Hatalmas jelentőségű ítélet született a Fővárosi Törvényszéken, nincs alternatívája az integrált oktatásnak
Ítélet született egy közel tíz éve folyó perben, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított 2009-ben. A CFCF azért perelte be a mindenkori oktatásirányítást, mert álláspontja szerint az oktatásért is felelős tárca (amely jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet viseli) nem tesz meg mindent az iskola szegregáció felszámolása érdekében,
nem teljesíti az egyenlő bánásmód követelményéből és a köznevelési törvényből levezethető oktatási integrációs kötelezettségét,
ezzel pedig megsérti a roma gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Ez a jogsérelem nem pusztán fájdalmas minden napi tapasztalat a roma gyerekeknek, hanem az egész életükre súlyos következményekkel jár. A CFCF azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az oktatás irányításáért felelős minisztériumot, hogy tegye meg a hatáskörébe tartozó szükséges lépéseket az integrált oktatás biztosítása érdekében. A bíróság minden pontban helyt adott a CFCF kérelmének.
A CFCF hatalmas kutatómunka során tárta fel és nevesítette azokat az iskolákat, amelyekben roma többségű tanulók járnak országszerte. Ezt az Oktatási Hivatal által évenként bonyolítandó kompetenciamérési adatai alapján mérte fel, e vizsgálatok során ugyanis az iskolaigazgatók megbecsülik, hogy az adott iskola adott évfolyamán az osztályok roma többségűek-e vagy sem.
Kegye Adél, a CFCF ügyvédje és Schöck Beatrix bíróAz első fokú bíróság minden a CFCF által nevesített iskola esetében kimondta a szegregáció tényét. Ezek zöméről régóta lehetett tudni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek gyűjtőiskolája, de Balog Zoltán miniszter ölbe tett kézzel tűrte ezeknek az oskoláknak a zavartalan működését. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szegregáció felszámolásának kérdésében a szocialista Hiller István, a korábbi miniszter sem remekelt, nem véletlenül indította az alapítvány a pert 2009-ben, amikor még ő vezette a tárcát. Balog Zoltán azonban 2010 óta felelőse a hátrányos helyzetű gyerekek – ahogy ő fogalmaz: felzárkózásának –, míg korábban államtitkárként, most már évek óta miniszterként.
A bíróság nem csak azt mondta ki, hogy a minisztérium szüntesse meg az szegregációt, és felmenő rendszerben ne indítson újabb első osztályt, hanem azt is, hogy az ítélet kihirdetését követő 3 hónapon belül adjon utasítást a hatáskörrel rendelkező, irányítása alá tartozó államigazgatási szerveknek, hogy készítsenek – közoktatási esélyegyenlőségi szakértő bevonásával – az érintett iskolák beiskolázási körzetéből beiskolázásra kerülő tanulók beilleszkedéséhez deszegregációs intézkedési tervet és azt honlapján hozza nyilvánosságra. Igen,
a bíróság az amúgy rendkívül mértékben átláthatatlanul működő, minden adatot titkoló minisztériumot arra kötelezi, hogy az egész deszegregációs folyamatot hozza nyilvánosságra, és tegye követhetővé az intézkedéseket. Kötelezte tovább az Emmit, hogy ne csak deszegregáljon, hanem ellenőrizze is, megvalósul-e a gyerekek integrált oktatása.
Schöck Beatrix bíró 50 millió forint közérdekű bírságot szabott ki, amit az Emminek arra kell majd a bírói ítélet szerint fordítania, hogy a civilszervezetek monitorozhassák a deszegregációs terveket és azok megvalósulását.
– 14 éve ilyen ítéletre várunk – fogalmazott az ítélethirdetést követően Mohácsi Erzsébet, a CFCF alapítója, hosszú ideig elnöke.
Ha Balog Zoltán miniszter tárcája fellebbez, és megtámadja az integált oktatás szükségességét kimondó ítéletet, akkor lényegében egy apartheid típusú oktatási rendszer fenntartása mellet tesz hitet.
A fellebbezés már csak amiatt is érthetetlen lépés lenne, mert 2016 májusa óta folyik az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt.
Az alperesnek hivatalos tudomása van arról, hogy a kereset tárgyát képező többiskolás települések iskoláiban mekkora a roma tanulók becsült aránya. Erre vonatkozóan többek között az alperes által megrendelt Havas-Liskó kutatás tartalmaz adatokat, másrészről a felperes 2017. március 15-i perösszegző iratában részletesen bemutatott önkormányzati esélyegyenlőségi dokumentumok. A perben csatolt, az Oktatási Hivatal által az országos kompetencia mérések alkalmával gyűjtött percepción alapuló etnikai adatok is az alperes rendelkezésére álltak. Ezekből az adatokból az alperes arról is tudomással bír arról, - már ahol teljeskörű az adatszolgáltatás, - hogy a Havas-Liskó kutatás alapján szegregáltnak tekinthető általános iskolákkal összehasonlítható helyzetben lévő más általános iskolákban mekkora a roma tanulók aránya, az jelentősen eltér-e a perbeli iskolákban tanuló roma gyerekek arányától.
A felperes ezért azt kéri számon, hogy mindezen információk birtokában az alperes eleget tett-e integrációs kötelezettségének, érvényesítette-e a roma gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Amennyiben pedig nem, akkor arra kéri kötelezni, hogy az ágazati irányításért felelős minisztériumként tegye meg a hatáskörébe tartozó szükséges lépéseket az integrált oktatás biztosítása érdekében. Az alperes elsősorban ellenőrzési és utasításadási jogkörével tud mindennek eleget tenni.
