Jánosi Katalin: „Nem veszett el az ünnep”
Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája október 23-án a budapesti Nagy Imre Emlékházban fogadja a civil látogatókat, akik még a történelemre és 1956-ra is kíváncsiak ezen az ünnepi emléknapon, nem csak az aktuális honi politika rendezvényeire. Jánosi Katalin az ünnep átpolitizáltságáról is beszélt a 168óra.hu tudósítójának, Herskovits Eszternek.
– Ön a Nagy Imre Emlékházban tölti a napját, ahol történelemórákat tartanak civil érdeklődőknek. Ha megtehetné, melyik rendezvényen venne részt?
– Egyértelműen a Milla tüntetésére mennék. Úgy érzem, ez a civil erők formálódásának a legmarkánsabb rendezvénye. Különben is ezen az eseményen tudnék a legtöbb barátommal, ismerősömmel találkozni. Nekem nem az számít, mennyien vesznek részt a megmozduláson, hanem az: ezzel az eseménnyel tudok a legjobban azonosulni.
– Beszédet is mondana, ha felkérnék?
–Megtisztelő lenne. De egyelőre éppen az ünnep átpolitizáltsága miatt én is úgy látom: nincs helye egy 56-os ünnepi beszédnek ezen a fórumon.
– Idén a „megszokott” politikai viták mellett a demokratikus ellenzék civódásai is mintha még a korábbi évekhez képest is háttérbe szorították volna magát az ünnepet. Azaz: 1956. október 23-át.
–Igaza van. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a történelmi emlékezet még friss. Kell egy kis idő – szerintem még egy-két év –, amíg Nagy Imrét és társait is ugyanolyan természetességgel tudják kezelni a demokratikus erők, mint Batthyány Lajost vagy Kossuth Lajost. De nem veszett el az ünnep. Legfeljebb kissé átalakult. Egyébként azt magam is szomorúnak tartom, hogy a demokratikus erők képtelenek megállapodni. Ám biztosra veszem, hogy átmeneti ez a helyzet. S mire valóban szükség lesz az összefogásra, megegyeznek egymással a demokratikus ellenzék különféle erői. Ugyanis nincs más lehetőség: csakis a közös út.
