangéliumi jó pásztorról, hogy bárányszaga van. Ez sem megszokott szöveg, azt jelenti, együtt él a rábízottakkal. A melegekről tett kijelentése csak első hallásra meglepő, hiszen lényegében a hagyományos, konzervatív egyházi tanítás keretén belül marad. Vagyis a homoszexualitást mint jelenséget nem támogatja, de az embert a cselekedeteitől függetlenül elfogadja.

– Új hozzáállás ez a Vatikántól.

– Ferenc pápa jezsuita és dél-amerikai. A dél-amerikaiak pedig érzékenyebbek a társadalmi problémák iránt.

– Mint?

– Mint az európaiak és az amerikaiak. A jezsuiták korunkban nem harcos rendként jelennek meg, hanem a dialógus és a kompromisszum élharcosaiként. Egyébként azt is mondta a szentatya, nem örül, ha a melegeket politikai célokra használják fel. Nem szeretnék a megingathatatlanság pózában tetszelegni, de a KDNP régóta ezt az álláspontot képviseli.

– A melegfelvonulásra céloz?

– Igen. A homoszexualitás magánéleti kérdés. A melegfelvonulás viszont nem a melegekről szól, hanem a hagyományos értékek és normák elleni demonstráció.

– A felvonulók szerint a melegekről és a velük szolidaritást vállalókról szól. Önök megbotránkoznak rajtuk, ők meg azon, hogy a KDNP „utazó cirkusznak” és „politikai haszonlesők menetének” titulálta a tömeget.

– Ahogy az előbb mondtam: nagy zajban az ember felemeli a hangját.

– Miért olyan fontos ez a kérdés? Végre egy ütős saját téma a kampányban?

– A család fogalmának vitájában az egynemű párokkal kapcsolatban mi higgadtan, nyugodtan érveltünk. Ehhez képest a melegfelvonulás provokatív szándékkal jelenik meg. Arra ilyen hangnemben illik reagálni.

– A korábbi felvonulások nem spannolták fel így a KDNP-t.

– Talán a családdal kapcsolatos viták élezték ki a helyzetet.

– A KDNP álláspontján csiszol valamit a pápa kijelentése?

– Már csak azért sem, mert a KDNP politikai párt, igaz, világnézeti, ezért összhangban van az egyház tanításával, de az eszközeink eltérők. Mi is fontosnak tartjuk az emberi méltóságot, ám ilyen ügyben elsősorban a társadalom érdekeit nézzük.

– A Magyar Labdarúgó-szövetség a tavaly elfogadott szabályzatában kizárta a meleg párokat és gyermekeiket a kedvezményes családi jegyre jogosultak köréből. Utóbb az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtt az MLSZ és a Háttértársaság a Melegekért jogvédő szervezet egyezséget kötött, és megszüntette ezt az előírást. Mire önök megdöbbenésüknek adtak hangot. Miért?

– A gyakorlatban ennek nincs jelentősége, hiszen legfeljebb néhány főt érinthet a dolog – meleg kapcsolatban viszonylag kevés gyerek születik. De fellazítja a család fogalmát. Az nem zavar, ha valaki meleg kapcsolatban él, ám az igen, ha ezt házasságnak kívánja nevezni, vagy gyermeket szeretne örökbe fogadni. A házasság és a család fogalmába a melegek nem férnek bele.

– Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint beférnek.

– Ez a probléma.

– Reding-ügyben is fölszívta magát a KDNP. A Magyar Nemzetben titokzatos forrásra hivatkozva Lovas István azt állította a biztos asszonyról: a zárt ajtók mögött megrendezett Bilderberg-konferencián kifejtette, mindent megtesz a jövő évi magyarországi választások legitimitásának gyengítéséért; arra hivatkozik majd, hogy „a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat”, ugyanis rejtett kamerák figyelték őket. Önök ezt a népmesei sztorit lobogtatva durva közleményben támadtak a biztosra. Van bizonyítékuk?

– Meg kellett szólalnunk, mert a történet nem bizonyítható ugyan, de komoly esélye van, hogy megtörtént, hiszen beleillett a képbe.

– Milyen képbe?

– A biztos asszonynak nem ez az első ilyen megnyilatkozása. Korábban a magyar igazságszolgáltatás elfogulatlanságát vonta kétségbe.

– Hogy jön ez ide? A gonosz és szupertitkosan ülésező bilderbergesek kinyomják az infót aljas összeesküvésükről a fideszes pártújságírónak?

– Ne legyen naiv. Gondoljon az őszödi beszédre.

– Azt nyilatkozták: feljelentést tesznek választási csalás gyanúja miatt.

– Azt mondtuk: megfontoljuk.

– És? Mire jutottak?

– Nem teszünk feljelentést.

– Miért?

– Mert a szöveg elhangzása nem bizonyítható. Ismét mondom: a feltételezés tökéletesen illik a képbe. A biztos asszony azóta is tett ránk igaztalan és vádló megjegyzéseket.

– Az Együtt–PM szerint a Reding-ügy figyelemelterelés a trafikmutyiról és a földügyekről.

– Szó sincs róla.

– Mégsem álltak meg. Mondjuk úgy, szokatlan hangú közleményükben baloldali fertőt emlegetve jelezték: „történelmi elégtételként” élik meg, hogy húszévnyi parlamenti jelenlét és „hároméves kínos agonizálás után” megszűnik a Szabad Demokraták Szövetsége. Hogy stílusos legyek: mi van?

– Az SZDSZ liberalizmusa mindig is távol állt az általa hivatkozott nemzeti szabadelvűségtől. Így a párt megszűnése valóban örömet okozott a párttársainknak. Nekem is. A parlamentben két világnézeti végletet képviselt az SZDSZ és a KDNP. Az egyik fél padlóra került.

– De nem önök küldték padlóra a madarasokat. Az „SZDSZ a rasszista antiszemita vádat kifordítva politikai fegyverként használva olyanokat is megbélyegzett, akik arra nem szolgáltak rá, megágyazott a valódi szélsőség előretörésének” – ezt is önök írják. A SZDSZ szülte volna az újnyilasokat?

– Az SZDSZ sokszor vádolt rasszizmussal olyanokat, akik nem azok. Engedjen meg egy személyes példát. Egyszer Illés Zoltánnal egy rendezvényre belépve a jelen lévő SZDSZ-esek megjegyezték rólunk: „Na, itt vannak a fasiszták.” Minket ez nem rendített meg, de bizonyára sokakat lökött hasonló megjegyzés a szélsőségesek közé.

– Hogy lesz ebből „megágyazás a valódi szélsőségek előretörésének”?

– Méltatlan vádakat hangoztattak? Igen. Olyan politikai erő szűnt meg, amely kártékony volt az országnak.
– Mi a céljuk azzal, hogy belerúgnak a már nem létező SZDSZ-be? A liberális szavazókat igyekeznek eltávolítani Bajnaitól? Azt is írták, hogy őt és persze Gyurcsányt az SZDSZ „szellemi örökösének” tekintik.

– Még nem dőlt el, ki lesz az SZDSZ bázisának képviselője. Az biztos, hogy a radikális liberális szavazókat megcélozta a Gyurcsány-csapat. Bajnaiék mérsékeltebben, de ők is a markáns liberálisokhoz szólnak. Az MSZP ezt a réteget ilyen könnyedén nem tudja elérni, ők a hagyományos baloldali szavazókat próbálják felszívni.

– Azon örvendeznek, hogy önök szerint felaprózódott a liberális szavazótábor?

– Ez és az SZDSZ eltűnése nagy örömhír a magyar társadalomért aggódó politikusoknak.

– Kinek az ötlete volt a KDNP SZDSZ-ről szóló közleménye?

– Azoké, akik aláírták. Ebben nincs semmi titokzatos.

– Kuncze Gábor szerint a Fidesz sajtóosztálya fogalmazta a szöveget.

– Kuncze rosszul tudja.

– Kuncze szerint a KDNP támogatottságát mérni sem lehet, önök sem léteznek, Semjén a Fidesz zsebéből kikandikáló figura, s csak arra kellenek, hogy „rányomják a keresztény pecsétet a Fidesz igazolványára”.

– A KNDP több tízezer taggal és több száz szervezettel működő párt. Ha önállóan indulna, ismét elérne körülbelül hét százalékot.

– Honnan veszi?

– Méréseink igazolják. 2010-ben volt olyan város, ahol a KDNP polgármesterjelöltje megelőzte a Fidesz és az MSZP jelöltjét. A választóinkat beállítottuk a szövetség mögé, amelyben teljes mértékig érvényesülnek a kereszténydemokrata elvek. Kuncze Gábor szereti az ilyen fordulatokat, ez a politikában erény, de önmagában kevés.

– Mit szól ahhoz a rezsicsökkentés jegyében fogant semjéni fordulathoz, hogy amelyik közszolgáltatónak nem tetszik a kormánypolitika, „el is mehet innen”?

– Amelyik cég nem hajlandó figyelembe venni a nemzeti érdekeinket, az előtt nyitva a kapu. Mi nem azt mondjuk, hogy menjenek, csak azt, megvan rá a lehetőségük. Visszaszorítjuk a túlzott és indokolatlan profitot. Van, aki szerint harminc százalékkal csökkenthetők az árak, mi visszafogottan húszat mondunk.

– Honnan tudják, hol húzódik a nyereségesség határa? Még csak nem is egyeztettek a cégekkel.

– A magyar embereket ki kérdezte meg, hogy milyen összeget akarnak fizetni a vízért, az áramért, a gázért, a szemétszállításért?

– A napokban lépett életbe az új egyházi törvény. Önök megkérdezték előzetesen a hívőket?

– Egyeztettünk az egyházakkal. Ezen túl politikai vita is zajlott.

– Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a passzust.

– Ezután jelentős módosításokat fogadtunk el. A lényeg, hogy a vallásszabadságot biztosítani kell.

– Hogyan? A parlament önhatalmúlag dönti el: az lesz egyház, amit a kétharmad annak tart. Anyagi támogatást is csak a kiválasztottak kapnak.

– Ma Magyarországon 32 bevett egyház van. Ez több mint az európai átlag. Jóváhagyásuk pontosan rögzített szempontok szerint történik. A többi kis közösség is szabadon gyakorolhatja jogait.

– Szakítottak az egyház és az állam szétválasztásának gyakorlatával.

– Ugyan már! Állam és egyház régen szét van választva. A két egymástól független intézmény együttműködése viszont alapvető társadalmi érdek.