Giró-Szász magát is okolja a kormány kudarcaiért

Nagy volt a vihar, le kellett vágni néhány vitorlát, hogy a hajó utasai életben maradjanak - magyarázta a hvg.hu-nak a kormányszóvivő a negatív első negyedéves GDP-adatot. Giró-Szász Andrással a kormány első két évéről beszélgetett a hetilap online változata. Kérdezték a Közgépről, a beragadt munkanélküliségről, a fideszes képviselő földjén dolgozó közmunkásokról, az elvándorolni vágyó fiatalokról.

hvg.hu: Nem tartja ironikusnak, hogy a magát az „adócsökkentés kormányának” definiáló második Orbán-kormány a választók szemében lassan az adóemelések kormánya lesz?

Giró-Szász András: Ezt határozottan cáfolom. Ha ez esetleg így manifesztálódik a társadalom előtt, akkor erről nem a kormány tehet, hanem részben a sajtó, és persze részben - magamat is beleértve - a kormányzati kommunikáció. Hiszen ne felejtsük el, hogy bár azzal vádolják a kormányzatot, hogy az egykulcsos adó néhány társadalmi csoportnak nem hozott tehercsökkenést, ez akkor is a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik, ha nem a legjelentősebb adócsökkentése volt. 2010. május 29. előtt kétkulcsos adórendszer volt, egy 18 és egy 36 százalékos - ehelyett lett 16 százalék. Az egykulcsos adórendszer tavaly százhatvanmilliárd forinttal segítette azt a mintegy 800 ezer családot, ahol legalább az egyik szülő legálisan dolgozott. Emellett, az új adórendszernek köszönhetően a gyermekek után járó adókedvezmény miatt a nagycsaládosok keresete több mint húsz százalékkal nőtt. Ez nem számít pozitívumnak? Az adókedvezmények mellett a kormány ráadásul kivezette a félszuperbruttó intézményét is, ami szintén pozitív változásként értelmezhető, utalva az ugyancsak kormányzati prioritásként értelmezett adóegyszerűsítésre a többletjövedelmek biztosítása mellett.

hvg.hu: Pozitív a jól keresőknek.

G-Sz. A.: Azért próbáljunk két lábbal állni a földön: a gazdagok sehol a világon nem a személyi jövedelemadón keresztül veszik ki a részüket a közteherviselésből, mert nem innen van a jövedelmük. Magyarországon 3,8 millió ember él bérből és fizetésből, az ő átlagbérük bruttó 219, mintegy nettó 140-160 ezer forint. Az a határ, ahol az adókedvezmények kivezetését kompenzálni kellett, bruttó 180-190 ezer forintnál kezdődik. Azok, akik azt állítják, hogy az egykulcsos adóval a gazdag kisebbségnek kedvez a kormány, tulajdonképpen azt mondják, aki ma Magyarországon 150 ezer nettót keres, az gazdag polgárnak számít, mert afölött mindenkinek kedvez a dolog. Ráadásul ehhez jön még a gyerekek utáni adókedvezmény, ami már egy gyerek után is annyit jelent, ami kompenzálta a korábbi adókedvezmény kivezetést. Vagyis a politikai adok-kapok alapján manipulált képnél sokkal szélesebb körnek jelentett jövedelemnövekedést az egykulcsos adó.

A teljes interjút a