Harc a fővárosért
A 168 Óra Szerda 11 című interaktív rádióműsorának múlt heti vendégei a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) vezetői voltak: Bokros Lajos elnök és Pusztai Erzsébet alelnök. A közgazdász már akkor arról beszélt: nem lép vissza a többi főpolgármester-jelölt javára, szerinte ugyanis semmi nem indokolja ezt. Az új fejleményektől függetlenül érdemes visszaidézni a rádióban elhangzottakat, amelyek változatlan érvényességűek, másrészt hátteret adnak az új döntéshez, amely szerint Bokros Lajos lesz Tarlós István kihívója. A műsor szerkesztett változatát közöljük.
A 168 Óra Szerda 11 című interaktív rádióműsorának múlt heti vendégei a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) vezetői voltak: Bokros Lajos elnök és Pusztai Erzsébet alelnök. A közgazdász már akkor arról beszélt: nem lép vissza a többi főpolgármester-jelölt javára, szerinte ugyanis semmi nem indokolja ezt. Az új fejleményektől függetlenül érdemes visszaidézni a rádióban elhangzottakat, amelyek változatlan érvényességűek, másrészt hátteret adnak az új döntéshez, amely szerint Bokros Lajos lesz Tarlós István kihívója. A műsor szerkesztett változatát közöljük.
Bokros Lajos pontosan tíz évvel ezelőtt jött haza az Egyesült Államokból, ahol nyolc évig a Világbank igazgatója volt, Közép-Európából az első ott. Az egész világot beutazta, kormányfőkkel, pénzügyminiszterekkel, jegybankelnökökkel tárgyalt, segítette őket a helyi problémák megoldásában és az úgynevezett szerkezeti reformok bevezetésében. Élvezte azt a munkát.
Akkor miért jött haza? Mi tartja itt, miért ragaszkodik a magyar közélethez és egyáltalán Budapesthez? Amikor ráadásul mostanában még a sikeresebb szakemberek közül is sokan elmennek itthonról. Bokros azt felelte:
– Mert Magyarország a hazám. Amikor hazajöttünk, rögtön láttam: itthon egyre több lesz a feladat.
Később öt évig volt európai parlamenti képviselő. A Fidesz folyamatosan hazaárulózta, noha ő sosem Magyarországot bírálta, hanem a kormányt.
– És bírálni a kormányt nem azonos a haza bírálatával, főleg nem a társadalom bírálatával. Ezt is meg kellene értenie a magyar népnek. Nem szabad uralomra juttatni egy olyan bandát, amely önmagát azonosítja a társadalommal és a hazával, és amely – ahogyan Bill Clinton fogalmazott – pénzéhes és hataloméhes.
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke már a múlt héten kijelentette a 168 Órának: ő már csak azért sem lépne vissza a főpolgármester-jelöltségről, mondjuk, Falus Ferenc javára, mert a MoMa-nak volt először programja, s ehhez képest definiálja saját magát a többi párt.
– Különben is: ahol a MoMa nem indított önállóan jelöltet, ott szinte automatikusan támogatják a baloldali demokratikus ellenzék jelöltjét. Mi áprilisban azért nem indultunk a parlamenti választáson, nehogy megosszuk a baloldali ellenzéket. Óriási gesztust tettünk, amit most illene viszonozni – jelezte Bokros múlt szerdán.
Pusztai Erzsébet pedig kitért arra is: a MoMA és az aktivisták két héten át folyamatosan kint álltak az utcán, gyűjtötték a támogató aláírásokat, s mindvégig velük volt Bokros. Napi tíz órában beszélgetett az emberekkel. Sokan – köztük DK-s, szocialista vagy Együtt–PM-szimpatizánsok – egyenesen úgy mentek oda hozzájuk, hogy Bokros Lajost szeretnék Budapest élére.
A Fidesz viszont tart Bokrostól. Pusztai szerint ez nem meglepő, ugyanis minden szakembertől félnek, mert nincsenek érveik, csak ócska demagóg szövegeik vannak.
– Bokros Lajos nem a mai kormánypolitikusok prototípusa. Önálló egzisztencia, egyetemi tanár, öt nyelven beszél, megél bárhol a világban, tapasztalata van a különféle válságkezelésekben és másban. Ismertsége rendkívül nagy az országban.
A Fidesz nevében Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és újrajelöltje nyilatkozta pár hete, hogy „nincs igazi ellenfele” Tarlós Istvánnak. Sőt imponálónak nevezte Tarlós teljesítményét. Orbán Viktor pedig sietve közölte: előnyösebb helyzetbe kerülnek azok a városok meg a főváros is, amelyek jól együttműködnek a kormánnyal. Tarlós ráerősített erre, mondván, még neki is egyezkednie kell a kormánnyal – hát akkor mit várhat majd egy ellenzéki, ha nyerne esetleg.
Bokros Lajos mosolyogva reagált minderre:
– Ez a hatalom önleleplezése. Aki bedől annak a propagandának, hogy a központi kormánnyal kell jóban lenni, az nem érti a demokráciát. A demokrácia ott kezdődik: az állampolgárok a pénzükből fönntartott önkormányzatot, amelynek saját vagyona van, rákényszerítik, hogy olyan közszolgáltatásokat nyújtson, amelyek a jólétüket javítják. Mi azt is írtuk a programunkban: meg kell védeni a megmaradt vagyont, nem szabad engedni a szirénhangoknak, hogy a BKV, a csatornázási művek vagy éppen a köztisztasági vállalat az állam tulajdonába kerüljön. Látjuk, a kormány nem tudja jobban működtetni az iskolákat meg a kórházakat: csökkent a pénzügyi önállóságuk, süllyed a szolgáltatások színvonala.
Másfelől arra figyelmeztet Bokros, hogy megkérdőjeleződik az önkormányzati választás tisztasága.
– Budapestet a Fidesz teleragasztotta kétféle plakáttal: „Elszámoltatjuk a bankokat” és „Újabb rezsicsökkentés”. Azt is rájuk írták: „Készült a magyar kormány megbízásából”. Ez csalás. Azt gondolom, a választás valószínűleg szabad lesz, de nem tiszta. Mégis ki kell használnunk a szabad lehetőséget, hogy minél több önkormányzatba bejussanak a demokratikus ellenzék jelöltjei. Csak ők képesek megakadályozni a főváros ellehetetlenítését és megállítani a Fidesz országvesztő rombolását.
Pusztai állítja, pontosan úgy működik a Fidesz, ahogyan a kommunista párt működött negyven évig, amikor a párt a kormány szerepében is megjelent, a kormány pedig a pártnak tett javaslatokat.
– Pártállam – ezt így hívtuk negyven évig. Most megint itt van velünk. Abban amúgy biztos vagyok: ha Tarlós Istvánt legyőzi az ellenzék jelöltje, akkor a központi kormányzat tovább nyirbálja majd a főváros önállóságát. De én azért fölhívom a figyelmet arra, hogy Budapesten majdnem kétmillióan laknak. Ha kétmillió embert maga mögé állít egy városvezetés, az nagyobb erő, mint a kormány akarata.
A MoMa Budapest-programjának első oldalán vastag betűkkel szerepel: „szerethető, vidám, büszke és öntudatos várost” szeretnének varázsolni Budapestből. Mégis: mitől lehetne ez a város szerethető és vidám?
Pusztai Erzsébet szerint:
– Nézzük meg a mai parkolási rendszert: ha csak egy kicsit is átlóg a csíkon az autó, máris ott a büntetőcédula rajta. Én csak azért úsztam meg egy ilyen helyzetet, mert az iPhone-ommal lefényképeztem, és beküldtem a központba, hogy ezt most komolyan gondolják-e. Ilyenkor nem lehet szeretni a várost, ilyenkor csak haragudni lehet rá. Ezért van annyi morcos ember. Mindent úgy kell felépítenünk, hogy először a segítségadás legyen, és csak utána a büntetés, mert azt nem vitatom, bizonyos visszaéléseket büntetni kell. Szóval akkor szerethető a város, ha jól érzem magam benne, ha nem kekeckedik velem, ha azt látom, hogy a rendőrtől a közterület-felügyelőig segíteni akarnak.
Bokros Lajos szerint:
– Vidámabb pedig akkor lesz a város, ha újraéled a demokrácia. Most tombol a téboly és dühöng a dilettantizmus. Ez a hatalom azzal foglalkozik, hogy összeugrassza a polgárokat. Az egymás elleni harcukban pedig annyira kifáradnak, hogy már nem jut figyelmük, erejük lázadni a hatalom ellen. Bevett taktikája ez a vezérelvű parancsuralomnak. A mi programunkban az is benne van: a demokrácia helyreállítása az önkormányzatoknál kezdődik, az önkormányzatok demokráciájának helyreállítása pedig a fővárosnál. Október 12-én le kell győznünk a Fideszt. Akkor esélyt kapunk, hogy elinduljon a békés építőmunka – nem bojkott, nem lázadás –, amelynek eredményeképpen 2018-ban a Fidesz-féle vezérelvű parancsuralmat a történelem szemétdombjára hajíthatjuk.