Hiába kiabált a képviselő asszony, Diósjenőn a polgármester két perc alatt elintézte a demokráciát

Január 5-én rekordgyorsasággal, mindössze két perc alatt megtartották Diósjenőn azt a rendkívüli képviselő-testületi ülést, amelyen a Tóth János fideszes polgármester ellen korrupció gyanúját felvető vádakról lett volna szó – derül ki a Mérce videóval illusztrált cikkéből.  A rendkívüli ülés napirendjét a polgármester és a képviselő-testület kormánypárti többsége 4-3 arányban leszavazta, ami után a Tóth János sietve be is zárta az ülést. Ezt először ironikus taps fogadta a közönségből, utána pedig a független képviselők fennhangon kérték számon a község vezetőjét. – Itt most állj! – figyelmeztetett az egyikük, Blaskóné Csontos Mária, a polgármester viszont azzal hárított, hogy nincs mit megbeszélniük. – Nincs mit megbeszélni?! Itt vannak az Oszter-tavak. A lakosok kérték, hogy tárgyaljuk ezt az ügyet! – kezdett el kiabálni a képviselő asszony, de Tóth János ezt is lerázta. Így:

– Képviselő asszony, bezártam az ülést. Nincs közmeghallgatás, hiába kérték a lakosok.  A testület nem szavazta meg a napirendi pontokat.

Ami az Oszter-tavakat illeti, kifejezés nyilvánvalóan Oszter Sándorra utal. A színész negyven éve Diósjenő lakója, és az egyik álma – írtuk meg augusztusi riportunkban –, hogy a vadászkastélya előtt tavi idillt alakítson ki kócsaggal, tarajos gőtével és vörös hasú unkával. Ehhez az arrafelé gyéren csörgedező Jenői-patak vizét használná fel, amely a Jenői-tavat táplálja, és a helyiek aggódnak, hogy ha a meglehetősen gyér patak vízbázis elapad vagy a hozam vészesen csökken, a horgászok és a turisták által kedvelt huszonhét hektáros tóban visszafordíthatatlan algásodás indul el, és a helyén egy bűzölgő sártenger marad.

Az ügyet több gyanút keltő epizód szegélyezi. Csak az egyik, hogy 2000-ben a Jenői-patakot az önkormányzat „ideiglenes vízelvezető árokká” nyilvánította, mert csak így lehetett eladni a telket, amelyen húzódik, természetes vízfolyás ugyanis csak állami tulajdon lehet. Az ingatlan az átminősítéssel lett forgalomképes. Hogy mi késztette erre a nagyvonalúságra az önkormányzatot, titok. 

Novemberben aztán a Balassagyarmati Járási Ügyészség környezetkárosítás gyanúja miatt nyomozást indított az ügyben. Ezt azzal indokolták – írta meg az ügyről az MTI –, hogy 2014 augusztusában az akkori Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság vízjogi létesítési engedélyt adott a Jenői-patakot érintő vizes élőhely (négy tó és négy gát) kialakítására. Az ingatlan egy budapesti székhelyű betéti társaság tulajdonában, de egy közhasznú alapítvány használatában állt. Az alapítvány kérelmére utóbb a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság meghosszabbította az engedély érvényességi idejét. Az alapítvány 2017 augusztusában elállt a beruházás megvalósításától, még a munkák megkezdése előtt. Ennek ellenére a beruházást az ingatlantulajdonos bt. már 2017 júliusában megkezdte úgy, hogy erre jogerős vízügyi létesítési engedélye nem volt, az engedély ugyanis kizárólag az alapítvány nevére szólt. 

A bt. ráadásul el is tért az engedélytől, mert a többi között áthelyezett egy patakmedret, illetve betemetett egy mellékágat.

Az ügyészségi vizsgálat szerint a bt. azért végezhetett engedély nélkül vízügyi munkálatokat, mert a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság eljárása során több, mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést követett el.

Ami a január 5-i ülés napirendi pontjait illeti – írta meg korábban az Átlátszó – , az első a szakhatósági hozzájárulás kiadása során elkövetett törvénytelenségek vizsgálata, és a személyi felelősség megállapításáról szólt volna, a második Diósjenő vezetésének a felelősségét firtatta volna  egy, a hetekben zárult, 40 milliós útfelújítás körüli törvénysértések ügyében, a harmadik pedig így hangzott: „Közokirat-hamisítás gyanúja testületi és bizottsági jegyzőkönyvek kapcsán”.  Az ülés után az Átlátszónak sikerült elkapnia egy kérdésre a polgármestert, de ő csak annyit mondott, hogy ezeknek az ügyeknek a tisztázásáért az ügyészséghez vagy a rendőrséghez kell fordulni.

Ami Tóth János aknamunkáját illeti, korábban már kétszer akarták összehívni a rendkívüli képviselő-testületi ülést, de a polgármester nem volt hajlandó megtartani őket. Egy falugyűlésre sikerült sort keríteni – ezt Diósjenő 2600 lakójából 600-an akarták –, de Tóth János arra nem ment el.