Futamok két kerékre
Az utakon senki nem figyel a másikra, divat a leszorítás, a bevágás, zéró a tolerancia – állítja az autósoktató. A kormányszóvivő is úgy látja, hogy a közlekedésben szemléletváltozásra van szükség. Szerinte ebben segít a januártól érvényes új KRESZ. Kétkerekűre pattantunk, hogy lássuk, igazuk van-e. PUNGOR ANDRÁS írása.
„Érthetetlen a KRESZ-módosítás máról holnapra történő hatályba léptetése” – mondja Kovács Kázmér ügyvéd, az autósok jogi ügyeinek szakértője. Elmondása szerint lapzártánkig ő sem kapta meg a Magyar Közlöny közlekedési módosításokkal is foglalkozó számát, amelyeket január 1-jétől minden közlekedőnek ismernie és alkalmaznia kellene. „Így hogyan tudja a közlekedő, hogy milyen szabályokat kell betartania?”
Kedvezőnek tartja, hogy az autósok régi javaslata bekerült a módosítások közé: ezentúl a jól belátható vasúti átjárókon való áthaladáskor nem kell harmincra (lakott területen kívül negyvenre) lassítani. Ugyanakkor nem ért egyet azzal a szabállyal, amely lehetővé teszi, hogy a kerékpárosok behajtsanak az egyirányú utcákba. „Az új rendelkezés szerint a biciklis akkor is behajthat egyirányú utcába, forgalommal szemben, ha ott nincs kerékpárút. Csak egy táblával kell figyelmeztetni erre az autósokat, ez balesetveszélyes” – magyarázza. Ugyanezt kifogásolja az úgynevezett előretolt kerékpáros-felállóhellyel, valamint azzal a módosítással kapcsolatban, amely szerint a kerékpárosok piros lámpánál megelőzhetik a kocsisort. Megérti a kerékpároslobbi szándékát: a cél, hogy a biciklis közlekedés feltételei javuljanak, de ezt nem kampányszerűen, hanem átgondoltabban kellene előkészíteni.
„Az eddigi KRESZ a kerékpárt nem tekintette járműnek, hiszen azt sugallta: a biciklis ne zavarja a forgalmat, húzódjon le” – magyarázza a módosítások szükségességét László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke. Míg nálunk mostohán kezelték a biciklis közlekedést, szerinte az európai preferencia-sorrendben a kerékpározás a közösségi közlekedés után a második lett. „A régi KRESZ olyan elavult fogalmakkal operált, mint például, hogy a kerékpár kétkerekű. Pedig megjelentek a három-, négykerekű biciklik és a riksák is” – teszi hozzá.
Szerinte amióta egyre több a biciklis Budapesten, kevesebb a baleset, és kevesebb az autós és a kerékpáros közötti konfliktus. Ez a tanulási folyamat zajlik tovább. Ennek érdekében a Magyar Kerékpáros Klub és az Autóklub Együtt közlekedünk címmel országos közlekedési kampány szervezésébe kezdett.
Ujjaim éppen ráfagytak a kormányra
László János nem ért egyet azzal, hogy az előretolt felálló használata növelné a balesetek kockázatát, sőt, szerinte nagyságrendekkel kevesebb lesz így a sérülés. Nem tartja veszélyesnek azt sem, hogy a kerékpárosok megelőzhetik a lámpánál álló kocsisort. Az új rendelkezés a biciklisek komfortérzetét és biztonságát is növelheti. Úgy látja, nem kevés az idő az új KRESZ-re való felkészülésre, hiszen hónapokig eltarthat az engedélyeztetési folyamat, amely után például az önkormányzatok megnyithatják a kerékpárosok előtt az egyirányú utcákat.
– Tisztára mint a Jules és Jimben – nevet Szollár Domokos. Háttérben a Parlament, fagyoskodó őrök, villamosra váró, fázós sokadalom.
Hogy miért éppen Truffaut? Hárman kerékpározunk: a kormányszóvivő, én és Anett, aki mögöttem kattintgatja a fotómasináját.
Persze se francia filmzene, se görög vakáció, csak a rideg Budapest. Ujjaim éppen ráfagytak a kormányra. Bolond vagy, futár, aki télvíz idején kétkerekűre ül! Tartok tőle, mi az első kategóriába tartozunk: tanulni jöttünk, megváltozott a KRESZ, gondoltuk, kipróbáljuk.
Idefelé jövet terepjáró vágott elém, benyomult a bicikliútra. Kis híja volt, hogy összebarátkozzam az aszfalttal. Ha elbambultam, bizton számíthattam az autósokra, rám dudáltak, karlendítésekkel jelezték: takarodjak vissza a saját sávomba. Kellett nekem a frontvonal!
A forgalomban zéró tolerancia a legfőbb szabály. A leszorítás, a bevágás alapkövetelmény, az anyázásról nem is beszélve.
Bezzeg a boldog békeidőkben: a világháborúk előtt belterületen 25-tel mehettek az autósok, a negyvenes években jött a jobbra hajts!, a Kádár-korszakban még ismeretlen fogalom volt a dugó.
– A szabályváltozások lemondást igényelnek az autósoktól – magyarázza a kormányszóvivő.
Piros lámpánál előre kell engedniük a bicikliseket. Lesz úgynevezett kerékpáros-felállóhely, ahonnan – ha zöldre vált a lámpa – rajtolhatnak a biciklisek és a motorosok. Veszélyes? Az.
Szollár Domokos szerint éppen ellenkezőleg:
– Olaszországban a kétkerekűk megelőzik a kocsisort, és ha zöldet jelez a lámpa, szétspriccelnek. Az autósok kivárják, amíg elhaladnak. Így kevesebb a baleset, nem szorul kocsisor közé a biciklis.
Csupán a hideg szorult most a Kossuth térre.
Nagy Tibor jól befűtött a Csigavér autósiskolás Opeljébe. A kéretlen utasokat madárcsontú lány várja a volánnál. Húsz órát már vezetett, nem teljesen kezdő. Nikolettet otthon egy új Volkswagen várja. Ha már spórolt rá, illik belehúzni a gyakorlásba. Mintegy nyolcvanezer a tandíj, és a vizsga előtt harminc órát kötelező vezetni.
A lány tavaly kezdte. Kicsit fél, hogy a sulidiesel után hogyan ízlik majd a benzines autó. – Irányjelző, tükör, holttér – pattognak az utasítások.
Vagyis indulunk. Bennem nagyobb a drukk, mint Nikolettben. Lucskos ma Budapest.
Pizzafutár kacsázik előttünk. Bevág a középső sávba. Januártól nincs szoros jobbra tartási kötelezettség, mehetnek akár a középső sávban is.
Nagy Tibor nem tartja jónak, hogy az út közepén is lehet majd biciklizni. Veszélyes.
– Nagyon bátrak! Sokan azt hiszik, a kerékpározás olyan, mint a videojáték, és több életük van. Hollandiában dolgoztam egy évig. Ott van ám csak az igazi biciklisvilág! De az autósok vigyáznak a kétkerekűekre.
Az oktató azt mondja, hiába léptek életbe a változtatások, ők még nem tanítják az új KRESZ-t. Nem kapták meg ugyanis a változtatások pontos szövegét.
– Még a régi szabályok szerint vizsgáztatunk – teszi hozzá
– De a rendőrök szerint nincs türelmi idő – ellenkezem.
– Nem vagyok én abban sem száz százalékig biztos, hogy ők ismerik az új KRESZ-t – legyint.
Látott ő már karón varjút! Vágott már elé mobilozó rendőr kikapcsolt biztonsági övvel...
Nincs para
– Ez hihetetlen – tamáskodik Szollár Domokos. – Decemberben már megjelentek az új rendelkezések.
Persze megtanultuk: a szabályok nem ismerete nem ad felmentést a betartásuk alól.
A kormányszóvivő egy kézzel kormányoz, a másikat zsebre dugja. Felmentem: biztos fázik.
Azt mondja, a változtatások jó része a biciklisek érdekében történt. Például: nem lóghat a kerékpárút fölé a teherautó-rakomány.
Az Alkotmány utcai szaggatott sárga csíkokra mutat:
– Ez egy nyitott kerékpársáv. Ráhajthat az autós, de csak akkor, ha kanyarodni akar. Jó a biciklid! – mosolyog.
Pedig éppen akadozik a lánc. Csak most ne fusson le! Kötekedem hát kicsinyt:
– Azt meg hogyan és ki ellenőrzi, hogy a bicikliseknek bicikliúton 30, lakott területen 40, országúton 50 kilométer per óra a limit? Nem kötelező a kétkerekűre szerelhető sebességmérő. Traffipaxolni meg nem szokás a kerékpárosokat.
– Ha balesetet okoznak, a féknyomból meg lehet állapítani, menynyivel mentek – kincstári a válasz.
Nincs para!
Ahogy a fák
Az autósoktató nyugodt. Hja, úgy könnyű, hogy az ember lábai előtt vannak pótpedálok!
Nagy Tibor jó évtizedig szakácskodott, vezetett diplomataautót, aztán barátja révén öt éve kezdett oktatni. De előtte újra bebiflázta a KRESZ-t, a pedagógiát, hospitált öreg oktatók mellett.
– Nincs már ilyen képzés! Fent nem tudják eldönteni, hogy főiskolai oktatás keretében képezzék-e az autósiskolás tanárokat, vagy sem. 400-500 ezres tandíjról is pletykálnak – legyint. – Az oktatás nem haladt a korral. Nem került be a tananyagba a defektjavító spray és az elektromos kézifék sem. A tolatóradart tilos a vizsgán használni.
– Óvatosan, körforgalom, aztán balra, tekerd, jobb irányjelző! – sorjáznak az utasítások.
Szerinte a magyar autós számára ismeretlen terület a körforgalom. Senki nem tudja, kinek van elsőbbsége. Számukra a záróvonal koszcsík az aszfalton, amelyet le kell radírozni az abronccsal.
Motoros vág elénk. Legszívesebben üvöltenék! Úgy tűnik, csak a hátsó ülésre jutott az adrenalinból. – Látja, nem figyelnek. Autósok is ezt teszik velünk, csak azzal nem számolnak, hogy kezdő vezeti a kocsit. A kanyarodásnál tudok segíteni, de nem tehetek semmit, ha a tanuló megijed, és rátapos a fékre.
– A KRESZ-módosítás új közösségi morál kialakításában is segít – magyarázza Szollár.
Ütős, de PR a szöveg. Már a Bajcsyn tekerünk. Előzékenyek az autósok: egyik elenged, a másik blokkfékez és morog.
– Csillapítják majd a feszültségeket az új szabályok – nyugtat a kormányszóvivő.
Indokolt a jövő idő. Nincsenek még új aszfaltfestések, hiányoznak a torlódást jelző táblák, csak bizonyos helyeken hajthat be egyirányú utcába, forgalommal szemben a biciklis.
Kátyús a Frankel Leó úti pálya. Hazafelé tekerve kerülgetem a lyukakat. A szakértők mondatain gondolkodom:
„Az autós nem figyel a kerékpárosra, nem ismeri a szabályváltozásokat.”
(Jobbra húzódom. Biztos, ami biztos.)
„A biciklisek nagy része nem körültekintően halad.” (Kikerülök egy hirtelen jött kátyút.)
„Még mindig kevés a bicikliút.”
(Az első kerék beszorul a villamossínek közé...)
„Nehezen lehet parkolni Budapesten, az autósok hada kinőtte a várost.”
(Nincs menekvés: szelíden dőlök el, ahogyan a fák.)