Hova tűnt húszezer gimnazista?

2017. november 3., 10:34

Szerző:

Majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma 8 év alatt – írja a Népszava. Míg 2009-ben 201,2 ezer diák kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016-ban már csak 181,8 ezer.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Szüdi János oktatási szakértő szerint ennek nem csak demográfiai okai vannak. Igaz ugyan, hogy az általános iskolások száma is csökkent 32 ezerrel, de az általános iskolások többsége nem gimnáziumban tanul tovább, hanem szakképzésben. A 2016/2017 tanév eleji adatgyűjtés szerint a diákok 1,6 százaléka (7,1 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 18 százaléka (78,2 ezer fő) szakközépiskolában, 38,5 százaléka (167,6 ezer fő) szakgimnáziumban tanult. Vagyis az összes középiskolás (434,7 ezer fő) 58,1 százaléka tanult a szakképzésben, és csak 41,8 százalék gimnáziumban.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez a tendencia a kormányzati célokkal is egybevág, miszerint a szakképzést kell előtérbe helyezni a gimnáziumi oktatással szemben. Ahogy Orbán Viktor 2013-ban kijelentette: Egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél.

Ezt a kijelentését valószínűleg a nemzet gázszerelője is megerősítheti.

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.