Gyenge forintot, pangó gazdaságot jósol Oszkó

A korábbi pénzügyminiszter az alapítvány Közös kassza projektkének újabb fejezetét ismertetve úgy fogalmazott: a gyarapodás legnagyobb akadálya az, hogy a kormány által folytatott „unortodox” gazdaságpolitika miatt nem fog bővülni a foglalkoztatás a következő években. Oszkó Péter szerint a magyar gazdaság jelenlegi pályája nem tudja tartósan kivezetni az országot az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásából. Mint mondta, a kormány „átmeneti és látszatmegoldásokat” ad a hiány csökkentésére, amivel feláldozza a növekedést. Valójában hosszabb távon így a költségvetés egyensúlya sem tud megmaradni és tartósan sérül a gazdaság növekedési képessége – tette hozzá. A korábbi pénzügyminiszter a 2013-2016-os időszakra vonatkozó makrogazdasági előrejelzést ismertetve elmondta: az elkövetkező években a kivitel lehet a gazdasági növekedés egyetlen motorja, és a beruházások is kizárólag az alacsonyabb bázishatás miatt nőhetnek. A háztartások fogyasztásában nem várható növekedés – tette hozzá.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan Oszkó Péter elmondta: számításaik szerint 2013-ban 5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, jóllehet ez a szám nem veszi figyelembe a kormányzat által bejelentett rezsicsökkentés hatásait. Mint mondta, „ezt csak annyira tudjuk komolyan venni, mint az olyan állításokat, hogy nem lesz tandíj, vagy nem lesznek megszorítások”. A felügyelőbizottság elnöke szerint nem lehet egyszerre végrehajtani a 10 százalékos rezsicsökkentést, a közszolgáltatók államosítását, és a hiány szinten tartását. Az elemzés szerint a forint is tartósan gyengülő pályát fog mutatni a vizsgált, 2013-2016-os időszakban. A munkanélküliség üteme pedig 2015-re meghaladhatja majd a 13 százalékot. Oszkó Péter úgy fogalmazott: „kormányzati ciklusokon átnyúló gazdasági problémákkal kell számolni a mostani gazdaságpolitika következményeként”.

A korábbi pénzügyminiszter szerint az a fajta gazdaságpolitika, amely egy szűk és jómódban élő társadalmi réteget preferál mértéktelenül, akadályozza a növekedést. Kifejtette: az adórendszer korrekcióra szorul, oly módon, hogy a lehető legjobban ki kell vonni azokat az elemeket, amelyek a gazdaság munkahelyteremtő és jövedelemtermelő képességét akadályozzák. A tandíj szükségességét firtató kérdésre leszögezte: „nem az a kérdés, hogy tandíj igen, vagy nem, hanem, hogy kire, milyen szereplőkre, milyen mértékben lehet terheket pakolni úgy, hogy az a társadalom alapvető tudásbeli továbbfejlesztését és a felsőoktatás racionális működését ne akadályozza”.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője elmondta: elvileg megoldható, hogy az idén és 2013-ban 3 százalék alatt maradjon az államháztartási hiány, de a kulcskérdés 2014. Ez nagyon fontos, mert a 2014. évi problémák további intézkedéseket igényelnek – tette hozzá az MTI szerint. A szakember szerint a most elvégzett középtávú technikai kivetítésnek a legfontosabb mondanivalója, hogy „vigyázó szemünket a középtávra kell vetni”. Hozzátette, úgy tűnik, a figyelem a nagyon rövid távra került, azaz, hogy sikerül-e az idén és jövőre a GDP-arányos költségvetési egyenleget „a bűvös 3 százalék alatt tartani”. Romhányi Balázs kiemelte: a 2014-es költségvetés egyenlegjavítását célzó intézkedések vélhetően adóemelések lesznek, s így további inflációt gerjesztenek. Kifejtette: nem az a legfontosabb kérdés, hogy ilyen adóemelés lesz, hanem, hogy a gazdaság szereplői erre számítanak majd, s így rendkívül magasan maradnak az inflációs várakozások. A közgazdász kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Unió a túlzott-deficit eljárásnál nem azt vizsgálja, hogy a múltban, három egymást követő évben 3 százalék alatt van-e a hiánymutató. Ha 2013-ban merül fel a kérdés, akkor a 2012-es tényadatot vizsgálják, ezen kívül az akkori legjobb tudás szerint számított 2013-as és 2014-es előrejelzést vizsgálják – mondta.