Kalocsát átjárja a félelem, egy egész irodát feláldoznának, hogy bosszút álljanak a bátor képviselőnőn
2012-ben az egykori kalocsai főépítész pincéjében szerveződött az a baloldali összefogás, amely 2014-ben megdöntötte a helyi Fideszt egy erősen jobboldali megyében. A Tiszta Kezekkel Kalocsáért Mozgalom sokáig kereste a potenciális polgármesterjelöltet, végül a legalkalmasabbnak az egykori SZDSZ-es polgármester – Török Gusztáv Andor 2010-ig csaknem húsz éven át vezette a várost – jegyzője tűnt, akit annak idején meghurcolt a kalocsai Fidesz. Bálint József megnyerte az ellene indított pert, és 2014-ben polgármesterként tért vissza a hivatalba. Mégsem lehet azt állítani, hogy a megtorlás szándéka vezette volna, hiszen megtartotta pozíciójukban az előző ciklus vezető munkatársait, és lényegében önálló pályára tért. Sokak szerint idővel valamilyen alkut is kötött a Fidesszel.
Ezt látják igazolódni a szocialisták mindabban, ami Angeli Gabriellával történik. Ő az, aki nyilvánosságra hozta az Elios-ügyben keletkezett OLAF-jelentés Kalocsára vonatkozó megállapításait, mire a helyi nagykoalíciós képviselő-testület visszahívta két, bizottságban betöltött tisztségéből, sőt átszervezés címén megszüntette közalkalmazotti státusát. Az MSZP múlt csütörtökön, még a képviselő-testületi döntés előtt demonstrációval tiltakozott ez ellen. Itt Király József, a párt Bács-Kiskun megyei elnöke keserűen beszélt arról, hogy négy éve „csoda történt, mert olyan szellemiség győzedelmeskedett, amely arra esküdött fel, hogy nincs titkolódzás, mutyizás”. Elmondása szerint most viszont azzal kell szembesülniük, hogy a városvezetés kicsinyes bosszúból el akarja lehetetleníteni a képviselőnőt, aki egyúttal az MSZP–Párbeszéd egyéni jelöltje is az áprilisi országgyűlési választáson.
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a tüntetésen arról beszélt, Kalocsát átjárja a félelem, mert a Fidesz jelöltje, Font Sándor retteg a hitelvesztés miatt, hiszen Kalocsa önkormányzata már 2016-ban értesült „a nemzet veje lámpáinak visszás ügyéről”, de ahelyett hogy nyilvánosságra hozta volna az OLAF észrevételeit, falazott a Fidesznek. Az sem véletlen − tette hozzá −, hogy Angeli másfél nap alatt gyűjtött össze több mint ezer aláírást.
Angeli a 168 Órának azt mondta, mindenféle előzmény és értesítés nélkül, a képviselő-testületi ülés napirendi pontjaiból tudta meg, hogy indoklás nélkül meg akarják fosztani a jogi bizottság elnöki posztjától, a közbeszerzési bizottságbeli tagságától, valamint a városi ÖKO Pont irodában lévő állásától. Hozzátette: ha az intézményvezető közölte volna, hogy nem tud vele együtt dolgozni, akkor felállt volna, de itt szerinte inkább arról van szó, hogy nemkívánatos személy lett a városvezetés szemében – még egy uniós fenntartású, közérdekű irodát is képesek feláldozni azért, hogy leszámoljanak vele.
A testületi ülésen Simon Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője kikérte magának a demonstráción elhangzottakat, és azt állította, hogy az ÖKO Pont irodát takarékosságból kell megszüntetni.
Angeli visszahívását zárt ülésen tárgyalta a testület. A képviselőnő kijelentette, nem követett el szabálytalanságot, mindig a város érdekeit képviselte. Azt kérte, ha leváltják a jogi bizottságban betöltött elnöki posztjáról, legalább hozzá hasonlóan jogvégzett személyt nevezzenek ki a helyére.
A zárt ülés ideje alatt a folyosón élénk vita zajlott arról, hogy a polgármester miért áll bele ennyire ebbe a bosszúhadjáratba, miért nem veszi le a napirendről ezeket az előterjesztéseket, és ha tényleg át akarja szervezni az intézményeket, miért nem halasztja ezt a választások utáni időszakra.
– Azért, mert egy poták – mondta egy idősebb férfi. E gúnynévvel azokra utalt, akik a Kalocsa környéki mocsaras világban vertek tanyát a hódoltsági időkben, és szívósságukról, mások szerint fafejűségükről voltak híresek.
Erre többen is helyeseltek, mondván, a potákok nem szeretik a náluk okosabbakat. Márpedig Angeli nem csak jogász, némettanári végzettsége is van, ezért volt ő a német testvérvárosi kapcsolattartó is. A közelmúltban azonban arról értesült Németországból, hogy a városvezetés lejárató leveleket írt róla. Amikor ezt számon kérte az alpolgármesteren, azt a választ kapta: ez magánlevelezés volt, semmi köze hozzá.
Mindeközben a tüntető szocialisták úgy vélték, nem lesz gond, mert a várost vezető koalícióban lévő szocialisták, valamint az egykori SZDSZ-esek azt ígérték, nem szavazzák meg a polgármester előterjesztéseit.
Tévedtek. A nagykoalíció megszavazta az állásvesztésekkel járó takarékossági programot, ami egy másik önkormányzati cégben az asszony élettársát is érintette – így vele együtt párja is ellehetetlenült.
A zárt ülés után Gőgös bejelentette, a várost vezető koalícióban lévő két szocialista ezzel „kiszavazta magát” a pártból.
Angeli lapunk kérdésére azt mondta, az önkormányzat döntésének semmi köze a takarékossághoz, mivel ÖKO Pont irodai státusát határozott idejű szerződés keretében tölti be, amelyből még egy év hátravan. Ezt tehát az önkormányzatnak úgy kell kifizetnie, hogy nem végez munkát.
A helyi politikai életben számos információ kering arról, miért volt szükség a képviselőnő ellehetetlenítésére. Ezek egyike, s erre utalt Gőgös is, hogy Fontnak a keceli–soltvadkerti térségben valóban megkopott a nimbusza, elveszítette egyik legbefolyásosabb támogatói körét, amely most a Jobbik mögé áll. Ennek ellensúlyozására Kalocsa térségében próbál erősíteni, de Angeli itt túl népszerű. Font viszont a regionális térségi fejlesztési tanács koordinátora, sógora, Rideg László pedig a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke – vagyis a fejlesztési pályázati források elosztásában nagy szerepe van. Tény: Kalocsa ellenzéki városként – három és fél év után – a közelmúltban több megyei finanszírozású beruházási lehetőséget kapott, sőt Font hidat is ígért, igaz, ez tőle függetlenül is megépül majd Paks II. miatt. Font Sándort a kalocsai belviszály ügyében többször is kerestük, de nem kaptunk visszahívást.
Sokan szóba hozzák azt is, hogy az előző ciklusban zajlott kalocsai közvilágítás-korszerűsítéssel kapcsolatban felmerülhet a polgármester felelőssége. Ezt a projektet ugyanis – az OLAF mellett – a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül működő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is ellenőrizte. A tíz évre nem nyilvános minősítéssel ellátott jelentésről azonban, csakúgy, mint az OLAF-jelentésről, a polgármester nem értesítette a testületet, és nem tett büntetőjogi lépéseket sem. Ennek elmaradása miatt felmerülhet a bűnpártolás bűntettének gyanúja is.