Halványul Orbán csillaga

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

2015. március 30., 07:45

Szelestey Lajos sajtószemléje

Le Monde
„Halványul Orbán Viktor csillaga” – így összegzi a jelenlegi magyarországi helyzetet a tekintélyes francia lap. Mint írja, mostanság mifelénk ismét időszerű az egykori sláger, a Szomorú vasárnap, hiszen a nagy külföldi áruházláncoknak zárva kell tartaniuk az Úr napján. A döntés a lakosság körében is igen népszerűtlen, főleg vidéken, amely a Fidesz támogatói bázisát adja, s ez megvilágítja a kormányfő meggyengülését. Úgy tűnik, az egykori csodagyerek elvesztette azt a varázslatos képességét, hogy megnyerje a politikai csatákat. Az Ipsos legutóbbi felmérése sokkot váltott ki: a Jobbik, amely túl radikális a francia FN-nek, illetve az osztrák FPÖ-nek, soha nem látott csekély különbséggel a második helyen futna be, ha ma lennének a választások. És nem is a Jobbik megerősödése a fő gond, hanem a kormányzó jobboldal zuhanásszerű hanyatlása. A felmérések szerint híveinek száma a többség megszerzéséhez szükséges kétmillió alá csökkent, és a pótválasztások megerősítették a népszerűség olvadását. Az internetadó elleni hatalmas spontán tüntetés mutatta meg elsőként, hogy fordult a széljárás. Aztán következett Ózd, majd nemrégiben Veszprém. Tapolcán a Jobbik jelöltje veszélyezteti a Fidesz sikerét. Új jelenség, hogy médiában terjednek a kormánypárt megosztottságáról szóló hírek, amelyeket csak táplálnak a vádak az Orbánt körülvevő ifjú farkasok törvénytelen meggazdagodásáról. Pokorni Zoltán nyíltan bírálni merte az új kedvencek úrhatnám életmódját, amire Lázár élesen riposztozott, de utána Kövér is a volt oktatási miniszter mellé állt a régi gárdából. Majd jött Simicska kirohanása. Jelenleg pedig a Buda-Cash és a Quaestor bedőlése uralja a közbeszédet. Utóbbi cég közel áll a mostani hatalomhoz. Ilyen botrányok közepette a Jobbik azzal fényezi magát, hogy ők tiszták. A Fidesz követőinek 30 százaléka hajlik arra, hogy rá szavazzon. Emiatt Orbán ismét bevetette magát. Március15-i beszéde aligha bűvöli el Brüsszelt, de esetleg megigézi a Jobbik csapatait.

Die Presse
„Orbán nyakán liheg a Jobbik”. Ezzel a címmel számol be az osztrák lap arról, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a szélsőjobbos párt már mindössze 3 százalékkal van lemaradva a Fidesztől, ráadásul eredménye egyre javul. Vonáék egy éven belül több mint félmillióval tudták növelni saját táborukat, ideértve nagyjából 200 ezer korábbi kormányhívet is. Az pedig feltehetőleg további fejtörést okoz a hatalomnak, hogy a 30 évnél fiatalabbak közt a Jobbik már 4 százalékkal veri a Fideszt. Vona Gábor máris bejelentette, hogy 2018-ban a tét az lesz: a Fidesz vagy a Jobbik? A baloldal ugyanakkor siralmas állapotban van. A felmérések a négy pártnak együtt mutatnak ki akkora támogatást, mint amekkorát a radikálisok jelenleg egyedül élveznek. De a Jobbik megerősödésében közrejátszott a Fidesz népszerűségének zuhanása is. A kormányerő egy év alatt több mint egymillió embert vesztett, a vitatott intézkedéseknek megvolt a politikai ára. Másfelől egyre többen mondják, hogy Orbán már nem korlátlan úr a fiatal demokratáknál, egyre inkább sarokba szorítják az „ifjútörökök”, akiket egyértelműen a hatalom és az érvényesülés vágya vezérel. Ehhez járul még a Simicska–Orbán-viszály, mert ennek következtében leginkább a Magyar Nemzet korábban elképzelhetetlen bíráló hangot üt meg a kormánnyal szemben.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
A miskolci közigazgatás drasztikusan lép fel a romák ellen: elűzi őket az otthonaikból, és így csak azt a reményt hagyja nekik, hogy kivándoroljanak Kanadába. Az általuk lakott számozott utcákat, amelyeknek még nevük sincs, az önkormányzat jól táplált biztonsági emberei ellenőrzik, de hamarosan felszámolják a negyedet, ahol csaknem kizárólag romák élnek. Az ok hivatalosan az, hogy nagy parkolót akarnak építeni az ottani stadionhoz, miután a Diósgyőr messze van a Bajnokok Ligájától, igazából úgy néz ki, hogy a fideszes városvezetés szeretne megszabadulni a helyi romáktól. Ha valaki elköltözik, azt anyagilag támogatják, viszont ha valaki késik a bérleti díjjal vagy lejár a szerződése, az megkapja a kilakoltatási határozatot. Kriza Ákos polgármester erről azt mondja: az érintettek rádöbbentek, hogy véget ért a miskolci polgárok türelme. Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a szegénynegyedekben élők száma, és a település úrrá akar lenni a problémán, mielőtt az eszkalálódik, ahogyan Párizsban vagy Sao Paolóban. A riporter a helyszíni szemle során azt tapasztalta, hogy 36 lakást már kiürítettek, további 38-ra ugyanez a sors vár április végéig. Egy hónapja megállás nélkül folynak a kitelepítések. Ha valaki megkapja az értesítést, akkor annak a házából keretestül azonnal kitépik az ajtókat és az ablakokat, hogy az épület lakhatatlanná váljon. De van még 60 olyan család, amely rendesen fizeti a bérleti díjat és érvényes a szerződése. Az utolsó 2018-ban jár le. A roma település fontos téma volt a tavaly őszi helyi választásokon is. A Jobbik a nyáron látogatásokat szervezett az övezetbe, hogy a tétlen rendőrség helyett kiszűrje a kábítószer-kereskedőket. Hogy a polgármester megígérte: rendet tesz, nos, az valószínűleg megmentette a Fidesz számára a többséget. Csak éppen nem tudni, hogy mi lesz azután, ha elkergetik a romákat, a házakat pedig buldózerekkel tarolják le. A szomszédos falvakban a polgárok jelezték, hogy nem kérnek a romákból. Az érintettek folyamodhatnak újabb szociális bérlakásért, de hogy addig hová mennek, az az ő dolguk.

Le Figaro
A magyar–szerb határ stratégiai átkelési pont lett a Nyugat-Európába tartó koszovóiak számára – írja helyszíni jelentésében a francia konzervatív lap. Mindenesetre a tudósító egy régi szabadkai téglagyárban nyolc afgánnal találkozott, akik közül azonban egyik sem szándékozott magyar földön maradni. A legfiatalabb, aki mindössze 16 éves, hét hónapja vallási okokból, szunnita hite miatt hagyta el hazáját, és Svédországba, a rokonokhoz szeretne eljutni, hogy az orvosi egyetemen tanuljon. A többiek a tálibok elől menekültek el, és mostanra elfogyott minden pénzük. De elszántak, hogy bejussanak az ígéret földjére. Ami a koszovóiakat illeti, úgy becsülik, hogy közülük a múlt év ősze és idén február eleje óta százezren indultak el nyugat felé a magyar–szerb határon át, bár a múlt hónap közepe óta csillapodott a hullám. A napi 150 illegális határátlépőből általában tucatnyi a koszovói. Mindenesetre olyan kaotikus helyzet állt elő, amelyet kiaknáz a magyar politika. Orbán Viktor kijelentette, hogy az ország nem lesz menekülttábor.