„Hazug porhintés”

A kormány végtelen önteltségében, sokadik hibájának leplezése érdekében ismét porhintéssel kísérletezik: öntelt, mert a szakemberek által sürgetett költségvetési változtatásokat ismét társadalmi konzultáció nélkül képzeli el, és közben hazug porhintéssel állítja, hogy nem mi, a munkavállalók fizetjük a meg a kormányzás hibáinak árát – írja közleményében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.

A SZEF számára érthetetlen és ebben a formájában elfogadhatatlan az intézkedéscsomag, amelyről ma Matolcsy György tájékoztatta a közvéleményt: „Hazug porhintés annak a több évtizedes gyakorlatnak a folytatása, amely a megszorítások jelentős részét a közszféra munkavállalóira, a közszféra foglalkoztatásának csökkentésére helyezi, tovább rombolva a közszolgálat minőségét és ezzel az azokat igénybe vevő valamennyi állampolgár életét. Elfogadhatatlan önteltség, hogy az érdekegyeztetés elemi minimumának betartása és megvalósítása nélkül döntenek az egész ország életét befolyásoló változásokról”.

„Elvárjuk, hogy a legrövidebb időn belül az országos közszolgálati érdekegyeztetés keretein belül tárgyaljunk a változtatásokról és azok hatásáról. A SZEF együtt küzd az ígért keresetemelkedést elveszítő pedagógusokkal és valamennyi dolgozóval, mivel Magyarországon a munkával megszerezhető jövedelmek – és ezen belül a közszolgálati foglalkoztatottaké is – vérlázítóan alacsony” – írják.

PDSZ: a köznevelési törvény további részeinek bevezetését is halasszák el!

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a pedagógusok 2013. szeptember 1-jével tervezett béremelésének elhalasztásával próbálja betömni a jövő évi költségvetésen keletkezett lyukakat. Az érdekképviselet arra kéri a kormányt: gondolja át a köznevelési törvény további rendelkezései bevezetésének az elhalasztását is.

Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteken, budapesti sajtótájékoztatón beszélt erről, miután a nemzetgazdasági miniszter bejelentette a 2013-as költségvetést érintő, 397 milliárd forintos kormányzati kiigazító programot. A szakszervezeti vezető közölte, a béremelés része a pedagógus-életpályamodellnek, amely mintegy 20 százalékos óraszámemelést is magában foglal, és szintén a köznevelési törvénynek megfelelően kerülnének át az iskolák januártól állami kézbe. Szerinte ezeket az intézkedéseket is el kellene halasztani. Mendrey László beszámolt az életpályamodell azon részéről is, amely előírja a pedagógusok számára, hogy heti 32 órát az iskolában kell tölteniük. Ismertette egy a Tárki által 2010-ben végzett felmérés eredményét is, miszerint a tanárok átlagosan 51 órát dolgoznak egy héten.

Kifogásolta, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a munkaterhek növelésének kérdésére nem tért ki, csupán a bérekről beszélt, és politikai cinizmusnak nevezte, hogy a tanárok a választások előtt nem sokkal jutnának hozzá az ígért járandóságukhoz. Emlékeztetett arra, hogy az emelés átlagosan 30 százalékos lenne, a pályakezdők esetében 50-60 százalékos, míg az 55 év felettieké 10-15 százalékos. Hangsúlyozta azt is, hogy ha megvalósul az óraszámemelés, tanári álláshelyek ezrei kerülhetnek veszélybe. Azzal kapcsolatban, hogy az oktatási államtitkár a héten cáfolta a béremelés elhalasztását, azt mondta: „Hoffmann Rózsa nem ura saját akaratának, a miniszterelnök most a gazdasági miniszter mellé tette le a voksát”. Mendrey László továbbra is fontosnak nevezte a PDSZ-nek azt a hét elejei kezdeményezését, hogy tartsanak parlamenti vitanapot a köznevelési törvény áttekintésére, de kitért arra is: az érdekképviseletek az aláírásgyűjtéstől a sztrájkig többféle nyomásgyakorlással is élhetnek. Azt mondta, az elmúlt két évben a szakszervezetek között akciószövetség volt, a pénteki bejelentésről azonban még nem egyeztettek. A PDSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan Hoffmann Rózsa mellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel is tárgyalóasztalhoz ülhetnek, a legfontosabbnak azonban a miniszterelnökkel való egyeztetést nevezte. Ezt már kezdeményezte a PDSZ – közölte, hozzátéve, hogy egyelőre Orbán Viktor válaszára várnak.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI szerint egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem végleges a kormány döntése a pedagógusbér-emelés elhalasztásáról, az a jövő évi gazdasági számok tükrében még változhat. Balog Zoltánt közölte: „súlyos döntésekre” van kényszerítve a magyar kormány, hogy elkerülje Brüsszel túlzottdeficit-eljárását. Jelezte, hogy „ez nem végleges döntés”, ő nem adta fel a reményt, és bízik abban, hogy a jövő évi számok tükrében ez még változhat.

MKKSZ: szakmaiatlan és átgondolatlan a kormányzat döntése

Szakmaiatlannak és átgondolatlannak tartja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke azt a kormányzati bejelentést, amely szerint a közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat, illetve a közszférában a következő három évben nem töltik fel a nyugdíjba vonulók helyét. Árva János az MTI-nek pénteken nyilatkozva elmondta, hogy a döntés következtében évente csaknem két százalékkal csökken a közszférában dolgozók létszáma, s ez idővel súlyos problémákat okozhat a szolgáltatások, ellátások színvonalában. Ezt az ügyet mindenképpen érdekegyeztetés elé kell vinni, mert a kérdés még nincs lezárva – tette hozzá.

A szakszervezeti vezető kifogásolta, hogy a döntést nem előzte meg semmilyen egyeztetés. Árva János szerint valóban meg kell szüntetni a párhuzamosságokat a közigazgatásban, de ezt nem előzték meg megfelelő hatásvizsgálatok, és nem készült el a másfél éve ígért állami feladatkataszter sem. Árva János emlékeztetett arra, hogy a kormány álláspontja szerint a közigazgatásban még vannak betöltetlen státusok. Véleménye szerint ezért érthetetlen a kapkodás, hiszen előbb meg kellene szüntetni ezeket az üres státusokat. Folyamatosan növekednek a feladatok a közszférában és a közigazgatásban, ezért a lépés krónikus emberhiányt is okozhat – magyarázta.

A közszféra dolgozóinak létszáma 100-110 ezer, 60 százalékuk az államigazgatásban, 40 százalékuk pedig az önkormányzatoknál dolgozik – mondta Árva János. Szerinte a járási hivatalok létrehozásáról szóló törvényben „kódolva van, hogy sok embert leépíthetnek az önkormányzati köztisztviselők, illetve közszolgálati dolgozók közül”. Az önkormányzatoknak kell eldönteniük, úgy is foglalkoztatnak-e embereket, hogy arra nem kapnak állami támogatást – jegyezte meg Árva János, hozzáfűzve, szerinte ezres nagyságrendű elbocsátások várhatók. A szakszervezeti vezető számításai szerint körülbelül 11 ezren lehetnek azok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt és a közszférában dolgozva megkapják a teljes fizetésüket és a teljes nyugdíjat is. Árva János véleménye szerint a most bejelentett döntéssel „semmit sem fognak megoldani, sem a jó közigazgatást, sem a karcsúbb államot, csak annyit, hogy csökken azok száma, akiknek a feladatokat el kell látniuk”.

A szakszervezeti vezető szerint ma a közigazgatásban nem 8, hanem 10-12 óra a napi munka, és ötödik éve nincs béremelés. Az érdekképviselet 20 százalékos emelést javasolt, sikertelenül. Az elmúlt csaknem öt évben 25 százalékos volt a reálkereset-csökkenés a közszférában – tette hozzá. A mostani döntések a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában, illetve az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban is terítékre kerülnek. Amíg lehet, tárgyalnak – mondta Árva János.