Hétszáz kereset az egri kórház ellen – félmilliárd forintnyi cafeteria a tét
Perdömping indul az állami tulajdonú egri Markhot Ferenc Kórházban visszatartott cafeteria ügyében, ma délelőtt egyszerre hétszáz keresetet nyújtott be az intézmény ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A kórház érvényes szerződés ellenére már három éve nem fizet béren kívüli juttatást ezerötszáz dolgozójának.
Hétszáz bírósági keresettel érkezett ma az egri bíróságra Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke és a szervezet ügyvédje. Egyelőre ennyien indítottak eljárást az állami tulajdonú egri Markhot Ferenc Kórház ellen, mert három éve nem fizet cafeteriát a dolgozóinak, holott erre a mai napig érvényes szerződés van – magyarázta Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke.
A károsultak – ezerötszázan – két évvel ezelőtt megelégelték a helyzetet, és a szakszervezet segítségével öten próbapert indítottak az intézmény ellen, hogy lássák, miként vélekedik a bíróság erről a szerintük nyilvánvaló jogsértésről. Az ügy több bírósági fokot is megjárt – a kórház minden alkalommal fellebbezett –, míg végül a Kúria idén januárban ugyanazt mondta ki, mint az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint az Egri Törvényszék mind az öt dolgozóra: 2013-ig visszamenőleg ki kell fizetni az azóta visszatartott béren kívüli juttatást – évente egyhavi bérnek megfelelő összeget –, a kamatokkal együtt. Vagyis az ezerötszáz dolgozónak visszamenőleg összesen csaknem félmilliárd forint jár. Azok megkapták a pénzüket, akik megnyerték a pert, a többieknek azonban továbbra sem fizet a kórház.
Székely Tamás tudja, a kórházat működésképtelenné tenné, ha egy összegben ki kellene egyenlítenie a számlát, s mivel nem ez a cél, a szakszervezet egyezkedne: fizessen a kórház állami segítséggel részletekben, de mindenképpen annyit, amennyi jár a dolgozóknak. Az összeg ugyanis nem alku tárgya – szögezi le. Az elnök szerint a cefeteria visszatartása már csak azért is méltánytalan, mert 2010-ben a szakszervezet ezt a pluszt tudta kiharcolni egyéb pótlékok és juttatások helyére, amelyeket a munkáltató akkoriban megvont.
A Kúria döntését követően úgy tűnt, a kórház hajlik a megállapodásra, zömében azért, hogy legalább a kamatok ne ketyegjenek, s a végén az összesen több tízmillió forintra rúgó perköltség se terhelje őket. Ám az akkoriban biztatónak tűnő megegyezésből nem lett semmi, a menedzsment és az állam megbízottja hónapok óta szóba sem áll a szakszervezettel – állítja Székely.
A szervezet ügyvédje ez alatt mintegy hétszáz fizetési felszólítást küldött az intézményvezetőnek – első körben a szakszervezeti tagok nevében –, ám a címzett még csak nem is reagált a hivatalos felszólításra.
Itt tartunk most – mondja Székely, miután benyújtotta a bíróságon a több dobozban szállított hétszáz keresetet. Ez csak a kezdet – tette hozzá –, mert a pénzéért nyilván a többi hétszázkilencvenöt alkalmazott is perre fog menni, főleg miután öt kollégájuk már kitaposta az utat előttük. Székely Tamás, az ügyvéd és az érintett dolgozók is biztosra veszik, hogy amit a Kúria ugyanabban az ügyben öt embernek megítélt, abban ezernégyszázkilencvenöt esetében sem fog másként dönteni. A szakszervezet szerint a kórház és az állam húzza az időt, miközben egyre több a kamat s tetemes lesz a perköltség is.
Székely leszögezi: a szakszervezet továbbra is kész egyezkedni, ám ha nem sikerül megállapodni, újabb perek százai zúdulnak a kórházra, az államra.
