Három csapás a Fidesztől: alkotmányellenes?

A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPP-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A civil szervezet közölte: a javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul. 1. Nem igaz, hogy a bűncselekmények száma drasztikusan emelkedett A javaslat kiindulópontja a bűnözés nagyarányú növekedése. A társadalom egy részének elvárásai a szigorítás iránt, semmiképpen sem indokolhatják a Btk. egész rendszerének szigorítását. Ez akkor lenne szakmailag indokolható, ha a bűncselekmények száma lényegesen növekedne. A statisztikák szerint azonban 1999 óta folyamatosan csökken az ismertté vált bűncselekmények száma (600 ezerről 400 ezer bűncselekmény/év). Az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem nőtt. Az egyik legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmény, a befejezett szándékos emberölések száma például tíz év alatt évi 250-ről 136-ra csökkent. 2. Nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét A büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére, hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja. 3. Nem igaz, hogy a módosítás elrettentő hatású lesz A javaslat célja, hogy az elrettentés és elkülönítés révén csökkentse a bűnözést – jogintézményeinek azonban nincs semmilyen bizonyított hatása a bűnözés csökkentésére. A példaként említett Egyesült Államok, ahol működik a „három csapás”, éppen története legnagyobb büntetési krízisével küszködik. A két és félmilliós börtönnépességének ellátása fenntarthatatlanná tette a börtönrendszert, amire ezért például Kalifornia államban többet költenek, mint az oktatásra. 4. Nem igaz, hogy a középmérték a büntetéskiszabás helyes alapja A Legfelsőbb Bíróság a középmérték alkalmazásával kapcsolatban kimondta, hogy a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést (BH 2001.354). 5. Nem igaz, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek A javasolt módosítás egyes esetekben kizárja az egyéniesítést, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami sérti a bírák szabad mérlegelési jogát és ellentétes a büntetés egyéniesítésének követelményével, ami az alkotmányos büntetőjog egyik fontos elve.