Hadüzenet a bírói karnak – Fegyelmi eljárás indult Vasvári Csaba bíró ellen, amiért az EU Bíróságát megkérdezte Magyarországról
Vasvári CsabaA Mabie állásfoglalása szerint veszélyezteti a bírói függetlenséget, ha egy bírát határozata miatt retorzió érhet, ez ellentétes a jogállamiságnak az Alaptörvényben és az Európai Unió alapokmányaiban lefektetett kritériumaival. A szokatlanul kemény hangvételű érdekvédelmi állásfoglalás szerint az eljárás kezdeményezésének ténye az ügy kimenetelétől függetlenül is elfogadhatatlan, az ilyen bírósági vezetői magatartás a bírói függetlenségbe vetett közbizalmat alapjaiban ingathatja meg.
Vasvári a nyáron egy török származású svéd állampolgár lőszerrel való visszaélése miatt indított büntetőügyében fordult végzésével az Európai Unió Bíróságához. Egyebek mellett azt tudakolta, hogy a terhelt anyanyelvhasználati joga biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács. Feltett azonban olyan kérdéseket is, amelyek célja, hogy általában is tisztázza, vajon számíthatnak-e külföldi állampolgárok ügyük igazságos, befolyásmentes elbírálására Magyarországon. Megkérdezte, hogy összeegyeztethető-e a jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, ha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a bírói álláshelyeket. Arról is kérdést tett fel, hogy megfelel-e a bírói függetlenség követelményének, hogy a magyar bírák kevesebbet keresnek, mint az ügyészek, és ezt kizárólag a igazgatási vezetők jutalmazási jogköre ellensúlyozza.
A Kúria szeptember 10-én megtartott ülésén helyt adott Polt Péter legfőbb ügyész indítványának, és törvénysértőnek minősítette, hogy Vasvári előzetes döntéshozatal kezdeményezésével felfüggesztette a pert. A Kúria úgy értékelte, hogy a bíró kérdései nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények aktusainak értelmezésére vonatkoznak, nem függenek össze az ügy tárgyával – annak elbírálása szempontjából irrelevánsak. A legfőbb bírói testület ítélete szerint előzetes döntéshozatali eljárás célja csak az uniós jog egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása lehet, nem pedig egy tagállam alkotmányos berendezkedésének és jogrendszerének elvi értékelése.
A Kúria ezzel elvi, jogegységi döntést hozott – mintegy a jövőnek üzent, hogy más bírák hasonló kérdésekkel ne forduljanak a luxemburgi bírósághoz. A konkrét ügyben azonban ez már eső után köpönyeg. Az Európai Bíróság már befogadta Vasvári kérdéseit, és ha azokkal érdemben foglalkozik, olyan ítéletet hozhat, amely a Kúriára is kötelező lesz – álláspontja megfordítására kényszerítheti. A legfelső bírói fórum döntésének praktikusan csak annyi hatása van, hogy növeli az igazságszolgáltatás rendszerén belüli feszültségeket. Alkalmat teremtett a Fővárosi Törvényszék megbízott elnökének arra, hogy indítson fegyelmi eljárást Vasvári ellen. Aki egyébként az OBH ellenőrzésére hivatott bírói önkormányzat, az Országos Bírói Tanács (OBT) irodavezetője és alelnöke.
Vasvári története valódi odüsszeia, abban az egész magyar bírósági rendszer ellentmondásai tükröződnek. Néhány éve még a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik sztárbírája volt, aki igen nagy horderejű ügyeket tárgyalt, ő volt például, aki felmentette Szilvásy Györgyöt az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben. Vasvári Csabát eredetileg Handó Tünde is értékelte, 2017-ben címzetes törvényszéki bírói címet adományozott neki, és kirendelte az ítélőtáblára is. Érthető, hogy az elismert bíró kétszer is pályázatot nyújtott be a Fővárosi Ítélőtábla egy posztjára, a bírói tanács támogatásával. Mindenki meglepetésére azonban Handó Tünde ugyancsak kétszer is érvénytelenítette ezeket a pályázatokat, mondván, hogy a „munkaszervezést érintő változások indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Csakhogy ennek ellentmondva vidékről hozott bírót az álláshelyre, és újabb pályázatot írt ki. Vasvárit alighanem túlságosan önjárónak tartotta.
Aki annak is bizonyult. Beperelte ugyanis főnökét, és ezt a pert első fokon megnyerte az OBH elnök asszonya ellen. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy Handó Tünde önkényesen válogat a bírók között, és így elmarasztalható a joggal való visszaélésben. A döntést később a Győri Törvényszék sajátos érveléssel hatályon kívül helyezte, minthogy „az OBH elnöke nem perelhető”, a presztízsveszteség azonban nyilvánvaló. Vasvárit bíró kollégái tavaly ünnepi egyhangúsággal választották meg az OBT tagjának.
– Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke sarkalatos törvényt sért, figyelmen kívül hagyja az Alaptörvény előírását és szembehelyezkedik európai normákkal – így nyilatkozott a 168 Órának Gerhard Reissner, a kilencven ország bíráit tömörítő Nemzetközi Bírói Egyesület volt elnöke, aki tavasszal az európai szövetség tényfeltáró küldöttségének tagjaként járt Budapesten.
Az Európai Bírói Egyesület májusi, magyarországi vizsgálata után kiadott jelentés egyfajta alkotmányos válságról szólt. Reissner főbíró erről is beszélt lapunknak.
– A magyar bírói hatalmi ágban kialakult helyzet azért minősíthető alkotmányos válságnak, mert az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági hivatal is közvetlenül az alkotmány alapján működő intézmények – magyarázta a tényfeltáró bizottság szóvivője. Az Alaptörvény világosan meghatározza, a tanács feladata, hogy ellenőrizze az OBH elnökének tevékenységét. Ez azonban lehetetlenné vált, amikor tavaly ősszel a hivatal elnöke egyoldalúan kinyilvánította, hogy álláspontja szerint a tanács elveszítette működőképességét, mert összetétele hiányos. A nemzetközi gyakorlatban több mint szokatlan, és a jogállamiságot is megkérdőjelezi, hogy az ellenőrzés alá vont intézmény vezetője érvénytelennek nyilvánítsa egy olyan testület működését, amelynek kontrollja alatt működnie kell.
Handó Tünde helyzete az európai színtéren tarthatatlanná vált, miközben Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárás folyik, és egyebek mellett annak kimenetelétől is függhet, hogy az ország a következő költségvetési ciklusban mennyi támogatáshoz juthat, és milyen feltételekkel. Az OBH elnök asszonyát, Szájer József nagytekintélyű európai uniós képviselő feleségét, a kormányfő családi barátját Orbán Viktor levette a sakktábláról. Felfelé buktatva alkotmánybírónak indította, és persze a kétharmad ebben az esetben is szavazógépként működött. A bírói önigazgatás tagjainak bizalmából Vasvári Csaba pedig a testület következő elnöke lehet. Igaz, ez csak afféle rotációs elnökség, sovány vigasz, hiszen bíróként már a csoportvezetői posztról is lemondott, karrierje, amely olyan jól indult, valójában megtört, ki tudja, hogy egyáltalán felível-e még.
Polt Péter és Handó TündeNovember 6-án az Országos Bírói Tanács olyan ülést tartott, amilyen még nem volt. Fennállása óta először az igazságügyi miniszter is ellátogatott az eseményre, jelen volt a Mabie elnöke, az ügyvédi kamara elnöke, és eljött az OBH nemrég kinevezett elnökhelyettese – sokak szerint Handó Tünde várható utóda –, Répássy Árpád is. Az üzenet egyértelmű. Itt az idő, amikor a magyar bírósági rendszer tűrhetetlenné vált feszültségei feloldhatók lehetnek. Minden fél – de különösen az állampolgár, akinek ügyeiről a bíróság dönt – abban érdekelt, hogy a presztízsharcok szűnjenek meg és a bírák az európai normáknak megfelelően végezhessék a munkájukat. Amihez persze hozzátartozik a bírói önigazgatás helyzetének rendezése is, hiszen az OBH elnöke eddig lehetetlenné tette a testület póttagjainak megválasztását a lemondottak helyett. Majd kinyilvánította, hogy az OBT elveszítette működőképességét, mert hiányos. Közben megvonta a testület működésének elemi feltételeit is, pedig ezek biztosítása – bár igencsak kifogásolható, hogy az ellenőrzöttre bízták az ellenőrző működtetését – az ő feladata lett volna. Ezzel kapcsolatban egyébként Reissner főbíró rámutatott: az európai gyakorlat szerint a tanácsokba beválasztott bírák általában a legfelsőbb bíróságok tagjaihoz hasonló díjazást és garanciákat kapnak függetlenségük megőrzésére. A magyar helyzet nem felel meg az uniós normáknak.
Ez tehát az a háttér, amelybe berobbant Tatár-Kis megbízott elnök fegyelmi kezdeményezése, amely informátoraink szerint legfeljebb a belarusz vagy a török jogrendszer elveinek felel meg. Ám a történetnek ez a fordulata valójában már nem Vasvári Csabáról szól, sokkal inkább Handó Tündéről, aki sokak szerint ennek a döntésnek még spiritus rectora volt. Így búcsúzott korábbi posztjtától, ahol még 11 ezer ember főnöke lehetett. Januártól az Alkotmánybíróságon mindössze két alkalmazottja lesz.
Most jók a békekötés esélyei a magyar bíróságok rendszerében. A háborúskodás lezárása, a konszolidáció a feltétele annak, hogy megvalósuljon a kormányzati remény: Horvátország küszöbön álló uniós európai tanácsi elnöksége idején sikerüljön lezárni a 7. cikkely szerinti kínos eljárást. A jelek szerint az összes fél tudja, az európai rendszerben az OBT, a bírói önigazgatás intézménye megkerülhetetlen, és az OBH élére végre olyan ember kerülhet, aki azt nem is akarja megkerülni. Mindenki a békekötésben érdekelt.
Igaz, eddig értek már minket meglepetések, sok illogikus fordulatot megéltünk már.
