Így fénylik a tokiói ezüstérem
Siklósi Gergely ezt is megmutatta.
Megmutatta Siklósi Gergely az olimpiai ezüstérmet. A fiatal párbajtőrvívó az Instagramon osztotta meg, hogy fénylik az érem. Siklósi Gergelyt a vasárnapi döntőben végül legyőzte a francia ellenfele. Az olimpiai második hely után azt mondta, örül neki, és úgy tűnik, büszke is – ahogy ő mondta – a „fehér aranyra”. Az olimpiai érmeket egyébként újrahasznosított fémekből készítettek, mintegy ötezer darabot gyártottak le.
Vasárnap ezüstérmet szerzett Siklósi Gergely párbajtőrvívásban, a Magyar Olimpiai Csapat Instagram-oldalán boldogan mutatta meg az érmet. De a saját Instagram-oldalára is kiposztolta Instagram-sztoriba. Siklósi Gergely egyébként vasárnap a döntő után azt mondta, „magabiztos vereség és győzelem volt a második oldalról. Ez van. Építkezünk tovább. Nagyon meg akartam nyerni az jó lett volna. De nem vagyok, nem érzem magam vesztesnek. Első bálozóként szerettem volna rácáfolni a sztereotípiákra”. Siklósi Gergely néhány órával az éremátadó után, büszkén mutogatta az ezüstöt.
Kevesen tudják, hogy az érmék olimpiáról olimpiára változnak. Hogy mi kerül rájuk és hogyan néznek ki, az az adott olimpiát szervező bizottságon múlik. Idén a japán bizottság hirdetett országos pályázatot. Több mint négyszáz ötlet érkezett, amelyek közül végül Junicsi Kavanicsi tervét választották ki. A terveknek az előírt dizájnelemek (Niké istennő a Panatinaikosz-stadion előterében, az 5 karika, illetve az aktuális olimpia pontos neve) mellett egyéni szabadságuk is van, a japán tervező a ragyogást célozta meg a különböző szögben hajló felületek segítségével. Az érmek szalagjainak jellegzetes mintázatában a kimonóhajtogatást szimbolizálja, az egyedi dobozokat pedig fából, mégpedig japán kőrisből készítették el – írta a National Geographic.
A tokiói olimpia érmei – a helyi szervezők szerint – azt szimbolizálják, hogy a sportolók minden nap küzdenek a győzelemért. Direkt fényesre csiszolták őket, hogy minél jobban visszaverjék a rájuk eső fényt, így mutatva a sportemberek energiáját és azokét is, akik őket bátorították. Az olimpiai bizottság azt is közölte: az érmek az atléták változatosságát is mutatják, de fényük tükrözi az emberek közti barátságot is.
Természetesen külön dizájnt kapott az éremhez tartozó nyakbavaló, amely különböző tapintású minden éremtípus esetében. A nyakbavaló szintén újrahasznosított és a gyártásánál kevesebb szén-dioxid került a légkörbe, mint korábban. A mintája pedig a hagyományos japán kimonó-mintákat követi. A nyakbavalón felül az érem doboza fából készült, hagyományos és modern eljárásokkal, így mindegyik doboz különböző mintázatú.
Újrahasznosított érem
A Tokióban átadott medálok például régi, kidobott elektronikai eszközökből újrahasznosított fémekből készülnek és körülbelül 5000 darabot gyártottak belőlük. A tokiói olimpia honlapja szerint 2017–19-ben gyűjtötték a japánok a használt elektronikai berendezéseket (telefonokat, tableteket, fényképezőgépeket), amelyekből összesen 80 ezer tonna gyűlt össze. Csak telefonból 6,2 millió darabot hordtak össze, több, mint 1600 település lakói. Ezekből nyerték ki az érmekhez szükséges fémeket, körülbelül 32 kg aranyat, 3500 kg ezüstöt és 2200 kg bronzot.
Az elektronikai eszközök ugyanis rengeteg nemesfémet tartalmaznak, a környezetvédemi megfontolásokon túl ezért is érdemes őket újrahasznosítani. Akár csípőfogóval nekiesni, persze kérdéses, hogy egy-egy áramkörbő kinyert pár gramm arany mire lehet elég. (Ebben a cikkben még külön tippeket is kapunk, hogy kell a számítógépből kiszedni az aranyat, ebben a videóban meg is mutatják.)
A statisztikák szerint egyébként éves szinten közel 60 millió tonna elektronikai hulladékot termel az emberiség globálisan, melynek csak töredékét, kb. 15 százalékát hasznosítjuk újra. Egy 2015-ös tanulmány becslése szerint – csak Európában – évente 2 billió dollár értékben dobnak ki elektronikai eszközöket az emberek.
(Kiemelt kép: Siklósi Gergely párbajtőröző, miután átvette az olimpiai ezüstérmet Tokióban, 2021. július 25-én. Fotó: Fabrice Coffrini / AFP)