Jeruzsálemi vallási bíróságon dőlhet el a magyar zsidó közösségek több évtizedes vitája

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője a köztévé reggeli műsorában beszélt kedden a zsidó szervezetek közötti több évtizedes vitáról. Szerinte a konfliktus tulajdonképpen arról szól, hogy mit jelent a zsidó identitás, mit jelent az, hogy zsidóként élni.

„Zsidó egyházként, zsidó rabbiként mi úgy gondoljuk, hogy zsidóként élni az elsősorban a vallásgyakorlást jelenti. A kommunista államhatalom viszont nem így gondolta 1950-ben, amikor létrehozta a Mazsihisz-t, amely tulajdonképpen azt a célt szolgálta, hogy hasonlóan az összes többi egyházhoz az egyházi vallási élet leépülésre kerüljön” – vázolta fel a perhez vezető vita történeti kereteit a vezető rabbi. Szerinte a szocialista rendszer idején ennek az ernyőszervezetnek az élére olyan világi embereket tettek, akiknek a vallás kevésbé volt fontos, és az összes irányzatot bekényszerítették ez alá a szervezet alá, azzal a céllal, hogy belülről épüljön le a vallási élet.

Köves úgy látja, 1990-ben, a zsidó egyházi életen belül elmaradt a rendszerváltás, és továbbra is ennek a szervezetnek az utódszervezete, a Mazsihizs képviselte a zsidóságot azzal a felhanggal, hogy ez a képviselet nemcsak a vallásos zsidók és a zsidó vallás képviseletét jelenti, hanem úgymond az egész zsidóság képviseletét.

Az elmúlt 10 évben aztán – ahogy Köves Slomó fogalmaz – „szépen lassan megtörtént a rendszerváltozás”.

„Az ortodox közösségek kiváltak ebből az ernyőszervezetből, a neológ közösség rabbijai továbbra is kénytelenek ez alatt a szervezet alatt működni, de az örökjáradék, vagyis az a kárpótlási rendszer, ami minden történelmi egyházat megillet 1998 óta, továbbra is a Mazsihiszhez és a Mazsihisz világi vezetéséhez érkezik, és hát ez az, ami tulajdonképpen a vitának a forrása, ami elmúlt 10-15 évben újra és újra napirendre kerül” – mondta.

Az örökjáradék egy olyan állami kárpótlási forma, amelyet a magyar állam a történelmi egyházaknak fizet a szocialista rendszer által államosított ingatlanvagyon fejében. Erről még a Horn Gyula által vezetett szocialista kormány döntött a kilencvenes években.

Szerinte mivel a Mazsihisz világi vezetése mindenfajta egyeztetést visszautasított, különösen társegyházuk, az ortodox egyházzal szemben, így nem maradt más választásunk, mint hogy egy izraeli vallási bíróságnál próbáljanak meg igazságot találni.

Az örökjáradékon jelenleg 80-20 százalékos arányban osztozik a Mazsihisz és vele szemben az összes többi egyház. Köves Slomó erről azt mondta: ez csak az elmúlt 10 évben van így, korábban, 1998-tól egészen 2012-ig teljes egészében a Mazsihisz világi vezetése rendelkezett a forrás fölött. mint felidézte, 2012-ben kemény tárgyalások után sikerült elérniük ezt a továbbra is aránytalannak tűnő felosztást.

„Mi azt szeretnénk, ha a dolog végre igazságos rendezésre kerülne” – hangsúlyozta az egyházi vezető, aki szerint két zsidó egyház közötti vitának eldöntésére a megfelelő fórum egy jeruzsálemi vallási bíróság lehet.

Köves Slomó a televíziónak azt mondta, az első érdemi tárgyalási nap várhatóan már májusban ki lesz tűzve, erről a következő napokban fog kiadni egy közleményt a vallási bíróság Jeruzsálemben.

(Kiemelt kép: 168 Óra archív)