Gázalku

Ilyen, pillanatról pillanatra változó helyzetre lehet válság-forgatókönyvet készíteni?

Mindig a legrosszabbra kell készülni. Arra: mi van akkor, ha Magyarországra sem Nyugat-Európából, sem Ukrajnából nem érkezik gáz.

Néhány nap alatt megértettük, mit jelent az energia, s talán azt is felfogtuk, miért kezeli kiemelten az energiaügyet az Európai Unió.

Rendkívül sokat jelentett, hogy ezt idehaza megértették. A korábbi tapasztalatok szerint a gázfogyasztási görbe naponta kétszer ugrik meg: reggel és este. Most elmaradt az esti csúcs: a lakosság lejjebb csavarta a termosztátot. Kimondható: múlt héten a magyarok példát mutattak szolidaritásból és európai viselkedésből. Végszükség esetére egyébként ott vannak még az úgynevezett stratégiai tározók is. Megnyitásukhoz miniszteri rendelet szükséges. A rendeletet kiadtam. De szerencsére nem volt szükség rá.

Nem is kell tartanunk valamiféle katasztrofális gázhiánytól?

Szerencsére nem. Bizonyára emlékszik a 2006-os krízisre, amikor keleti irányból harminc százalékkal csökkent az ideszállított gázmennyiség.
A szocialisták ezt intő jelnek vették, és javaslatot tettek a hazai tározók bővítésére. Mások tiltakoztak, mondván: még egyszer úgysem fordulhat elő hasonló helyzet, a tározók létesítése miatt viszont egy-két százalékkal drágulhat a gáz ára.

Aztán mégis megépültek a tározók.

Ennek köszönhetjük, hogy Kelet-Közép-Európában, de talán egész Európában – a fogyasztáshoz viszonyítva – Magyarország példátlan mennyiségű tartalékot tud felhalmozni. Amikor beütött a krach, nálunk nem állt elő igazi vészhelyzet. Hogy annak idején kinek volt igaza a honi gázvitában, most mindenki felmérheti és eldöntheti.

Ukrajna azt mondta, azért nem küldte a gázt, mert nem adtak az oroszok. Oroszország szerint viszont azért nem volt gáz, mert az ukránok nem engedték át.

Nekünk nem lehet feladatunk annak eldöntése: melyik félnek van igaza.

Gondolom, hogy nem szállhattunk be a két ország vitájába (ráadásul egyik sem uniós tag). Mégis érdekel: mit szólt mindehhez Ukrajna magyarországi nagykövete? Hiszen vélhetően Kijevnek sem érdeke a feszültség, hiszen kérvényezte felvételét a NATO-ba.

Ahogy az ilyen esetekben természetesen lenni szokott: a Budapestre akkreditált nagykövetek saját országuk véleményét képviselték. Gyurcsány Ferenc is megkapta Viktor Juscsenko levelét, amelyben az ukrán elnök elmagyarázta álláspontját a gázvita kapcsán. De nem Magyarországé a döntőbírói szerep. Ugyanakkor aktívan részt vettünk a diplomáciai „offenzívában”. Az orosz és az ukrán miniszterelnöknek is kifejtettük: nem engedhetjük, hogy két ország nézeteltérése az egész térséget sújtsa. Megállapodtunk, hogy a vita rendeződése után ellenőrző bizottság alakul, amelyben Magyarország fontos szerepet kap. Ez meg is történt.

Ezzel párhuzamosan, múlt csütörtökön szintén a gázkérdés volt napirenden az EU-külügyminiszterek prágai találkozóján, ahol Magyarország lehetett a szószóló. Ugyanis a magyar javaslatot fogadta el az unió soros elnökét adó Prága. Ám ezt a javaslatot ön titokként kezelte a tanácskozásig.

Nem ronthattuk a tárgyalási pozíciónkat. Most már beszélhetek. Először is azt kértük: az Európai Unió ne tekintse pusztán két ország belügyének a konfliktust, hiszen tucatnyi uniós tagállam szenved a gázvita következményétől. Magyarország javasolta: a témával kapcsolatos tanácskozásra hívják meg azokat az országokat is, amelyek – bár nem uniós tagok, de – érintettek. Továbbá javasoltuk: az EU vizsgálja meg, hogyan tud pénzügyileg is segíteni a konfliktus megoldásában. Nem utasították el a javaslatunkat.

Az SZDSZ szerint most talán többen megértik, miért olyan fontos a Törökországból Magyarországon is átvezető Nabucco kiépítése. Kiderült: ha csak egy forrásból kapjuk a gázt, milyen kiszolgáltatottak vagyunk.

Ez igaz. De azt is tudni kell: Magyarország aránytalanul sok gázt használ. Bővítenünk kell az alternatív forrásokat is: lehet fűteni például geotermikus energiával, talajhővel is. Másrészt persze – függetlenül a mostani válságtól – döntést hoztunk arról, hogy 2009. december 31-ig több mint duplájára, 1,2 milliárd köbméterre növeljük a stratégiai tározók kapacitását. Emellett két új vezeték létesítésével számolnánk. Az egyik az úgynevezett Déli Áramlat, amely ugyan orosz gázt szállít, de más útvonalon.
A Nabucco révén viszont a forráshely is „bővülne”, mivel ez közép-ázsiai, azaz türkmén, azeri gázt szállítana. Magyarország azt szorgalmazza, hogy mielőbb épüljenek ki a vezetékek. Utazó nagykövetünk Brüsszeltől Türkmenisztánig tárgyal a Nabucco megvalósításáról. Még jóval a gázvita kirobbanása előtt Gyurcsány Ferenc nemzetközi Nabucco-konferenciát hívott össze január végére. Különösen aktuálissá vált!

Megoldódni látszik a mostani gázkrízis. Ön szerint hosszabb időre is elcsitulhat az ukrán– orosz gázvita?

Nem jósolok. Az a feladatunk, hogy akkor is biztosítsuk a gázellátást, ha nem érkezik meg a szükséges import. Ezt tettük most is.