Három év múlva magyar űrhajós megy a Nemzetközi Űrállomásra

A tervek szerint 2024–2025 körül kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) – jelentette ki a múlt héten megrendezett Magyar Űrkutatási Fórumon Ferenczi Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. Az 1972 óta 32. alkalommal megrendezett eseményen a magyar kormány augusztusban elfogadott űrstratégiájának bemutatása mellett szó esett a legfontosabb hazai űrműszer-fejlesztésekről, valamint űrjogi kérdésekről is. A Magyar Űrkutatási Fórum 2021 konferenciát a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont és az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet közös kezdeményezésére rendezték meg. 

A három napig tartó konferencia programja közel 40 szakmai előadást tartalmazott, melyben a magyar űrkutatás és az űripar szereplőitől kezdve az egyetemi hallgatókon át a doktoranduszok is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. A több évtizedes múltra visszatekintő konferencia lehetőséget biztosít az űrfizika, napfizika, geofizika, légkörfizika, űrgeodézia, planetológia és az űrkutatáshoz kapcsolódó más tudományterületeken, műszaki fejlesztésekben elért hazai eredmények bemutatására, megvitatására. Mivel a járvány még mindig velünk van, a szervezők a hibrid módszert választották az esemény lebonyolítására, tehát a helyszínen és online is végig lehetett követni a konferenciát. Kovács Kálmán, a MANT elnökének megnyitó beszéde után Ferencz Orsolya miniszteri biztos tartotta meg nyitóelőadását. Ebben elmondta, Magyarországnak három év alatt több évtizedes lemaradást sikerült pótolnia az űrkutatás terén – ennek szerinte ékes bizonyítéka a Kormány által augusztusban elfogadott dokumentum Magyarország űrstratégiájáról. 

A miniszteri biztos elmondta, Magyarország jelenleg szerepet vállal az összes, számára fontos, közös európai űrügynökségi programban. Több mint féltucat kétoldalú űrkutatási együttműködési megállapodást kötött és több további állammal is tárgyal, emellett olyan magáncégek is a partnerei lettek, mint a Virgin Galactic. A Magyar Nemzetnek adott interjújában Ferencz azt is elmondta, hogy már most is vannak olyan kis- és közepes vállalkozások, amelyek részben vagy egészben az űrpiacról élnek, és beszállítói a legnagyobb nemzetközi cégeknek. Kiemelte például a sugárzásmérés és -védelem terén alkotott műszereket, valamint a gyógyszer- és élettani kutatásokat. Kijelentette: Magyarország az évtized közepén telekommunikációs műholdat bocsáthat fel, és piaci szolgáltatóként léphet be a világ műsorszórásába és globális hírközlésébe. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az űrstratégia céljai közé tartozik az űrszektorban rejlő, a nemzetgazdaság egészét érintő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása, valamint Magyarország nemzetközi szerepének erősítése. Ehhez, a dokumentum szerint elengedhetetlen a tudásalapú társadalmi és gazdasági feltételek, és az infrastrukturális háttér fejlesztése.

A magyar űrhajósprogramról és annak tervezett tudományos kísérleteiről szóló kerekasztal-beszélgetésen arra is fény derült, hogy hamarosan meg fog jelenni egy felhívás, amellyel kutató űrhajósokat toboroznak majd a nemzeti űrhajósprogram számára. Jelentkezőkből várhatóan nem lesz hiány, ugyanis a tájékoztatás szerint nemrég az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajós-válogatására is nagy számban jelentkeztek Magyarországról. A kiválasztási folyamatot követően az amerikai Axiom Space céggel együttműködve, a tervek szerint 2024–2025 körül kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

(Kiemelt képünk illusztráció: A SpaceX Falcon 9 nevű űrhajójának kilövése a floridai Kennedy-űrközpontban. Fotó: Gregg Newton / AFP)