Hoffmann Rózsa mindent megmagyarázott

Ha az MSZP-n és a Demokratikus Koalíción múlna, akkor akár be is zárhatnánk az egész felsőoktatást, és vehetnénk a sátorfánkat – reagált Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a

Mint mondta: sejteni lehetett, hogy a részösztöndíjas helyek nem fognak betelni, hiszen ez egy új intézménye a felsőoktatásnak. Már felkészültünk arra, hogy ha a jelentkezők száma ezt indokolja, akkor a részösztöndíjas helyeket konvertáljuk teljes ösztöndíjas helyekké. Az erről szóló előterjesztést a múlt héten hagyta jóvá a kormány.

Az elgondolás az volt, hogy akik önköltséges képzésre jelentkeztek, azok közül 15 500-nak felajánljuk a részösztöndíjas képzést a műszaki, a természettudományos és az informatikai területen. Ezzel a döntéssel mintegy ösztönözni akarjuk a fiatalokat, hogy ezekre a pályákra jöjjenek – fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint mindez nem kerül többe az államnak, viszont többen kapnak teljes ösztöndíjat.

Kis Norbert nem állt fel, kikérték

Arra a kérdésre, miért állt fel Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Hoffmann Rózsa azt válaszolta: kikérte őt az igazságügyi minisztérium amit kénytelen volt tudomásul venni, viszont azt kérte Kis Norberttől, hogy fejezze be a már megkezdett munkáit. Így a nyár végéig együtt fogunk dolgozni – szögezte le.

Keveseket érint a kötelező nyugdíjazás a felsőoktatásban

Azzal kapcsolatban, hogy a sajtó szerint 4 és 18 ezer között lehet az oktatásban azok száma, akiket nyugdíjba küldene a kormány, azt felelte: ha minden igaz lenne, amit a sajtó a rendszer átalakítása kapcsán megír, akkor elég rossz állapotok lennének ebben az országban. A felsőoktatásban egy kicsit más a jelentősége, hiszen a tudományos fokozatokat nem 40 évesen szerzi meg az ember. Ha tömegesen küldenének nyugdíjba tudományos minősítéssel rendelkező oktatókat, az a felsőoktatás minőségének romlását eredményezné. Hangsúlyozta: arra számít, hogy a felsőoktatásban az intézkedés csak nagyon kevés embert érint majd, és ha ne adj’ isten valami kvótát kapnának, akkor le lehet tárgyalni, hogy a fontos szakokon ne essen ki minősített ember, akit nem lehet pótolni egy tanársegéddel – fogalmazott Hoffmann Rózsa.

Megvan a fedezet a pedagógusi életpályamodellre

Beszélt arról is, hogy az intézményfenntartásban és az Emberi Erőforrás Minisztérium fejezetében van annyi többlet, amiből a pedagógus életpályamodell bevezetése fedezhető. Arra a felvetésre, hogy az elbocsátásokból fedeznék mindezt, azt mondta: számára érthetetlen, a szakszervezetek miért nem annak örülnek, hogy ez a fordulat bekövetkezik az oktatásban. Szerinte amikor már meg fogják kapni a pedagógusok az emelt bér, a szakszervezetek akkor is azt nyilatkozzák majd a sajtóban, hogy nincs emelt bér, annyira következetesen ezt hirdetik. Kiemelte: 73 milliárd forint van erre a célra a költségvetésben, és a kormány nyilatkozataiban is egyértelműen kiáll amellett, amit én, mint egy imamalom két éve mondok, hogy 2013-tól be fog indulni a pedagógusi életpályamodell – hangoztatta az államtitkár.

Csak 135 iskolát vesznek át az egyházak

Túlzásnak nevezte azt, hogy tömegesen adják át az önkormányzatok az iskolákat az egyházaknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy 3 ezer iskolából mindössze 135-öt adnak át a helyhatóságok. Megemlítette azt is: van olyan település, ahol olyan egyház vett át iskolát, melyhez helyben – a lakosok bevallása szerint - egyetlen család sem tartozik. Ez szerinte nem helyes, mert az egyházi iskoláknak azért van létjogosultságuk, hogy hitre neveljenek ott, ahol erre igény van. Ezen esetekben ez azonban a két dolog nem találkozik – érvelt az államtitkár, aki megjegyezte, hogy a 135 iskolából több mint százat a katolikus, a református és az evangélikus egyház vesz át, esetükben ez a probléma nem merül fel.

Egységes tananyag, egységes tankönyvek

Szólt arról is: a köznevelési törvény kimondja, hogy a nemzeti alaptantervnek elő kell írnia a kötelező tartalmakat. Hogy milyen tananyag szereplő egy tankönyvben, az jelenleg a tankönyvkiadóktól függ. Az átállás után meghatározott lesz a tananyag, így nem lesz indoka annak, hogy egy-egy évfolyamon egy-egy tantárgyból 10-15 féle tankönyv legyen. Kevesebb tankönyvre lesz szükség. Azt, hogy gyerek és gyerek tudása között óriási a különbség, pont az a rendszer idézte elő, mely piacnak tekintette az oktatást. Most egy olyan oktatási rendszer kiépítésén dolgozunk, ahol garantáljuk, hogy ugyanazt a tudást minden gyerek megkapja. Ennek a hordozója lesz a miniszter által jóváhagyott, egységes tankönyv. Ez a felelősség a tárcavezetőé minden országban – magyarázta Hoffmann Rózsa.