Gyurcsány Ferenc a brit titkosszolgálatról blogol

Grósz-viccel szórakoztatta a nagyérdeműt Orbán Viktor Berlinben. Gyurcsány Ferenc pedig összekülönbözött a brit titkosszolgálattal. A két rivális mellett csak hazai bulvárbotránnyal, Szűcs Erika jutalmával tudott előrukkolni Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető. Gusztos Pétertől pedig megtudhattuk: már nem dagad a lábfeje, itt a tavasz. Politikusok internetes naplóiban kutakodtunk.

2009. március 5., 17:38

Forradalmi adomával állt elő Orbán Viktor berlini útján. A rendszerváltozás húszéves évfordulóját ünneplő rendezvényen a Fidesz elnöke szakállas viccel hozakodott elő, hogy a hajdani forradalmi állapotokat felidézze: „Grósz Károly utazik a villamoson. A pártfőtitkár valakinek rálép a lábára, kap is tőle egy pofont. Hirtelen egy másik utas is lekever neki egy fülest. A pártfőtitkár méltatlankodva fordul a második pofozkodóhoz:
- Megértem, hogy az, akinek a lábára léptem, pofon vágott. De magának mi oka volt erre?
Az utas megszeppen:
- Elnézést pártfőtitkár úr, azt hittem elkezdődött….”

Orbán Viktor internetes videóblogjából még az is kiderül, hogy az ellenzéki vezér „alarmíroztatta” az uniós vezetőket, azok pedig „problémakatalógussal” is rendelkeznek.

Küzdelem a titkosszolgálattal

Gyurcsány Ferenc is utazott. Ő éppen Londonba. A kormányfő – mint arról internetes naplójában ír - kisebb afférba keveredett a brit titkosszolgálattal: A kapcsolat.hu oldalon úgy fogalmaz: „hosszas küzdelmet kellett folytatni a brit titkosszolgálatiakkal amiatt, hogy vonattal akartunk London belvárosából Gatwickre eljutni, ami késő délután így sokkal egyszerűbb, mint autóval. Gyorsabb is, meg kényelmesebb is (…) Erről bizony az elmúlt napokban hallani sem akartak, miközben bennünket inkább a délutáni munka érdekelt, befektetőkkel, elemzőkkel találkozni, mintsem hogy akár csak fél vagy egy órával többet töltsünk autóban. Ami lehet, hogy elegáns, de egyáltalán nem praktikus. Nagykövetünknek nem sikerült átverekednie magát a brit rendszabályokon, így aztán amikor megérkeztünk reggel, az volt a terv, hogy nekem előbb ott kell hagynom a délutáni programot csak azért, hogy autóval vihessenek ki Gatwickre”.

Elunva az alkudozást végül Gyurcsány bejelentette: vonattal megy és punktum, hiszen nem híve a felhajtásnak.

Navarcsics kifakadt

Navracsics Tibor nem utazott sehova. Neki csak egy bulvárbotrány jutott. A fideszes frakcióvezető a blogjában Szűcs Erika munkaügyi miniszter milliós jutalmáról írt. A jobbklikk.hu oldalon így fakadt ki: „Szűcs Erika nem a teljesítményéért kapott közel négymillió forint jutalmat. Hanem - a hivatalos indokolás szerint - harminc közszolgálatban eltöltött esztendőért. Ez a harminc év úgy adódik, hogy - ugyancsak a hivatalos indokolás szerint - 1974 és 1993 között, valamint 2002 után a közszolgálatban dolgozott. Igen ám, csak ha megnézzük a miniszter asszony önéletrajzát, azt olvassuk: "1981 és 1989 között a városi és megyei pártirányítás munkatársa." Akárhogy is, én eddig úgy gondoltam, hogy a függetlenített MSZMP-munkatársak nem a közszolgálatban dolgoztak.”

Gréczy Zsolt kormánytanácsadó stop.hu-n vezetett blogjában a gazdaság és a kapitalizmus, no és az ellenzék válságáról ír.

Úgy fogalmaz: „A Fidesz magára fog maradni. A többiek a haladás, ők a maradás. Erre céloz ma a magyar Narancsban Demján Sándor is, aki nem érti, hogy van olyan párt, amely most is azzal hitegeti az országot, hogy a válság fájdalmas döntések nélkül is megúszható. A VOSZ társelnöke azt is kijelentette: a kormány jól kezelte az októberi pénzügyi krízist. Gyötrelmes időszak ez. A 300 forintos népszavazás után bármiféle változtatás hatása kiszámíthatatlannak tűnhet, van egy mindenre nemet mondó, programmal nem rendelkező párt, amelyik ma a legnépszerűbb Magyarországon”.

Lábfejsérülés

Gusztos Péter szabad demokrata honatya hagyta a politikát másra. Gusztos fut című sportblogjában lábfejsérüléséről és a tavaszról értekezik: „Remélem, nem csalnak meg az érzéseim, amikor úgy érzem, ez a hét fordulópontot jelent. Egyrészt, ha minden igaz, jön a tavasz, vége a télnek, másrészt pedig egyre biztosabb vagyok benne, hogy a felkészülést 2 hónapig erősen hátráltató lábfej-sérülésemről hamarosan már csak múlt időben beszélhetünk. Kezelések persze még voltak, de a mindennapokban már csak a helyét érzem a fájdalomnak, és futáskor sem olyan veszélyes a dolog: érzem még ugyan közben egy picit, de már nem dagad be a terheléstől”.

Feltehetően képviselőinknek a politikai terhelés sem okoz nagy gondot.