A magyarok drogosokat, alkoholistákat és homoszexuálisokat akarnak a legkevésbé szomszédjuknak

A TÁRKI friss tanulmányában azt vizsgálták, miként tekintenek Magyarországon a homoszexuálisokra. Többek között az derült ki, hogy a magyar férfiak jobban elutasítják, hogy homoszexuális szomszédjuk legyen, mint a nők, ugyanakkor azért még így is a társadalom 36,2 százaléka érezné magát kellemetlenül, ha homoszexuálisak mellett kellene élnie.

Nem csak a homoszexuálisokkal szemben vagyunk elutasítóak

Az eredmény az 1990-ben megfigyelt 70 százalékhoz képest nagyot csökkent, 2008-ban például csak a megkérdezettek 30 százaléka utasította vissza a gondolatot, aztán 2018-ra felugrott a már említett 36,2 százalékra. A tanulmány szerint a magyarok az évek alatt mindenféle szomszéddal szemben egyre elutasítóbbak lettek. Legfőképp a bevándorlókkal és a muszlimokkal szemben, illetve két százalékról 12 százalékra ugrott a keresztény szomszédok elutasítottsága is. A homoszexuálisokat viszont egy listára tették az alkoholistákkal és a kábítószeresekkel.

„A tanulmány arra jutott; a társadalom hozzáállását a melegekhez 2010 óta eléggé befolyásolja az, hogy a politika a saját érdekei miatt »politikai homofóbiát« terjeszt, tehát a saját céljának elérése érdekében akár még háttérbe is szorítja a melegek jogait és méltóságát” – foglalja össze a Telex. A tanulmány még hozzáteszi: 

„az utóbbi évek fejleményei alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon az uralkodó politikai elit a homoszexualitással kapcsolatos kérdéseket továbbra is közügyként kívánja tematizálni.”

Hazánkban az azonos nemű párok jogai korlátozottak: nem alapíthatnak családot és nem házasodhatnak

Bár Magyarországon 2009-től élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban az azonos nemű párok, közösen nem fogadhatnak örökbe gyereket, és a felek nem fogadhatják örökbe partnerük gyerekét sem. 2012-ben bekerült az Alaptörvénybe, hogy csak férfi és nő köthet házasságot országunkban, majd 2020-ban iktatták, hogy gyereket csakis házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülállók pedig csak kivételes esetben. 

A 2021-ben bevezetett pedofiltörvényt, amiben megtiltották a homoszexualitás bemutatását vagy népszerűsítését, vagy a nemváltást a 18 éven aluliaknak, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szégyennek nevezte, és 15 uniós ország közös nyilatkozatban ítélte el. Az EU még kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a melegek alapvető jogainak megsértése miatt. Az eljárás éppen a napokban jutott ez bírósági szakaszba.

„A tanulmány szerint a nők, a fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettségűek, azok, akik nagyobb városokban élnek és azok, akik nem járnak vallási szertartásokra, azok a többieknél elfogadóbbak a melegekkel szemben Európában. Ahogy azok is, akiknek kevésbé tekintenek tradicionálisan a nemi szerepekre. A jobboldaliak, a bevándorlásellenesek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek pedig kevésbé toleránsak.”

Bár Magyarország a homoszexuálisok iránti elfogadásban az utolsó harmadban van az európai országok között, a TÁRKI tanulmányában megjelent adatok alapján önmagához képest az évek alatt elfogadóbb lett. 

(Kiemelt kép: Szivárványszínű szív egy résztvevő pólóján az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásán a fővárosi Andrássy úton 2018. július 7-én. Fotó: MTI | Balogh Zoltán)