Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Orbán Viktor
(a Kossuth rádióban, két nappal a tapolcai választás előtt és egy nappal helyi kampánykörútja után), hogy minden kampányba be szokott szállni, nem csak a mostaniba, és volt Veszprémben is.
Ezzel szemben a tény az,
hogy volt ugyan Veszprémben, de a kampányba nem szállt be. Az ottani időközi választások előtt öt héttel járt ugyanis a városban, és csupán a Fidesz jelöltjével egyeztetett. Ennyi. Kampánynak semmi, jelenlétnek soványka.

Azt is állítja a miniszterelnök
(ugyanott), hogy 2010-ben az egész magyar pénzügyi rendszer borzalmas állapotban volt, ezért a kormány nekiállt, hogy ezt az istállót kitakarítsa, és „első lépésként rendbe raktuk a devizaügyeket és stabilizáltuk a bankrendszert”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy 2010-ben a magyar pénzügyi rendszer nem volt borzalmas állapotban, de az Orbán-kormány által bevezetett rendkívüli mértékű bankadó kivetése következtében valóban borzalmas állapotba került. Ez volt az első lépés, és az utána következő második, a devizahiteles végtörlesztés csak tovább rontott a bankok helyzetén, miközben a valóban segítségre szoruló adósokat nem mentette ki. Ez csak most, 2010 után öt évvel történik meg, de a bankrendszer közben egyáltalán nem maradt stabil: tavaly horribilis, majdnem 600 milliárd forintos veszteséggel zárt. Még egy-két ilyen stabilizálás, és egy szál bank se marad.

Azt állítja még mindig a kormányfő
(ugyanott, a már készülő jövő évi költségvetéssel kapcsolatban), hogy „egy olyan klauzula, amely a hitelezést növelő bankok számára adócsökkentést tesz lehetővé, nagy valószínűséggel benne lesz a költségvetésben”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy február 9-én maga a miniszterelnök jelentette be (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével és az osztrák Erste Group vezérigazgatójával közös sajtótájékoztatóján), hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken. Biztosan valószínű?

Azt állítja továbbá Orbán Viktor
(ugyancsak a Kossuth rádióban), hogy a Quaestor-ügyben van az államnak egy nagyon komoly vesztesége: „A 2005-ben és 2008-ban kétszer is megkötött és átalakított szerződés miatt 17 milliárd forinttal károsult a Magyar Fejlesztési Bank.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy az MFB egyelőre nem károsult, mivel a győri stadion rekonstrukciójára és egy hozzá kapcsolódó szabadidő- és kereskedelmi központ, illetve szálloda építésére adott 2005-ös 9,7 milliárd forintos, majd 2008-ban további 6,9 milliárddal megfejelt kölcsönnek fedezete is van, mégpedig jelzálogjog az ETO Park ingatlanjain, tehát magán a stadionon is. Hogy ez teljes mértékben elegendő lesz-e a hitel törlesztésére, azt egyelőre nem tudni. Könnyen lehet, hogy az MFB is hiába fut majd a pénze után, de hogy az Orbán-kormány által a Széchenyi-tervből a projektre 2012-ben odaítélt, eleve vissza nem térítendő 250 millió forint végleg nem térül vissza, az biztos.

Azt állítja Lovas István
(a Magyar Hírlapban), hogy „a politikai perverzitás súlyos esete, hogy éppen azok a hatalmak bojkottálják május 9-én a második világháborús győzelem napján tartott megemlékezések moszkvai ünnepségét, amelyek egykori szövetségesük, a tömeggyilkos Sztálin, »Joe bácsi« hátát lapogatva Oroszországban, a Krím félszigeti Jaltában olyan jóízű egyetértésben osztották fel Európát övezetekre és ítélték Magyarországot is tartós kommunista rabságra”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Jaltában nem Európa kettéosztásáról állapodtak meg, hanem éppenséggel abban, hogy a felszabadított európai országokban szabad választásokat kell tartani. A konferencián elsősorban Németország jövőjéről, másodsorban Lengyelország sorsáról volt szó. Magyarországot nemhogy nem tették a szovjet érdekterület részévé, de lényegében meg sem említették. De attól, hogy Sztálin utána azt csinált, amit akart, még nem jelenti azt, hogy most Putyin is nyugati szemrehányás nélkül tegye azt, amit akar.

Azt állítja Gulyás Gergely,
az Országgyűlés fideszes alelnöke (még a tapolcai választási kampány hajrájában), hogy egy szélsőbaloldali frakció létrejöttével fenyegetne a baloldali jelölt esetleges győzelme az időközi képviselő-választáson. Mint mondta, Pad Ferenc csatlakozásával képviselőcsoportot alakíthatna a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció.

Ezzel szemben a tény az
(már azonkívül, hogy nem nyert a baloldali jelölt és nem is akart a DK-hoz csatlakozni), hogy Gyurcsány Ferenc pártját sok mindennek nevezték már, de szélsőbaloldalinak nem. A Fidesz azonban nem ismer lehetetlent.