Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Orbán Viktor miniszterelnök
(a Kossuth rádióban a Quaestor-botránnyal kapcsolatban), hogy „nincs Magyarországnak ebben a pillanatban olyan kincstári rendszere, amely naprakészen, pontosan és megfelelő kondíciókkal biztosítaná a közpénzek parkoltatását”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy egyrészt van, mert a kincstár naprakészen és pontosan vezeti a számlákat, másrészt viszont az úgynevezett „megfelelő kondíciókat” üzleti vállalkozások, azaz bankok szokták kínálni. Ha tehát a miniszterelnök a Magyar Államkincstárból olyan modern kincstárt akar csinálni, amely olyan, mint egy bank, akkor az nem más, mint fából vaskarika. De, mint tudjuk, Orbán Viktor nem ismer lehetetlent.

Azt is állítja a kormányfő
(arra a riporteri kérdésre, hogy utasítása kormányülésen hangzott-e el és hogy van-e erről jegyzőkönyv), hogy „biztosan”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az Orbán-kormány üléseiről nem készül jegyzőkönyv. A 2010. július 7-i kormányhatározat szerint ugyanis „a kormány üléséről összefoglaló és a kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a Miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül.” Most akkor az a kérdés, kinek higgyünk: Orbán Viktornak vagy a kormányhatározatnak?

Azt állítja ezenkívül a miniszterelnök
(ugyancsak a Kossuth rádióban, az M4-es autópálya uniós támogatásáról), hogy „egyelőre még vizsgáljuk azt a helyzetet, hogy az EU nem adja oda a pénzt erre a beruházásra”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem vizsgálják, hanem már előbb döntöttek. Egy nappal korábban ugyanis Orbán minisztere, Lázár János közölte: a kormány visszavonta kérelmét, hogy az M4-es autópálya építését uniós projektként ismerjék el, és egyúttal felfüggesztette a beruházást, mert új közbeszerzést ír ki. Nem csoda, hiszen az unió a 2013 végén Brüsszelnek benyújtott tervet soha nem hagyta jóvá, és ezt a magyar kormány nagyon jól tudta. Csak nem mondta. És most is összevissza mondja.

Azt állítja továbbá Orbán Viktor
(ugyanott), hogy a Buda-Cash brókercég összedőlése után azért kellett elkezdeni a közpénzekkel foglalkozni, „mert kiderült, hogy a Honvéd Egészségpénztár pénzei, illetve hatvanegynéhány önkormányzat pénzei beszorultak. És azonnal úgy döntöttünk, hogy azt a kockázatos megoldást, hogy brókercégeknél vannak adófizetői forintok, azonnal fel kell számolni.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ezek a „beszorult” pénzek nem a brókercégnél voltak, hanem olyan bankoknál, amelyek alig egy éve kerültek a Buda-Cash tulajdonába. Ezen az alapon tehát nem kellett volna a többi brókercéggel foglalkozni. Vagy lehet, hogy a miniszterelnök tudta: egyes minisztériumok brókercégekkel is üzletelnek?

Azt állítja Rétvári Bence,
az EMMI parlamenti államtitkára (az M1 állami hírtelevízióban), hogy több mint három évtizedes folyamat tört meg azzal, hogy több gyerek születik. Mint mondta, a születések száma egy-másfél éve emelkedik, holott a nyolcvanas évektől hónapról hónapra kevesebb gyerek jött a világra.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a folyamat már 1975 óta tart, de például 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2008-ban megtört, mert több gyerek született, mint az előző évben. 2008-ban például 99 ezer 149, ellentétben a mostani, 2014-es 91 ezer 500-zal. Hja, az az átkozott „elmúltnyolcév”.

Azt állítja Lázár János,
a Miniszterelnökséget vezető miniszter (sajtótájékoztatóján), hogy a bankárok, uzsorások, brókerek, akik ellopták az emberek pénzét, az elmúlt 25 évben mindig megúszták.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem mindig. Lupis József brókert például 1998-ban ítélték hat év börtönre és teljes vagyonelkobzásra, mellesleg éppen amiatt, mert több költségvetési intézmény adott neki megbízást szabad pénzeszközeinek befektetésére, ám ő nem létező állampapírokat adott el nekik. De nem úszta meg (egyelőre) a sikkasztással vádolt másik bróker, Kulcsár Attila sem. Igaz, ő jelenleg szabadlábon van, de 2003-ban kirobbant ügye még mindig nem zárult le. Első fokon, 2008-ban 8 év börtönnel büntették, az ítéletet azonban hatályon kívül helyezték, és az eljárás kezdődik elölről. Mindenesetre 2011-ig hol letartóztatásban, hol házi őrizetben, hol lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, ami sok mindennek nevezhető, de megúszásnak azért nem. Lebukott továbbá a piramisjátékot folytató Fortress álbrókercég és a Civis Global Brókerház is, amely valójában biztosításközvetítő volt. Az viszont kétségtelen, hogy Csányi Sándor, az OTP vezére, akit Lázár 2013-ban „az ország legnagyobb uzsorásának” nevezett, megúszta, sőt két hete a legmagasabb állami kitüntetést is megkapta. Na vajon kitől?