Háromszáznegyvenezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról

Mintegy háromszáznegyvenezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról, nagyságrendileg ennyi ember ment el külföldre dolgozni 2010 után – emlékeztetett a GKI vezérigazgatója a Klubrádió reggeli műsorában. Molnár László elmondta: mintegy ötszázezer a külföldön dolgozó magyarok a száma, ebből körülbelül százötvenezer 2010 előtt hagyta el az országot.

Fotó: MTI

Munkaerőt leginkább a húsz fő alatti vállalkozások keresnek. Ezek jellemzően magyar tulajdonosi többségű vállalkozások, beszállítói pozícióban vannak, ahol nagyon erős a verseny. Nekik sem kapacitásuk, sem forrásuk nincs arra, hogy továbbképezzék a dolgozóikat.

Molnár László szerint a szakképzés nem halad jó irányba. Az iskolapadból kikerülő fiatalokkal nem elégedettek a munkáltatók. Ha nem képzik őket tovább – márpedig ki képezné –, akkor megragad a tudásuk egy olyan szinten, amely az új technológiák elsajátítását akadályozza. Emellett a fizikai dolgozók alacsony fizetése – átlagosan nettó 125 ezer forint – nem motiválja őket arra, hogy munka mellett tanuljanak.

Az elmúlt öt évben a közismereti tárgyakat kiirtották a szakképzésből, ami az alapvető készségek fejlesztését szolgálta volna. A nyelvi vagy informatikai oktatás heti egy órában zajlik, ami kevés a tudás megszerzéséhez – tette hozzá.

A közmunkások (körülbelül kétszázhúszezer fő), a regisztrált munkanélküliek (körülbelül kétszáznyolcvanezer), valamint a nem regisztrált munkanélküliek (körülbelül kétszáznyolcvanezer) közül be lehetne vonni a munkaerőpiacra olyan embereket, akik például nyugdíj mellett dolgoznának, ha az életszerűtlen szabályokat megszüntetné a kormány – mondta Molnár László.