Győrnyi ember tűnt el Magyarországról öt év alatt

Öt év alatt százharmincnégyezerrel csökkent Magyarország népessége a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. (Ez nagyjából Győr lakosságának felel meg.) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán ismertetett adatai szerint október 1-jén 9 803 837-en éltek az országban.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, rekordgyorsasággal haladnak a kis népszámlálási adatok feldolgozásával, és a nagyobb mintának köszönhetően majd járási szinten is tudnak adatokat szolgáltatni. A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról.

A sajtótájékoztatón ismertetett és közleményben is kiadott adatok szerint a népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105-en jutottak. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren.

A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés pedig a leggyérebben lakott. A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67 százalék tartozott az aktív korúak, 19 százalék pedig a 65 éves és annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.

Tavaly 149 111 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, ami hatezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk 1,5 százalék volt – ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. Az itt élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15–64 éves csoportba tartozik.

A kivándorlási adatokról még az idén külön kiadványt jelentet meg a KSH – hangzott el a tájékoztatón.

Az iskolázottsági adatokról elhangzott, hogy a 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött, 3,2 százalékra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel.

A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18-ról 22 százalékra nőtt. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41, addig Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

Az adatok szerint tavaly a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6 százalék volt munkanélküli, 28 százalék az ellátásban részesülő inaktívak és 24 százalék az eltartottak aránya.

Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb, 52 százalékos, a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46 százalék az aktívak aránya.

A foglalkoztatottak száma 4 503 000, a munkanélküliek száma 250 000 fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

A 4 21 000 háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 217 000-en voltak, ez a népesség 12 százaléka. Közülük csaknem 105 000-en 30 évnél fiatalabbak, 424 000-en 30–59 év közöttiek és 688 000-en annál idősebbek.

A családok száma 2016-ban 2 743 338 volt. A családok 82 százaléka, azaz 2 240 000 család párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 000-et. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 000 családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel. A gyermekes házaspárok aránya 35,1 százalék, a gyermekteleneké 28,9 százalék volt tavaly.

A felmérés szerint 4 405 000 lakás van az országban, ez 14 000-rel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016-ban 84 négyzetméter volt, ez hat négyzetméterrel több, mint 2011-ben.

A kérdőíveket most először kizárólag elektronikusan lehetett kitölteni, kérdezőbiztosok segítségével vagy az interneten. Utóbbi lehetőséggel az érintettek 19 százaléka élt, ezen belül a legmagasabb arányban, 28 százalék Budapesten.

A KSH korábbi tájékoztatása szerint az adatfelvétel és annak feldolgozása mintegy 3,5 milliárd forintba kerül.

(MTI)