A rezsicsökkentés ideája hosszú távon tarthatatlan

Orbán Viktor pár hete bejelentette, hogy januártól kétszázezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér. A döntés előnyös hozadékait többször is kidomborította azzal az érveléssel, hogy a minimálbér így magasabb lesz 2022-ben, mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt az átlagbér. Ez a kijelentés azonban felvet bizonyos kérdéseket, hiszen az említett időszak óta tizenkét év telt el, és bizony az emberek pénze már messze nem ér ugyanannyit a boltokban, mint azelőtt. A legtöbb szektorban elképesztő mértékű áremelkedéssel szembesülhettünk az elmúlt hetekben és hónapokban, és sajnos ez a tendencia csak romlik, nincs stagnálásra vagy normalizálódásra utaló jel.

Talán a legerőteljesebb hatású jelenség az alapvető élelmiszerek rohamos drágulása. A KSH október eleji adatai szerint szeptemberben 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző évhez képest, ezen belül az étolajé 32,6, a margariné 15,4, a munkahelyi étkezésé 9,4, a baromfihúsé 9,2, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkal emelkedett. A sütőipar sem ússza meg az áremelkedést, januártól a liszt ára is nagy mértékben emelkedhet. A másik aggasztó tényezőt a benzinárak rohamos növekedése jelenti. Ezen a téren nagyon meredek kilövést tapasztalhatunk, ugyanis csaknem kétszáz forinttal fizethetünk többet a gázolajért és a benzinért, mint tavaly májusban. A riasztó adatok arra engednek következtetni, hogy hamarosan akár az ötszáz forintos határt is átléphetjük, sőt nem kizárt, hogy 600 forintig is eljut a benzin ára. Ez további problémákat vet fel, hiszen

az üzemanyag és a szállítmányozás minden szektorban alapvető eleme a piac megfelelő működtetésének.

A Portfolio nemrég tette közzé egy összefoglaló cikkben, hogy az inflációs nyomás globális szinten jelentkezik, amelynek egyik oka az ellátási láncokban tapasztalható hiány. Ez első sorban Amerikára vonatkozik, azonban a nagyvállalatok nehézségei miatt kihat az egész világgazdaságra is. Ez alapján olyan cégek, mint a Chipotle, a Whirlpool, a PepsiCo, a United Airlines és még sokan mások arra panaszkodnak, hogy igen körülményessé vált az anyagok és készletek beszerzése. Ez többek között a túlterhelt kikötőkkel, a kamionoshiánnyal és a rekordalacsony raktári üresedési arányokkal van összefüggésben, de a repülőgép-üzemanyag drágulása és az elektronikai alkatrészek hiánya is felel az ütemes áremelkedését. A vállalatok ugyanis csak úgy tudnak működőképesek maradni, ha a kieséseket a vásárlók pénzével pótolják.

A 168 telefonon kereste fel az ügyben Pogátsa Zoltán közgazdászt, hogy megtudjuk, milyen folyamatok állnak a drágulás hátterében, illetve mire számíthatunk a jövőben. A szakember kiemelte, hogy az olyan alapvető dolgok, mint az energia és az üzemanyag drágulása minden további szektorra is hatással van, így számítanunk kell rá, hogy valóban minden termék és szolgáltatás ára meredeken emelkedni a fog a következő időszakban. Hozzátette, a chipgyártás egy olyan ágazat, amelyről kevés szó esik ebből a szempontból, pedig abban a szektorban komoly gondot okoz jelenleg a kínálati szűk keresztmetszet. Az emberek a koronavírus-járvány alatt elkezdtek elektronikai cikkeket vásárolni, de a világ chipgyártása nagyon kevés vállalat kezében összpontosul, és alig tudják tartani a tempót a kereslettel. Mint mondta:

„Ez azért is probléma, mert a chipekre manapság már szinte mindenhol szükség van, így ezek gyártása nélkül rengeteg más iparág is lelassul vagy ellehetetlenül.”

Látható, hogy az áremelkedés globális jelenség, azonban arra szintén kíváncsiak voltunk, mennyire nehezíti meg a magyarok helyzetét a forint gyengülése. Pogátsa Zoltán szerint nem az euro-forint árfolyam okozza a legnagyobb gondot, az importárak inkább azért emelkednek, mert egyre többe kerül az energia. Hozzátette, a magyarok többsége nem vásárol külföldön, és csak töredékük jár nyaralni, így a forint-euró árfolyama nem játszik nagy szerepet. Az importárakba pedig a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csak kis részben gyűrűzik be az árfolyamhatás. A fogyasztók nagy része azt érzékeli, hogy az élelmiszerek esetében a hazai termelők árucikkeinél indult be a jelentős drágulás. Ettől függetlenül úgy látja, a januári minimálbér-emelés mindenképpen érezteti majd a hatását, hiszen ellenkező esetben az embereket sokkal súlyosabban terhelné az elképesztő mértékű drágulás. Felhívta a figyelmet a kisnyugdíjasokra, aki viszont semmilyen plusz segítségre nem számíthatnak. Szerinte „elképzelhetetlen, hogy a harmincezer forintból élő nyugdíjasok miből fognak maguknak élelmiszert venni, ha így folytatódik ez a folyamat”.

A másik fontos kérdés a rezsicsökkentés témája, amellyel az utóbbi időben szintén hangsúlyosan kampányolt a kormány. Orbán Viktor a jelek szerint ugyanis arra törekszik, hogy az európai piaci ár alatt tartsa az itthoni rezsiárakat.

„A rezsicsökkentés ideája hosszú távon tarthatatlan” 

– szögezte le a közgazdász, majd megjegyezte, láthatóan más országok is igyekeznek visszafogni az elszabaduló árakat, azaz rövid távon nem ördögtől való az árak hatósági korlátozása. Ez azonban egyre nehezebb, mert a befektetők a klímaválság közepén már kevésbé támogatják a fosszilis energiaforrásokat. Szerinte a rezsicsökkentés egyetlen tartós módja az lehet, ha végre sikeresen, lendületesen átállunk a zöld energiák mindennapi használatára. Hangsúlyozta, amennyiben ez nem történik meg rövid távon belül, még nagyon sokáig terhelhet minket az energiaárak folyamatos emelkedése. 

„Az egyik válságból estünk a másikba, és ez még csak a kezdet” – magyarázta Pogátsa Zoltán,, aki szerint a Covid-járvány váratlan volt, de kezelhető, most viszont olyan strukturált folyamatok zajlanak, amelyek akár még évtizedekig eltarthatnak. Ezekkel a változásokkal sajnos leginkább a legkevesebb jövedelemből élők szembesülnek, ők azok, akikre a legnagyobb teher nehezedik. Összességében tehát kijelenthető, hogy egy nagyon komoly negatív gazdasági folyamat vette kezdetét, amelynek megoldása egyelőre még nem tisztázott, ahogy az sem, hol és mikor áll meg.

(Kiemelt kép illusztráció: Faludi Imre / MTVA)