Jóléti céget alapítottak maguknak Matolcsyék

A kastélyszálló üzemeltetéséhez és az MNB-s dolgozók üdültetéséhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is bejegyeztek az MNB-Jóléti Kft. tevékenységeként, így például az építményüzemeltetést, konferenciaszervezést, szálláshely-szolgáltatást, éttermi, mozgó vendéglátást, bolti kiskereskedelmet, testedzési szolgáltatást, sportlétesítmény működtetést, mosást és tisztítást.

Az új cég ügyvezetője Fömötör Barna, az MNB központi beszerzési igazgatóságának vezetője, aki az előző Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökség jogi és ellenőrzési helyettes államtitkára volt.

A magyar jegybanknak volt már egy hasonló nevű és tevékenységű cége, írja a Napi.hu: a szállodai szolgáltatással, üdültetéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó MNB Bankjóléti Kft. , amit azonban már megszüntettek. Az 1989-ben több magyar állami bank által alapított, 1992 óta csak MNB-tulajdonú cég végelszámolásáról 2003 februárjában döntöttek, és ez 2009 szeptemberéig eltartott.

A tiszaroffi kastélyszállót (Borbély-kúria) 415 millió forintért vásárolta meg az MNB a munkavállalóinak üdültetésére. Az MNB közleménye szerint „a társadalmi felelősségvállalási stratégiájának értelmében a jegybank törekszik arra, hogy béren kívüli juttatással, támogatási és segélyezési rendszer működtetésével, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokkal támogassa több mint ezer munkavállalóját” – számolt be róla az Index.hu

A közleményben arra is utaltak, hogy korábban közel két tucat ingatlan volt a közvetett, illetve közvetlen tulajdonában az MNB-nek, amelyek közül ötöt-hetet rekreációs és üdülési célra használt. Az üdülőhálózatot azonban 2009-ig teljes egészében felszámolták.

Nem csak Budapest egyik legprémiumabb luxusirodáját, az Eiffel Palace-t, és nem is csak a tiszaroffi kastélyt vette meg az utóbbi időben a Magyar Nemzeti Bank. Vettek egy további ingatlant is a belvárosban, egy négyemeletes épülettömböt, ezúttal 450 millió forintért. Az adásvétel körül voltak furcsaságok, a jegybank szerint viszont minden rendben volt.

Az MNB nem is olyan régen egy másik pesti épületet is vásárolt, közel félmilliárd forintért.

Ez az épület, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nevű érdekvédelmi szervezet korábbi székháza, tavaly december 21. óta a nyár közepéig a jegybank tulajdona volt.

A négyemeletes, 615 négyzetméteres saroképület vételára, mint megtudtuk, 450 millió forint volt. Majd, miután ült rajta fél évet a jegybank, idén június 18-án továbbadta saját, újonnan felállított oktatási-tudományos alapítványa, a Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítványnak .

Egy birtokunkba jutott levél szerint az MNB nevében Matolcsy György már december 5-én jelezte az IPOSZ-nak, hogy a jegybank ajánlatot tenne a „polgári értékeket képviselő” épület megvételére. Két igazgatósági tagot ki is jelölt, hogy előkészítsék a szerződést, és lefolytassák a tárgyalásokat.

Ez a levél egy nap híján két héttel azelőtt született, hogy az MNB igazgatósága lehetővé tette volna a pénz elköltését. Ugyanis csak később, december 18-án döntöttek a jegybank CSR-programjának elindításáról, azaz
az MNB előbb kezdett bele az épület felvásárlásának előkészítésébe, mint hogy erre fel lett volna hatalmazva.

Megkérdeztük a jegybankot, hogy az elnök mi alapján kezdett jóval a CSR-program elfogadása előtt ingatlanvásárlásba. Az MNB válaszában közölte, hogy ebben nincs semmi kivetnivaló, mert még ennél is korábban, már októberben elkezdték „előkészíteni” a két hónappal később előterjesztett programot. Matolcsy levelében a vételi szándékot és az értékesítési eljárás elindítását, a tárgyalópartnerek kijelölését pedig „kapcsolatfelvételként” értelmezték.

A vásárlás előkészítettségét némileg erősíti, hogy az MNB december végéig már át is utalta a 450 millió forintos vételár nagy részét, összesen 400 milliót. Ezt kérdésünkre a jegybank se cáfolta, de azt hozzátették, hogy részükről „semmilyen sürgősséggel nem bírt” a vásárlás.

Úgy tudjuk, hogy a jegybank ráadásul rá is ígért egy piaci ajánlatra. Németh László IPOSZ-elnök elmondta nekünk, hogy voltak más vevők is ingatlanra, egy külföldi érdeklődőnek már épp eladták volna az egyébként már két éve hiába árult épületet. Az MNB ajánlata az utolsó pillanatban jött, és nagyobb összegről szólt – illetve egyébként is szívesebben adták el magyaroknak az épületet.

Miért fontos annyira az MNB-nek, hogy az ingatlan a polgári értékeket közvetítse? Ezt is megkérdeztük a jegybanktól. A válasz szerint „a jegybank épületeinek tükrözniük kell alapvető értékeit, ki kell fejezniük a jegybank kiemelkedő nemzeti intézmény jellegét”.

Az épületet a jegybank június 18-án átruházta saját alapítványa számára. A Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) része a jegybank társadalmi felelősségvállalási programjának, és a közgondolkodási programnak is. A honlap szerint miután befejeződött a Kálmán Imre utca 20. felújítása, ez az épület ad majd helyet az alapítvány működésének; lesznek közgazdasági és bankszakmai tanfolyamok is.

Az évente kétmilliárd forintot elköltő Pallasz Athéné program keretében még két másik program is van. A szintén gazdasági-pénzügyi képzést erősítő Domus Animae az Úri utcába (a régi budai városháza épületébe), a határon túliakat támogató Domus Concordiae pedig a PSZÁF korábbi épületébe került.

Az MNB eddig egyetlen szóval sem kommentálta a 11-12 milliárd forintosra becsült Eiffel Palace megvásárlását – sem cikkünk megjelenése előtt, sem azóta. A bank nem válaszolt sem a vételár pontos összegére vonatkozó kérdésünkre, és arra sem, hogy miért és miből vették meg az épületet.