Ima az Újratervezésért – A MOK fellépése feladhatja a leckét a kormánynak
Elhalt ígéretek nyomában címmel rendkívüli nagygyűlést hirdetett szeptember végére a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Mindezt Éger István jelentette be augusztus közepén. A MOK elnöke csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szerinte megszakadtak a tárgyalások a kormányzat és az orvosok között. „Ez nagyon nagy csalódást és becsapottságérzést okozott az orvostársadalomban” – mondta Éger, aki a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző időszakot úgy jellemezte, hogy az „termékeny és kommunikatív időszak volt, aláírt eredményekkel”, de azóta lényegében kiüresedtek a tárgyalások. Emlékeztetett, hogy idén év elején egy „ígéretes megállapodás tervezete” is körvonalazódott, amelyből aztán nem lett semmi sem. Éger fő követelése, hogy vezessék be a 900 ezer forintos, egységesen kötelező kezdő minimális alapbért.
A MOK elnökének bejelentése után villámsebességgel érkezett a válasz a Kásler Miklós által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumától. Az ilyen gyors reakciók arra emlékeztetik az újságírót – aki az évek során megannyi sajtómegkeresést elküldött már, amellyel kapcsolatban válaszra sem méltatták –, hogy lám-lám, mégiscsak van ám a tárcának sajtóosztálya. E sajtóosztály A minisztérium eddig is tárgyalt, ezután is kész tárgyalni a MOK-kal címmel reagált, imígyen: „Bízunk benne, hogy a MOK elnöke, Éger István továbbra is a tárgyalásokat részesíti előnyben, és nem a médián keresztül történő üzengetést. A minisztérium eddig is tárgyalt, ezután is kész tárgyalni a MOK-kal. Az a célunk, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülését növeljük.” Megtudtuk továbbá, a „kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy az orvosok bére 2010 és 2017 között átlagosan a két és félszeresére emelkedett, és az egészségügyi szakdolgozók bére 2016 és 2022 között átlagosan ugyancsak a két és félszeresére emelkedik”, illetve hogy „a 2020-as költségvetésben közel 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi célokra”, ami „2010-hez viszonyítva 770 milliárd forinttal jelent több forrást”. A közleménynek álcázott termelési riport szerint nő az orvosi diplomát választók és csökken az elvándorló orvosok száma, 2010 óta pedig csaknem hatezerrel több orvos dolgozik.
Éger István és Balog Zoltán (balról jobbra)Annak, aki a MOK körüli eseményeket nem követi napi szinten, meglepő lehetett a kamarának az elmúlt évekhez képest radikális megnyilvánulása, amelynek szokatlanságáról az Emmi kissé sértett hangvételű, ám gyors válasza is tanúskodik. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő úgy véli, Éger megváltozott, radikálisabb viselkedése mögött az Újratervezés (lásd keretes írásunkat – A szerk.) elnevezésű orvosi csoport erősödése áll a MOK-on belül. Lantos Gabriella szerint Éger István, aki több mint másfél évtizede elnököl a MOK élén, eddig jó partnere volt a kormánynak, amely a lehető legolcsóbban és a lehető legkisebb konfliktussal akarja megúszni az egészségügy irányítását.
– Folytatódtak volna a szép kis csendes tárgyalások, ha az Újratervezés csoport nem kezd el erősödni, határozottabban fellépni a kamarán belül – mondja.
De mi radikalizálta az orvosokat épp most? – érdeklődtünk, hiszen az egészségügy már hosszú ideje napi szinten ontja azokat a történeteket, amelyek már a rendszer megroppanásáról, az ellátás és a gyógyulás ellehetetlenüléséről szólnak. Legutóbb például a Honvédkórház orvosi pihenőjében elszabadult poloskainvázió okozott sokkot. Ennél súlyosabb, hogy számos műtőben nincs klíma, ami a műtétet végző személyzet és a beteg egészségét is súlyosan veszélyezteti. És akkor a váratlanul elhunyt érsebészről nem is szólunk, akinek a halálát követően leállt az érsebészeti ellátás.
– Azért volt csend eddig, mert az, akit ez zavart, már elment külföldre dolgozni. A maradók viszont egyre inkább érzik, hogy nekik is van piaci értékük, s ezt jól gondolják. Tudják azt is, hogy van esélyük megszerezni a MOK-on belüli pozíciókat – mondja Lantos Gabriella. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem érezhető az a 700 milliárd forint plusz, amivel 2010-hez képest többet fordít a kormány az egészségügyre (itt most eltekintettünk a GDP-arányos költés elemzésétől – A szerk.), azt válaszolja: a jelenlegi ellátási szisztéma a hálapénzzel kiegészülve olyan rendszerré áll össze, amelybe lényegében önthetnek bármennyi pénzt, az nem eredményez hatékonysági fejlődést. – Az állam minden járásban fenntart egy kórházat. Nincs az a pénz, ami elég lenne, hogy ennyi ellátási intézményt európai szintre felhozzon. Ezért nem látszik, ha 5-10 százalékkal emelkedik egyik évről a másikra az ágazat költségvetése. A többletpénzt azonnal el is viszi a béremelés, és nem marad pénz az amortizáció kompenzálásra, az eszköz- és anyagbeszerzésre, a fejlesztésre. Egy egészségesebb gazdálkodás belső struktúrájában a bérek maximum 60-70 százalékot tesznek ki, Magyarországon szinte az egészet a béremelés viszi el – magyarázza. Úgy véli, az Éger által követelt 900 ezer forint bruttó alapbér nem fogja visszacsalogatni a már elvándorolt orvosokat, sőt a már készülődőket sem fogja megállítani.
Lantos Gabriella szerint érdemes lenne a migrációkutatók által feltárt tényekből kiindulni: az adott területen külföldön elérhető bérnek körülbelül a kétharmada állíthatja meg a már készülődőket.
– Nos, Stuttgartban ma négy-ötezer euró egy kezdő alapbér, ennek a 60 százaléka egymillió forint nettó nagyjából. Tehát nem bruttó, hanem nettó 900 ezer forint az, ami esetleg már itthon tarthatná az orvosokat. Az az orvos, akinek 15 éves szakorvosi gyakorlata van, egy nyugati kórházban 7-8 ezer eurót keres, így a magyar béreknek is egy-kétmillió forint közé kellene esniük, ha a 60 százalékból indulunk ki – mondja Lantos Gabriella, utalva arra is, hogy az ehhez szükséges pénz többszörösét fizetik ki a magyar polgárok a szürke és fekete zónában. – Az egészségügy bevételei is rosszul, kevéssé hatékonyan vannak a rendszerbe csatornázva. Aki csak teheti, nagyon kevés járulékot fizet, és ha fiatal, akkor elmegy a magánegészségügybe, ha pedig nyugdíjas, akkor a hálapénzzel vesz meg olyan ellátást, amelyre amúgy nem lenne pénze – világítja meg. A rendszeren azért nem mer változtatni a kormány, mert két nagy csoport ellenállását váltaná ezzel ki: a hálapénztől függő orvosbárókét, illetve a hálapénzzel jó szolgáltatást vásárolni akaró középosztálybeli nyugdíjasokét. Egy finanszírozási reformnak ők lennének a vesztesei, és ezek elég erős érdekérvényesítéssel rendelkező csoportok. – A leendő és jelenlegi betegeknek az Újratervezés csoport sikeréért kellene imádkozniuk – teszi hozzá Lantos Gabriella.
Kincses Gyula orvos, korábbi államtitkár is úgy látja, az Újratervezés csoport egyre erősebb, ami arra sarkallhatja Égert, hogy kamarai elnökként az eddigieknél határozottabban lépjen fel. A konkrét javaslatról – induljanak az orvosi bérek 900 ezer forintról – azt mondja: ez helyes lépés, bár a pénz korántsem old meg mindent.
– Mit láttunk eddig? Éger István Cser Ágnessel (a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökével – A szerk.) évtizedes sztrájktárgyalásban volt a kormánnyal, de a részletekről mi, kamarai tagok semmit nem tudtunk. Éger 2018 végén írt a kamara lapjába egy cikket, amelynek lényege, hogy a hadvezértől sem kérdezik a haditervet, a hadicselekmények részletes leírását egy-egy győztes csata után. Annyi kiszivárgott, hogy idén áprilisban Éger és Kásler Miklós miniszter megállapodtak a bérekről, de ez a megállapodás végül nem került a kormány elé. Semmi nem lett belőle, Éger szóhasználatával élve a kormány pofára ejtette a kamara vezetését – világít rá a kamarai elnök sértődött hangvételének egyik okára Kincses Gyula.
– De ha a pofon májusban érkezett, miért augusztusban állt Éger a sajtó elé? – kérdeztük. Nos, e ponton kerül a képbe a MOK-on belüli erőviszonyok megváltozása, azaz az Újratervezés erősödése: a tisztességes bérért és a hálapénz ellen küzdő csoport mögött egyre több orvos sorakozik fel, akik nem értik, miért titokban, a kamarai tagok informálását mellőzve folynak Éger és a kormány között a bértárgyalások. – Képtelenség, hogy egy szervezet tagjai semmit nem tudnak arról, miről tárgyalnak a nevükben. Ez stratégiailag is problémás, hiszen nem mindegy, hogy a kormány két orvossal vagy negyvenezerrel ül szemben a tárgyalóasztalnál. Eddig a kamarára az volt jellemző, hogy az orvosok befizetik a kötelező tagság miatt rájuk rótt díjat, de ami a szervezeten belül folyt, azt teljes apátia kísérte. Szimbolikus például, hogy a MOK világhálós oldalán nem lehet kommentelni. Amikor megjelent Éger „hadvezéres cikke”, kamarai tagként írtam egy választ rá, amit egy ideig le sem akartak hozni. Majd úgy jelenhetett csak meg, hogy a szövegem elé az elnökség véleményt írt. Az átláthatatlanságra jellemző, hogy Éger augusztusban meghirdette a „nagygyűlést” és a követeléseinket, de csak az egyik internetes portálról tudtuk meg, hogy lesz sajtótájékoztató, ami ismerteti azt, hogy mit akarunk – mondja Kincses Gyula, hozzátéve: az Újratervezés csoport a béreken kívül a transzparens kamarai működésért, az orvosszakma becsületének visszaszerzéséért küzd.
A szakértő azt mondja: Éger ötpontos követelései közül négyet az Újratervezés csoport is támogat, sőt ezeket korábban ők is hangoztatták. (Ezek a 900 ezer forintos szakorvosi minimális alapbér-követelésen túl a szakmai minimumfeltételek biztosításáról, a paraszolvencia felszámolásáról, a nyugdíjas munkavállalókat sújtó diszkrimináció megszüntetéséről szólnak.) Azonban az 5. pontról úgy vélekedik, hogy a szakdolgozók, a diplomás ápolók szerepének, kompetenciájának növekedése ellen nem küzdeni kell, hanem építeni kell erre: a gyógyítás ma már csapatmunka, amiben az orvosé a döntési pozíció, de a tevékenységek megoszthatók és megosztandók. Ha Éger István ezt tartja az egészségügy egyik legnagyobb problémájának, akkor „nagyon más mozit néz”. Ahhoz, hogy egy korszerű, betegbarát és ellátásbiztonságot garantáló egészségügy alakuljon ki, nagyon más kérdéséket kellene feltenni.
Kincses Gyula azt mondja, mindezeken túl beszélni kellene arról is, hogy ma már nem a külföld az elszívóerő: az az orvos, aki tudott vagy akart menni, már elhagyta az országot. Az egyre terebélyesedő magánegészségügy azonban kiszipkázza a megmaradt orvosokat az állami ellátásból, tehát a köz- és magánegészségügy viszonyának rendezése elengedhetetlen
– Vagyis a kormánynak az az állítása, hogy érdemben csökkent az elvándorlás, igaz. De ettől még nem oldódott meg az állami egészségügyben az orvoshiány. A finanszírozáson és a béreken kívül kulcsprobléma az orvos-beteg viszony, az ellátás számonkérhetősége, az etikai kódex megújítása – sorolja Kincses Gyula, hozzátéve, hogy az Éger István által szeptember 21-re meghirdetett rendkívüli orvosnagygyűlésre ezekkel a témákkal is készül a most már megkerülhetetlen Újratervezés csoport, amely az öt kérdésen túl az egészségügy reformjáról érdemi párbeszédet indítana, ami a MOK-ot is egy valódi, részvételi kamara irányába tolhatja.
– Mi nem másik elnököt, hanem egy más típusú kamarát akarunk – mondja Kincses Gyula. – Egy olyan orvos-érdekképviseletet, amely támogatja a szakmai munkát, és átláthatóan működik. Ez az alapja egy 21. századi, korszerű egészségügynek, amelyben tisztességgel lehet gyógyulni és gyógyítani.
