hírek

Kvóta

Elrendelte az Országgyűlés a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett. A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, öt független képviselő nem voksa ellenében döntött az őszre tervezett referendum elrendeléséről. A brüsszeli javaslat szerint 2017-ig százhúszezer menedékkérőt osztanának szét a többi tagállam között, Magyarországra 1300 ember jutna. Az Európai Bizottság terve szerint minden elutasított menekült után 250 ezer eurót kellene fizetniük azoknak a tagállamoknak, amelyek elutasítják a kötelező menekültkvótákat.

Marad

Nemhogy nem tervezi a lemondását Matolcsy György jegybankelnök, de nem is értette a Magyar Nemzet kérdését, amely az MNB alapítványainak költései miatti esetleges távozását firtatta. Ugyanebben az interjúban elmondta: a jegybank rekordmértékű, 50 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe.

Voks

Nagy fölénnyel a korábbi független polgármestert, Zobokiné Kiss Anitát választották a Bács-Kiskun megyei Lakitelek első emberének az időközi önkormányzati választáson. A 2014-ig fideszes vezetésű településen így nem tudott befutni a Fidesz–Nemzeti Fórum, a kormánypárti Lezsák Sándor jelöltje. Abádszalókon a Fidesz, Kocsordon a Jobbik polgármesterjelöltje nyert.

A lakiteleki választásról szóló írásunk a 26. oldalon olvasható.

Cáfolat

Molesztálták a körmendi menekülttábor lakói a kézilabdás lányokat edzés közben – ezt állította Lázár János. Bebes István, a város fideszes polgármestere viszont – Vas megye rendőrfőkapitányával összhangban – cáfolta, hogy bármilyen incidens történt volna, és rémhírterjesztéssel vádolta meg az információt megjelentető ATV.hu-t. A Jobbik az eset után tüntetést szervezett Körmenden, és a menekülttábor haladéktalan bezárását követelte.

Riportunkat a 30. oldalon olvashatják.

Megfélemlítés

A pedagógussztrájk napjára szüneteltette a sztrájkoló tanárok társadalombiztosítási ellátását a Magyar Államkincstár. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében azt írta: a szervezet ezt nem tehette volna meg, az intézkedés jogsértő lehet. Mendrey László PDSZ-elnök szerint az intézkedés megfélemlítésre alkalmas.

Fenyegetés

Megkapja az idei hatvanmilliós támogatást a Budapesti Fesztiválzenekar – jelentette be Tarlós István. A főpolgármester ugyanis korábban kilátásba helyezte, hogy „Fischer Iván követelőző hisztériája” miatt akár teljesen megvonja a juttatást. Válaszul a zenekar a karmester vezényletével ingyenes koncertet szervezett a Vörösmarty térre, így tiltakozott a Fővárosi Közgyűlés döntése ellen, amely 260-ról 60 millióra csökkentette az együttes támogatását.

Ágytál

Ágytálat ajándékoztak ápolók Balog Zoltán emberierőforrások-miniszternek, mondván, ez fejezi ki legjobban a kormány hozzáállását az egészségügyhöz. Fertőtlenítőszer-hiány, gyógyszerhiány, túlóra, másodállások, kevés pénz – jellemezték a helyzetet. Az egyik ápoló, Turcsányi Tibor azt mondta: az egészségügyben dolgozó ápolók az ágazat rabszolgái.

Titkosítás

A 2017. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatból az derül ki, hogy a kormány titkosítaná a közpénzből működő állami vállalatok gazdálkodási adatait. A jelenlegi szabályozás ugyanis azzal egészülne ki, hogy „központi pénzügyi vagy külügyi érdekből” a vagyonkezelési feladathoz kapcsolódó szerződések nem lennének megismerhetők. A lehetőséggel energetikai, központi adatgyűjtő és -feldolgozó vagy távközléshez kapcsolódó tevékenységet végző vállalatok élhetnek.

Leépítés

Megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A kormány döntése szerint szakértő segít felosztani az OEP feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között. Bár az OEP és a tárca több vezetője is aggályosnak nevezte a döntést, a kabinet álláspontja szerint kompromisszum csak az átszervezés ütemében lehet.

Tüntetés Varsóban

Több tízezren, egyes becslések szerint százezren vettek részt Varsóban a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) által meghirdetett Brüsszel-párti tüntetésen. A tömeg a Megvédjük a demokráciát jelszót skandálta, nemzeti és uniós zászlókat lengetett. Mateusz Kijowski, a KOD elnöke szerint a menet célja „a sokszínűség, a párbeszédre való nyitottság kifejezése”. A szervezők azt hangoztatták, hogy „kiállnak a kormánypárt által jelenleg kétségbe vont értékek mellett”. Az ellenzéki Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna kiemelte: az Európától való elfordulás „a Keletre vezető utat” jelenti. „Nem egyezünk bele a vasfüggönybe, az Európától való elszakításunkba. Európában vagyunk és leszünk.”

A menettel egy időben Bátorság, Lengyelország! mottóval a nemzeti és katolikus körök ellentüntetést szerveztek. A megmozdulás a hazáért bemutatott szentmisével kezdődött. A résztvevők nemzeti zászlókat lobogtattak, imádkoztak és egyházi énekeket énekeltek. A radikális Nemzeti Mozgalom elnöke, Robert Winnicki úgy fogalmazott: „Európát ma balliberális kór gyötri, a multikulturalizmus rákja”, a lengyeleknek pedig „ellen kell állnia a brüsszeli diktátumnak”.

Faymann távozik

Lemondott Werner Faymann osztrák kancellár. „Az országnak és a pártnak is olyan vezetőre van szüksége, aki erős támogatottsággal bír” – indokolta távozását. A szociáldemokrata–kereszténydemokrata szövetség ugyanis súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztás első fordulójában, amelyet a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot vezető Norbert Hofer nyert meg. Faymann pártjának vezetői már korábban is egyre határozottabban foglaltak állást a kancellár menesztése mellett. Bár a pénzügyi, gazdasági válságot az általa irányított kormány áthidalta, a menekültpolitikában hozott döntéseit sokan helytelenítették és bírálták.

A kancellár lemondása után a kormány és a Szociáldemokrata párt irányítását átmenetileg Michael Häupl bécsi polgármester, tartományfőnök és tartományi SPÖ-elnök veszi át. Faymann döntését még az SPÖ elnökségének is szentesítenie kell. Utódjának kijelöléséről azonnal belpolitikai vita alakult ki. Häupl semmiképp nem sietne, inkább átfogó konzultációkat folytatna. Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök viszont azonnal döntene az utódról. Peter Kaiser karintiai tartományfőnök pedig gyors döntést szorgalmaz ugyan, de az egyeztetéseket ő is fontosnak tartja.

Kiss László áldozatai

Megszólalt és részletesen elmesélte történetét a korábban halottnak hitt Takáts Zsuzsanna, akit 1961-ben, 18 éves korában erőszakolt meg Kiss László és két társa. Takáts az RTL Klub műsorában azt mondta: nehéz volt túltennie magát a történteken. „Ketten befogták a számat, lefogtak, és megerőszakoltak. Kiss volt a harmadik. Nem volt kegyelem.” Takáts Zsuzsanna szerint az erőszaktevők kevesebbet börtönbüntetést kaptak, mint amennyit megérdemeltek volna. Az úszókat kihallgató rendőrtiszt, Martinkó Károly úgy nyilatkozott: bár a védelem szerint a rendőrségen befolyásolták a tanúkat, ők semmiféle pressziót nem gyakoroltak.

Kiss még az ügy kirobbanásakor azt mondta: megbűnhődött tettéért. Lemondásakor kiadott közleményében úgy fogalmazott: koholt vádak alapján, koncepciós perben ítélték el, és nem követte el az erőszakot. Most pedig Kiss megbízásából Bánáti János ügyvéd kikérte az 55 évvel ezelőtti ügy iratait a levéltárból. Kiss ezek szerint be akarja bizonyítani, hogy ő és két elítélt társa koncepciós per áldozatai voltak.

A Népszabadság lapzártánkkor egy másik áldozatról is írt, ügyét a Magyar Úszó Szövetség házon belül kezelte. Az iratok szerint 1960. december 30-án Kiss és két társa körülfogták az akkor 18 éves F. Mariannát, fogdosni kezdték, és kijelentették, csak akkor engedik el, ha megígéri, hogy Kiss Lászlóval és két társával közösülni fog. A lányt az úszómester megjelenése mentette meg.