Heller Ágnes: csak a szokásos módszert alkalmazták

Hosszú cikkben mutatja be a Heller Ágnest, akiről azt írja, hogy az utóbbi években az orbáni politika bírálóinak egyik élharcosa lett. A tudósítás hozzáteszi, hogy a miniszterelnököt az EU és emberi jogi szervezetek kritizálják, amiért egy sor ellentmondásos politikai lépés részeként korlátozza a szólásszabadságot, a felsőoktatásban pedig fokozatosan elvette az egyetemek függetlenségét, lásd a rektorok kinevezését.

2013. december 9., 09:10

A félelem és a bizonytalanság légköre uralkodott el – mondják sokan. Nyomás nehezedik a liberális értelmiségre, amely eléggé hajthatatlan, hogy ne tiltakozzon. Így Heller Ágnesre is, aki a nemzetközi médiában, valamint idehaza, a maroknyi megmaradt független sajtóorgánumban kifogásolja az ország sodródását a tekintélyelvűség felé. A hatalom részéről Doncsev András, EMMI helyettes államtitkára úgy véli, Heller csak azt csinálja, amit szokott: hangosan panaszkodik külföldön, miszerint Budapesten antikommunista kormány van hatalmon. A politikus ezen felül úgy látja, hogy a magyar egyetemek világhírűek és teljes szabadságot élveznek.

Gács Anna, az ELTE tanársegéde úgy ítéli meg, hogy Heller és mások megvádolása az első kísérlet volt a rendszer részéről, hogy ellenőrzése alá vonja a kritikus értelmiséget. Heller maga úgy értékeli, hogy csak a szokásos módszert alkalmazták a befeketítésükre: a liberálisokat célozzák, hogy a liberalizmust járassák le, miután a liberális szó mifelénk rosszabbnak számít, mint a náci vagy a kommunista. És akkor még ott van az egyetemen elkövetett antiszemita támadás, amelyet nem vizsgáltak ki, de a legtöbb megfigyelő úgy gondolja, hogy szélsőjobbos diákok hajtották végre. Az ügy nagy visszhangot váltott ki, mert a filozófusnő túlélő, és mert az Orbán-kabinetet antiszemitizmussal vádolják.

Az egyetemek állami támogatását az utóbbi négy évben 50 %-kal visszafogták, a minisztérium dönti el, hogy melyik oktató dolgozhat tovább 62 éves kora után. A helyzet olyan – világít rá Deák Dániel, a Corvinus adójog professzora –, hogy sok fiatalabb kolléga öncenzúrát alkalmaz: csöndben marad és kutat a könyvtárban, mert fél, hogy elvesztheti, amije csak van. Gács Anna szerint az egyetemeket azért fejlesztik vissza, mert a Fidesz-kormány hűséges technokratákat igyekszik kinevelni a saját maga által létrehozott kutató intézetekben és főiskolákon, hogy lecserélhesse az elitet. Doncsev András azt hangoztatja, hogy az állítást egyetlen példa sem támasztja alá. Heller Ágnes ugyanakkor sem a jelenlegi helyzet, sem Orbán választási kilátásai ellenére sem gondolja, hogy a részéről hiba volt hazatérni. És akkor sem megy el, ha megint győz a Fidesz.

A kormányzati fejlesztések nyomán már sok ügy elintézhető a mobilunkról, de a digitális okmány egyelőre nem váltja ki teljesen a hagyományos iratokat. Bár a Digitális Állampolgár alkalmazás számos előnnyel kecsegtet, a gyakorlatban még nem mindenhol egyértelmű, hol és hogyan fogadják el az elektronikus dokumentumokat.

A közel-kelet biztonsági helyzete immár a nyugat-európai diplomáciai fórumokat is uralja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter genfi látogatásán a NATO-vezetőkkel egyeztetett arról, milyen hatással lehet a térség instabilitása Európára – és benne Magyarországra.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – az esővíz elvezetése a szennyvízhálózatba – akár komoly bírság következményét is magában hordozhatja. Egyetlen szabálytalan csatlakozás ára több százezer forint is lehet.

A Balaton partjára érkező nyaralók többsége még mit sem sejt arról, hogy egy új, kellemetlen vendég is velük tartott a nyárba. A tigrisszúnyog csendben, de biztosan meghódítja a magyar tengert, és nemcsak csíp, hanem betegséget is hozhat.