Hogy mi van? Vérvád a Heti Válaszban
Azt állítja a Heti Válasz
Vérvádat harsogó címlappal, hogy a rasszizmus bélyege van az országon: a világsajtó magyarországi pogromokról ír, mert a magyar valóság értelmezésében húsz éve ugyanazok a – főleg liberális – megmondóemberek segítik a nyugati újságírókat.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a világsajtó nem ír magyarországi pogromokról, vérváddal pedig végképp nem illet bennünket. Az egész világsajtót természetesen nem áll módomban végigkutatni, de például az a három cikk (a The New York Timesé, a The Guardiané és a La Libre Belgiqueé), amelyet a hetilap illusztrációként közöl, egyszer sem használja a pogrom kifejezést.
Mindemellett hangzatosan felháborodva vérvádnak nevezni a magyarországi fasizmus és rasszizmus terjedésével kapcsolatos véleményeket nemcsak túlzás, nemcsak ízléstelen, hanem durva félrevezetés is. A vérvád ugyanis mindenekelőtt vallási, teológiai alapú, másodszor a modern történelemben egyértelműen a zsidók ellen irányult, harmadszor pedig amennyiben létezik a fogalomnak általánosabb értelme, legföljebb egy elnyomott kisközösség elleni bűnbakképzés eszköze. Vagyis a többség használja a gyűlölt, kizárni vagy megsemmisíteni kívánt kisebbség ellen.
Magyarországon, nem mellesleg, ma is léteznek olyan politikai csoportok, amelyek nyíltan megismétlik a zsidók elleni vérvádat, ez tehát tény, ugyanakkor most a Heti Válasz azt sejteti, hogy a magyarságot helyezték a vérvád alá. Kik is? A kisebbségi cigányok? A kisebbségben lévő liberálisok? A zsidók? Vagy netán az egész világ húzza rá a vérvádat a megsemmisítésre ítélt magyarságra? Ezt a Heti Válasz sem gondolhatja komolyan. És mégis írja.
