Gattyán György: A pénzen és a hatalmon már túl vagyok, ezért lehetek én a leghitelesebb

Gattyán György az utóbbi időszak egyik legmegosztóbb politikai szereplője, aki váratlan érkezésével megbolygatta a választások előtti közéleti viszonyokat. Pártja, a Megoldás Mozgalom (MEMO) az utóbbi hetekben sorra mutatja be képviselőjelöltjeit, miközben az ellenzéki oldalon és a sajtóban azt találgatják, a vállalkozó milyen hátsó szándékkal kezdett politikai karrierbe. Egyesek a Fidesz ügynökeként hivatkoznak rá, míg mások médiahekknek tekintik meglepetésszerű színre lépését. A 168 megpróbálta kibogozni az igazságot, de arról is beszélgettünk vele, mennyire tartja hitelesnek a nőszervezetekkel való együttműködést a LiveJasmin tükrében, hogyan egyezteti össze az üzleti és a politikai érdekeket, eladná-e a NER-közeli tulajdonossal rendelkező Netlock Kft.-t, illetve mit keres Détári Lajos a jelöltjei között. Azt szintén elárulta, mi a terve a párttal a választások után.

A Partizánon egy nemrég megjelent videóban azt fejtegetik, hogy a Megoldás Mozgalom női munkabizottságot hozott létre, illetve már létező nőszervezeteknek ajánlott fel együttműködést. A cél a bázisépítés, vagy esetleg valami más?

A bázisépítés is egy szempont, de ha nyerünk, ki szeretnénk alakítani egy átfogó társadalmi együttműködést, amelyre mindenkinek szüksége van. Nemcsak női szervezeteket keresünk meg. A különböző jogvédő szervezetek azért jönnek létre, mert valamilyen feladatra, kihívásra keresnek megoldást. Ahogy a pártunk neve is jelzi, mi hiszünk a megoldásokban.

Sikerült már bármilyen nőszervezetet bevonni ebbe?

Nincs nálam a pontos lista, hogy kikkel milyen kapcsolatban állunk, de bizonyos szervezetekkel már előrehaladott tárgyalások zajlanak. Lehet, hogy végül nem lesz ebből hivatalosan aláírt együttműködés, de nem is ez a cél. Azt szeretnénk, hogy az adott szervezetek felvázolják nekünk, számukra mi jelenti a legnagyobb kihívást. Ezután már elkezdhetünk gondolkozni azon, hogy beépítjük a tennivalóink közé az ő érdekeiket is.

Ez a törekvés különösen érdekes annak fényében, hogy ön a MEMO arcaként párhuzamosan a LiveJasmin erotikus tartalmakat kínáló webkamerás oldalt is üzemelteti, ahol többségében nők nyújtanak szolgáltatásokat a fizető látogatóknak. Mennyire hiteles ez így?

Amerikában is dolgozunk együtt olyan alapítványokkal, női szervezetekkel, egyetemekkel, amelyek a szexualitást kutatják. Megjelent egy tőlünk független kutatás arról, hogy ez a fajta közös munka mennyire pozitív hatású.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Miért lenne pozitív hatású?

A pornó ingyenesen elérhető az interneten. Ha csak erről szólna a LiveJasmin, miért fizetne érte bárki is? Ez egy beszélgetést, kommunikációt kínáló szolgáltatás. A résztvevők között kialakul egy kapcsolat, amely a hozzáadott értéktől mindkét félnek jó lehet. A mi modelljeink a legjobb szociológusok és kommunikációs szakemberek.

A Partizánban megfogalmazott kritika szerint ez akkor is egy kizsákmányoláson alapuló rendszer, amelyben a látogatók nagyrészt a nyugati jóléti államokból származnak, míg az ön által kommunikátornak nevezett modellek főként a kelet-európai, perifériára szorult régiókból.

Azért dolgozunk több kelet-európai modellel, mert jobban megértjük egymást. Ez egy Amerikából indult üzletág, ahol gyakran nem engedtek kelet-európai, sőt európai modelleket sem dolgozni, csak amerikaiakat. A kizsákmányolás vádját nem értem: hogyan zsákmányol ki az ember bárkit, akinek fizet egy szolgáltatásért?

Az önök által megkeresett nőszervezetek mennyire nyitottak a közös munkára ennek tükrében?

A nemzetközi tapasztalatok alapján pont az együttműködésre van szükség. Ha webkamerás rendszereket üzemeltetünk, akkor a női jogokat technikailag kiszolgáló szervezetekkel beszélnünk kell. Akkor tudunk jól együttműködni a női munkavállalóinkkal, ha egyeztetünk azokkal, akik védik a jogaikat.

Tehát mi a válasz a hitelesség kérdésére?

Ha nem beszélnénk ezekkel a szervezetekkel, az hiteles lenne? Mi, mint MEMO, a webkamerás üzlettől függetlenül mindenkivel törekszünk a párbeszédre. A Partizánban összemosták a párt és a LiveJasmin ügyeit.

A digitalizációt úgy emlegeti, mint a politikától független projektjét, amely viszont ön szerint sem adja meg a végső választ a korrupcióra. Kifejtené, ez esetben mi adja meg?

Nem létezik egyetlen megoldás. A digitalizáció segít a korrupcióval való leszámolásban, de az Európai Ügyészséghez is csatlakozni kellene. Ezen kívül államon belül létrehozni egy olyan biztosságot, amelyben oknyomozó újságírók, állami szakemberek dolgoznak a gyanús ügyek feltárásán

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Gyakran kritizálja a jelenlegi digitalizációs viszonyokat, például felrótta a kormánynak, hogy a járvány alatti távoktatásban nem segített eleget. Ön miként oldotta volna meg, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek se maradjanak ki a nekik járó oktatásból?

Mi például gyermekotthonoknak ajánlottunk fel laptopokat az iskolabezárások idején. Ezt nem nekünk kellett volna meglépni. A kormány hazaküldte a gyerekeket, majd magukra hagyta őket. Lehetett volna venni minden rászorulónak laptopot. Lehet, hogy ez túlzásnak tűnik, de igenis megoldhatták volna.

Azt mondta korábban, ha a MEMO nem is lesz sikeres, szeretné elérni, hogy a digitalizációról beszéljenek az emberek. Mit vár ettől a jövőben?

Mit hívunk sikernek? A parlamenti frakciót? Az is siker, hogy egyáltalán bevezettünk egy másfajta gondolkodásmódot. Az is siker, hogy a többi párttal nem szimpatizáló kétmillió embernek felkínálunk egy új lehetőséget. Ők 2026-ban talán már négymillióan lesznek. A siker számomra az, hogy a Megoldás Mozgalom létrejött, működik és egyre erősödik. Arra is van esély, hogy mi legyünk a legnagyobb ellenzéki párt.

A kérdés arra vonatkozott, mit szeretne elérni a digitalizációval a MEMO-tól függetlenül.

Ez egy társadalmi projekt. Már a kormány is kacsingat a digitalizáció felé, sőt Márki-Zay Péter is. Ha elindul ez a folyamat, az már jó eredmény.

Többször kijelentette, hogy önt nem a hatalomkényszer, az anyagi célok sodorták a politikai ambíciókhoz. Szerintünk a magyar embereknek már nincsenek illúzióik az ilyen kijelentésekkel kapcsolatban, hiszen minden választás előtt minden politikai szereplő erről biztosítja őket. Miért higgyék el az egyik leggazdagabb magyarnak, hogy a társadalmi felelősségvállalás vezérli?

A közbizalom már elpárolgott. Valamit tenni kell.

De ez önnek miért fontos?

Próbáltam Magyarországon kívül élni, valamiért mégis visszatértem, itt fejlesztjük a cégek nagy részét. Magyar vagyok, ezért fontos.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Tehát a hazafias kötődés szentimentalizmusán van a hangsúly?

A társadalmi felelősségvállalás elcsépelt fogalom. Mégis, ha az embernek van lehetősége anyagilag, energiában, időben bármit tenni, miért ne? Vegyek még tíz házat? Minek? Sportautóm nincs, nem is lesz. Engem ezek nem motiválnak. 2018-ban tizenkettő havi bónuszt adtunk a munkatársaknak, amennyiben a cégcsoport elért egy bizonyos eredményt. Erről nem írt az újság, pedig ezt világszinten nem csinálta meg soha senki. Amikor az embernek adatik a javakból, vissza kell forgatni mindenbe és mindenkibe. Most jött el ennek az ideje, most van erre lehetőségem.

Miért pont most?

Mert új életszakaszba léptem. Fontossá vált, hogy mi lesz a hagyatékom a világon és Magyarországon azon kívül, hogy gazdag voltam.

A legtöbb politikus ugyanezzel a szöveggel tör be a politikai életbe. Mért lenne hiteles pont az ön magyarázata?

Más politikusokhoz képest rám pont azért jellemző kevésbé a hatalomvágy, mert megvan a magam hatalma. Több ezer ember dolgozik a cégben. Amennyiben a komplex rendszert nézem, akkor több millió emberrel van kapcsolatunk, aki fölött kvázi vezető szerepet tudok betölteni. Anyagilag szintén nem kihívás. Éppen ezért én lehetek az egyik leghitelesebb politikai szereplő, mert a pénz és a hatalom nekem már megadatott. Ezen túlvagyok.

Elég magabiztos kijelentéseket tesz a MEMO jövőjére vonatkozóan, például azt mondja, négy hónap alatt két százalékos lesz a párt. Ezt mégis mire alapozza?

Bizony, benne van a pakliban. Ha annak a passzív kétmillió embernek megszólítjuk a harminc százalékát, már össze is jött a másfél-két százalék.

Ha áprilisban bukik a párt, hogyan tovább a politikai színtéren?

Mit értünk bukás alatt?

Mondjuk nem kerülnek be az Országgyűlésbe, nem érnek el fél százalékot sem.

Az nem lenne bukás.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Tehát ezek után is folytatná a politikai munkát?

Célom a szemléletváltás. Aránylag egyediek vagyunk például abban, hogy a politizálásunkkal nem sarazunk másokat. Egy mérsékelt, szabadelvű párt vagyunk, semmi újdonság nincs bennünk. Valóban mindenki megígérte már ugyanazt, amit mi is vallunk, csak mi meg akarjuk csinálni. Ha ötven ember fog ránk szavazni, akkor elvégeztem a feladatomat. Egyébként már most van legalább ötvenezer ember, aki felvállaltan ránk voksolna. Egy platformot hozunk létre, amelyben az én szerepem nem feltétlenül lesz mindig ilyen hangsúlyos. A cél, hogy a fiataloknak teremtsünk lehetőséget olyan politikai munkára, amely nem a Fideszen, és nem az ellenzéki összefogáson belül zajlik. Nálunk a fiatalok nemcsak aktivistaként, hanem bizottsági tagként, sőt akár elnökként is részt vehetnek a párt munkájában, amennyiben bizonyítják rátermettségüket.

Egyszóval a politikai ambícióknak nem int búcsút áprilisban.

Nem. A MEMO története nem ér véget mindaddig, amíg van rá igény.

Többször egyértelművé tette, hogy a kormányváltás jót tenne Magyarországnak. Felteszem, logikusnak tartja az ellenzéki koalíció azon kritikáját, miszerint a MEMO akadályozhatja a kormányváltást.

Nem szeretnék tőlük szavazókat elvenni. A bizonytalanok se szavazzanak ránk. A MEMO-ra csupán az a kétmillió ember szavazzon, aki egyébként nem venne részt a választáson. Rendkívül bátortalan védekezés az ellenzéki összefogás részéről már az első pillanattól kezdve, hogy az esetleges kudarcért engem vádolnának. Én versenyszférából jövök, nálunk ezt úgy hívják: „Sok szerencsét!”.

Az ellenzéket is sok kritikával illeti, miszerint ők a „múlt”. Márki-Zay Péter új arcként nyert az előválasztáson. Hogy is van ez?

És mennyi hatalma van? Végül nem lett pártja és saját képviselő-jelöltjei, bár szurkoltam neki. A saját pártját kellett volna felépíteni és együttműködésre hívni további új mozgalmakat, akár minket. Ehelyett szövetkezik azokkal, akiket ő is szidott a jelöltsége előtt. A 2010 előtti korrupció vizsgálatáról szóló ígéretek pedig valahogy elhalkultak. Számomra ez furcsa.

Az egyesült ellenzék gyakran emlegeti önt negatív kontextusban. Ezek után elképzelhető még a politikai nyitás egymás felé?

Ha az általunk megfogalmazott öt pont garanciát nyer, akkor igen. Ellenben minket a közpénzek hivatalos úton való túlfolyatása is zavar, amelyről ők alig beszélnek a korrupcióval szemben. Az állam kommunikációja száz milliárd fölött van. Mi ezt tíz milliárdban maximalizálnánk.  

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

A személyével és pártjával kapcsolatban rendszeresen felmerül az a 900 millió forint, amelyet a cége, a Netlock Kft. egy NER-közeli tőkealaptól kapott. Emiatt terjedt el az a feltételezés, hogy ön valójában a Fidesz ügynökeként indul a választásokon. Nem kellett volna a politikai szerepvállalás előtt átszervezni azokat az üzleti szálakat, amelyek gyanúra adnak okot?

Egy üzleti partnerről van szó, a Fidesszel semmilyen politikai kapcsolatban nem állok.

Világos, de a politikai életben mindig vizsgálják ezeket az összeköttetéseket is.

Az említett partner a cég egyik tulajdonosa, akitől akár vissza is vásárolhatjuk a részét pár éven belül.

És szándékukban áll?

Nem az a lényeg. Semmilyen kommunikációt nem folytatok azzal a befektetői csoporttal, főleg nem foglalkozom azzal, ki áll mögötte.

A politikai és az üzleti érdekek gyakran ellentétben állnak egymással. Egy ilyen helyzetben önnek melyik a fontosabb?

Magyarországgal csak kis mértékben állunk üzleti kapcsolatban, úgyhogy nem lesz ilyen. A legegyszerűbb eladni azt a céget, hogy biztosan ne vetődjön fel a kapcsolódási pont gyanúja.

Akkor eladná vagy sem?

Jelentkezett külföldi vevő, de nem adtuk el, mert a Netlock Kft. dinamikusan fejlődik. A cég öt év múlva még többet ér majd. Ha komolyabb árnyékot vet ránk, akkor viszont el fogjuk adni. Ezen kívül nincs más olyan termékünk, amely magyar érdekeltségű a Teqball Csoportot kivéve.

Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

A jövőben még lehet.

A politikai szerepvállalástól függetlenül nem szándékozom sem én, sem a cégcsoport új üzleti érdekeltséget nyitni. A Teqball és a streaming szolgáltatás minden energiánkat felemészti.

Ezen kívül évek óta tart egy adóügyi per a Docler Holdinghoz kapcsolódóan, amely szintén megszólaltathatja a vészcsengőt a választók fejében. Mennyire összeegyeztethető a politikai pályával a NAV feketelistáján való szereplés?

Az eljárás még bíróságon van, de nagyon jól állunk. Három ítélet már mellettünk szólt, de ettől még a NAV nem fogja visszavonni az inkasszókat. Technikailag tűnik csak úgy, mintha tartoznánk a NAV-nak. Ezeket az eljárás idejére fel kellene függeszteni. Hogy ezt a NAV miért nem teszi meg, az az ő hatáskörük.

Az utóbbi időben kiderült, hogy a MEMO több ismert embert is indít a választókörzetekben, például Détári Lajost, Könyves Tamást, vagy Janicsák Istvánt. Szándékosan az ismertebb személyeket toborozzák?

Nem. Détári Lajos például családi kapcsolatokon keresztül érkezett hozzánk. Kifejezetten civileket, szolgáltató szférában tevékenykedőket keresünk, várjuk mindenki jelentkezését. Hetente publikáljuk a jelöltjeinket, és lesznek még köztük ismert arcok. A végső cél persze az, hogy minden jelöltünk megtalálja a hangot a választókkal.

(Kiemelt kép: Gattyán György politikus, üzletember interjút ad a 168.hu-nak Budapesten, 2022. február 4-én. Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu)