Megélhetési válságban a magyar gazdaság

Korábban megjelent statisztikai adatok szerint a magyar háztartások nem tudnak megtakarítani, sőt, átlagosan 40 ezer forint mínusz jelentkezik hó végén a folyószámlákon. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaság adatai valóban gyengék. Ennek az az oka, hogy visszafogott a fogyasztás,  összeomlott a belső kereslet, egyre többen vannak, akik napról napra élnek a hitel-statisztikák alapján.

Az eladósodottság mértéke elkezdett nőni, a folyószámlahitel-keretek 250 milliárd forintra nőttek, ami főleg az alacsonyabb jövedelműeket érinti, mert elsősorban ők élnek ezzel az egyébként drága hitelfelvételi lehetőséggel. A bankok jellemzően egyhavi folyószámla-hitelkeretet adnak. A probléma ezzel az, hogy ebben az esetben nincsen ütemezés, nem érkezik olyan jellegű fizetési felszólítás, hogy havonta fix összeget kell visszafizetni. A szakember arra figyelmeztet, hogy nagyon gyorsan, nagyon magas szintre föl lehet lökni ezt az adósságállományt, és utána komoly egyszeri bevételre van szükség, és némi pénzügyi tudatosságra, hogy az adós ebből egy nagyobb összeget vagy esetleg az egészet visszatörlessze. A legtöbben szabadulnának az adósságcsapdából, ez nyilvánvalóvá vált tavaly tavasszal, amikor 2000 milliárd forintot beleöntött a kormány a gazdaságba, különböző transzferek, támogatások révén, akkor a folyószámla hitelek összértéke jelentősen csökkent.  

„Nem véletlenül mondjuk ezt megélhetési válságnak, amiben a magyar gazdaság jelenleg van. Bár nagyon sokan próbálják kerülni ezt, de én azt gondolom, hogyha végignézünk különböző statisztikákon, akkor gyakorlatilag a munkaerőpiac az egyetlen, ahol azt látjuk, hogy még összességében jól teljesít a magyar gazdaság, nincsenek klasszikus válságjelek.

Minden más tekintetben  igenis válság van, és sajnos ezt az infláció okozta. Azt látjuk, hogy nagyon sokan egyre kevésbé jöttek ki a havi fizetésünkből, és lényegében ezért is történt meg az a munkaerőpiacon, hogy azt láttuk, hogy egyszer csak a magas infláció hatására elkezdett emelkedni a munkaerőpiacon a részvétel, tehát azok, akik eddig inaktívak voltak, nem dolgoztak, nem kerestek állást, ők egyszer csak visszatértek a munkaerőpiacra, megpróbáltak állást keresni, elhelyezkedni, vagy akár visszatérni teljes munkaidőben. Ez egy ilyen típusú válaszreakciót kiváltott a munkaerőpiacon, de nemcsak itthon egyébként ezt Európa-szerte látjuk, sőt az amerikai adatokon is ezt lehetett látni” – elemzi a helyzetet Virovácz.

A beszélgetés teljes terjedelmében meghallgatható a Jazzy honlapján.

(Kiemelt képünk illusztrció. Fotó: stevepb via Pixabay)