Járványkórház, kérdőjelekkel – A kiskunhalasi bravúr egyelőre öncélúnak tűnik
Sokszor lehet vitatkozni azokkal a kijelentésekkel, amelyeket a nemzetközi kapcsolatokért és kommunikációért felelős államtitkár tesz, de volt köztük egy üdítő kivétel is. Kovács Zoltán ugyanis mérnöki és kivitelezési bravúrnak nevezte a két és fél hét alatt elkészülő kiskunhalasi járványügyi mobil kórházat. Bizonyára nem csak a saját véleményét osztotta meg a közvéleménnyel, hiszen tíz nappal előtte személyesen Orbán Viktor is „ellenőrizte” a létesítményt:
A legfontosabb tudnivalók valóban lenyűgözők:
a 3100 négyzetméter alapterületű, 225 konténerből álló épületegyüttesben 36 kórtermet alakítottak ki.
Van benne gyógyító-megfigyelő egység, háromutas zsilip rendszerű öltöző, befogadó és vizsgálórészleg, külön laboratórium, röntgen-, ultrahang- és CT-készülék, s természetesen lélegeztetőgépekkel is felszerelték. Minden együtt van a járvány elleni küzdelemhez. Az már más kérdés, hogy miért volt szükség rá, és főleg, hogy mi lesz vele, ha elmúlik a veszélyhelyzet.
A nyilvánosságra került képek valóban önmagukért beszélnek. Maga a komplexum a kiskunhalasi börtön területén van, bár a fogvatartottak által használt részektől távolabb helyezkedik el. Nem véletlenül esett a választás erre a helyszínre. Korábban működött itt egy ugyancsak konténerekből álló menekültszállás, így a közművek már rendelkezésre álltak.

De nem árt tisztázni, mik is azok a konténerépületek, és mi az ilyen építkezés előnye. A válaszokat Kukucska Gergely építész adta meg a 168 Órának. Elmondta, hogy az ilyen épületek elemeit a gyárakban készítik elő, a helyszínen már csak az összeszerelésükre van szükség. A gyártósoron úgy készítik elő az egységeket, hogy az építési területen minél kevesebb munka legyen velük. Ha pedig kényszerhelyzet adódik – mint most, a koronavírus terjedésekor –, akkor egy ilyen technológiával felhúzott épület ideiglenesen ki tudja szolgálni az igényeket. Kukucska Gergely kiemelte, hogy a megfelelő előkészületek után nagyon gyorsan lehet az elemekből építkezni.
Ez így világos, de az már egyáltalán nem, hogy például miért éppen Kiskunhalast jelölték ki a konténerkórház helyszínéül.
Lehetett hallani olyan érvelést is, miszerint közel van Budapesthez. Ám a legtöbbünknek aligha ennek a városnak a neve ugrik be, ha főváros közeli települést emlegetnek. Más lenne a helyzet, ha autópályán el lehetne érni, ám az sincs a közelben.
De ez a titkoknak csak az egyik része. Sokkal fontosabb lenne tudni, hogy mihez kezdenek az épülettel, ha az országban – remélhetően a nem távoli jövőben – visszaáll a normális élet. Csakhogy erről a jelek szerint nem szívesen nyilatkoznak. Az építkezésért felelős akciócsoportot irányító Tóth Tamásnak, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának több mint egy hét nem volt elég arra, hogy a 168 Óra néhány egyszerű kérdésére válaszoljon.
Ugyanígy falakba ütköztünk az építtető cégnél is. Cseppet sem meglepő módon a kormányzati beruházások kedvenc építőipari cége, a West Hungária Bau húzhatta fel a kórházat. (A vállalatot Paár Attila tulajdonolja, aki korábban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt az üzlettársa.)
„Egyeztetve a megrendelőnkkel, ezúton tájékoztatom, hogy a WHB kommunikáció nem megengedett a kiskunhalasi mobil kórház kapcsán”
– közölte érdeklődésünkre a cég információbiztonsági megbízottja.
Csak találgathatjuk, vajon mi lesz a sorsa az épületnek. Mivel a büntetés-végrehajtás területén áll a létesítmény, így valamilyen módon alighanem a szervezet fogja hasznosítani. Ugyanakkor az épület technológiai adottságai behatárolhatják ennek kereteit. Kukucska Gergely ugyanis felhívta a figyelmet: az ilyen létesítmények nem feltétlenül használhatók hosszabb ideig. Lehetnek persze tartósak is, de „teljesen más igényeket tudnak kielégíteni, mint egy téglaépület” – mondta az építész. Bármennyire is jól felszerelt és bravúrosan elkészült komplexumról van szó, a technológiai különbségek miatt egy ilyen konténerkórház azért nem veszi fel a versenyt egy olyan épülettel, amely eredendően is kórház céljaira készült.