A Greenpeace, a Humusz, és a nagy bomlásteszt – kiderül, mit árulnak a multik

Egyszerű, de nagyszerű ötlettel állt elő a két környezetvédő szervezet. Akciójukkal kiderítik az igazságot: valóban elbomlanak-e azok a csomagolóanyagok, amiket 10-20 forintért árulnak a kereskedelmi láncok a zöldség, a gyümölcs csomagolására? Most tehát kiderül, mit árulnak a multik.

Bő egy éve vezették be a nagy élelmiszerláncok a környezetbarát, lebomlóként hirdetett zacskók használat. Ezzel egy időben kivonták a forgalomból az addig megszokott, ingyenesen használt „nejlonzacskókat”. Az új gyakorlat rákényszeríti a vásárlókat, hogy minden egyes krumpli, citrom, banán stb. újabb és újabb, fizetésért kapható zacskóba kerülhessen.

Ezekkel a környezetet védő szándéktól függetlenül alapvető probléma, hogy sok esetben akár hazafelé tartva is „szétbomlanak”, illetve többszöri felhasználásuk az esetek többségében lehetetlen a gyenge anyaguk miatt.   

Most a Greenpeace Magyarország és Humusz Szövetség közös akció keretében a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában.

A kísérlet célja megállapítani, hogy valóban lebomlanak-e a göngyölegek, s ha igen, mennyi idő alatt.

A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám közben a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket – számolt be a kísérletről a greenpeace.org.

„Jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, mert ezzel visszaszorítják az eldobható műanyagok használatát. Probléma viszont, hogy a legtöbben, akik lebomló zacskóval térnek haza a bevásárlásból, nem tudják, mit kezdjenek a hulladékká váló csomagolóanyaggal” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

„A boltokban kapható lebomló zacskók egy részén »industrial compost« jelölés szerepel, ami szintén nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ilyenek például a Spar és az Aldi bevásárlószatyrai. Ez azt jelenti, hogy amikor ezek hulladékká válnak, csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak” – tette hozzá Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

A lebomló zacskók tehát jellemzően nem hasznosulnak – állapítja meg a portál beszámolója. S ha egy ilyen zacskó a természetben végzi, akkor sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai.

(Kiemelt kép: Greenpeace-kísérlet a bevásárlózacskók lebomlásáról. Fotó Járdán Bence – Greenpeace)