Ha nem lesz orvosbevándorlás, összeomlik az egészségügy
Ez lényeges lépés lett volna, mostanra lehetne egy a holland és német példához hasonló biztosítási modellünk – vélekedett a közgazdász.
Mihályi Péter szerint ha csak a vizitdíj és a kórházi napidíj életben maradt volna, ma sokkal kevesebbet kellene várni a háziorvosi és szakorvosi vizsgálatokra. Amíg ez érvényben volt, csökkent is a várakozási idő. A lényeg az, hogy az emberek ne menjenek orvoshoz minden apróságért, mert rabolják az orvos idejét – magyarázta a közgazdász.
Emlékeztetett, amikor bevezették a vizitdíjat, a leginkább érintett nyugdíjasok kompenzációként egy összegű nyugdíjemelést kaptak, ami tíz-tizenkét alkalmat fedezett évente az orvosnál, ez később sem lett visszavonva.
Fotó: Nehéz-Posony Kata
Úgy látja, ha kell fizetni az egészségügyért, az emberek kevesebbet mennek orvoshoz, de nem lesz rosszabb az egészségügyi állapotuk.
Mihályi Péter szerint nincs olyan mechanizmus, amely kiszűrné a felesleges betegeket. Rengeteg olyan vizsgálatot végeznek el, amelyek nem produkálnak eredményt, amit sokszor előre lehet tudni. A hosszú várakozási idő okozta problémára viszont reagált a piac, a magánegészségügy aránya jelentősen megnőtt.
A kormány nem akart egy olyan bonyolult, konfliktusos területtel foglalkozni, mint az egészségügy, abban bíztak, hogy a gazdasági növekedés majd megoldja a problémákat. Ez igaz is lehetett volna, de a jelentős növekedés sajnos elmaradt – tette hozzá.
Ha nem lesz orvosbevándorlás Magyarországon és nem importálunk egészségügyi dolgozókat, össze fog omlani az egészségügy. Bevándorlás nélkül egyetlen nyugati országban sem tudna működni a rendszer, tőlünk viszont egyelőre még csak elmennek az emberek – mutatott rá.
Csodák nincsenek, a magyar egészségügyi teljesítmény megfelel a magyar gazdaság teljesítményének. Ha az unió sereghajtó országai közé tartozunk, nem várhatjuk el, hogy majd az egészségügyi rendszer ki fog emelkedni. A magyar egészségügy még mindig jobb helyzetben van, mint például az oktatási rendszerünk. Az igazi baj az, hogy nem fejlődik a gazdaság – magyarázta a közgazdász.
Lehetne stadionok helyett az egészségügyre költeni, de önmagában attól, hogy több pénzt rakunk bele, nem feltétlenül fog jobban működni a rendszer. Közel ötszázmilliárd forint ment kórházakba, szakrendelőkre, új kapacitások létrehozására, de közben nincs ápoló, aki dolgozzon, így nem léptünk előre annyit, amennyit elköltöttünk.
Hiába költjük az unió pénzét, romlott a helyzet, egyre több ágy körül rohangál egyre kevesebb nővér – fogalmazott a közgazdász.