Furcsa enyhítő körülmény a bicskei gyermekotthon elítélt igazgatója perében

8 év fegyházbüntetésre ítélte a Székesfehérvári Törvényszék  a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola volt igazgatóját a nevelése, felügyelete alatt álló gyerekekkel szemben folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és kísérlete, illetve többrendbeli, folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntette miatt. 

Az ítélet indokolása szerint a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az igazgató kitüntetésekkel is díjazott szakmai teljesítményét. A tárgyaláson ugyanakkor elhangzott, hogy az igazgató a pozíciójából adódó alá-fölérendeltségi viszonyát felhasználva követte el a bűncselekményeket a gyerekekkel szemben.

Pontosítást kértünk a törvényszéktől, hogy a büntetőeljárásban valóban szempont volt-e V. János szakmai teljesítménye, tehát az a foglalkozás, ami lehetővé tette számára a bűntettek elkövetését. A törvényszék megerősítette, valóban enyhítő körülmény volt.

Fotó: Bíró Veronika

V. János 26 éven keresztül volt a gyermekotthon igazgatója. 2015-ben kapott Bárczy István Díjat az állami gondoskodásban élők megsegítésében, a gyermekvédelmi szakellátás minőségi átalakításában végzett fáradhatatlan, gyermekközpontú vezetői munkája elismeréseként. Egy évvel később augusztus 20-án megkapta a Magyar Bronz Érdemkereszt Polgári Tagozat kitüntetését. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság méltatása így szólt:

„Az igazgató úr munkáját a magas színvonalú szakmaiság, elkötelezettség, igényesség, lelkiismeretesség és becsületesség jellemzi. Munkabírása rendkívüli, nem riad vissza a kihívásoktól. Munkaszeretete, lelkesedése példaértékű, amellyel az intézményben dolgozó szakembereket és dolgozókat is motiválni képes. A szabadidejét, gyakran a hétvégéit is a gyermekek társaságában tölti.”

Mivel V. János éppen foglalkozás révén tudta elkövetni a bűncselekményeket, furcsának tűnhet, hogy szakmai tevékenységét enyhítő körülményként vették figyelembe. Büntetőügyekben jártas jogászokkal próbáltuk megérteni, mikor, milyen súllyal számít, számíthat enyhítő körülménynek a vádlott kiemelkedő munkássága.

Papp Gábor ügyvéd az ügy két sértettjének jogi képviseletét látta el, az ítélethirdetéskor nem volt jelen, az enyhítő körülményről lapunktól értesült. Megerősítette, hogy bizonyos esetekben valóban figyelembe lehet venni a szakmai tevékenységet bűncselekmények megítélésénél.

– A szakmai dicséretek egy ember életében pozitív dolgok. Viszont ha a beosztásával, hivatalával él vissza valaki, akkor azt nehéz összehozni a szakmai tevékenységgel. Ebben az esetben a helyzetet súlyosítja, hogy a vádlott pozíciójával élt vissza, emiatt sem tartom indokoltnak, hogy ilyen jellegű enyhítő körülményt vegyenek figyelembe

– mondja az ügyvéd.

Véleménye szerint helytelenül tette az első fokú bíróság, hogy ezt most enyhítő körülményként értékelte, de úgy gondolja, jelen esetben ez nem csökkentett sokat a büntetésen.

– A súlyosító és enyhítő körülményeket a bíróság az adott ügy jellegére és körülményeire figyelemmel, a maguk összességében veszi figyelembe, tehát nem lehet megmondani, hogy egy-egy kiragadott körülménynek éppen mekkora a súlya a büntetés kiszabásakor. Van olyan enyhítő vagy súlyosító körülmény, ami egy adott ügyben nagyobb súllyal értékelendő, mint egy másikban

– magyarázza.

Megemlíti, hogy gondatlan bűncselekményeknél, kisebb súlyú szándékos bűncselekményeknél el tudja képzelni, hogy alkalmazhatják, ha azt nem az adott hivatali beosztás felhasználásával követik el. Ennek ellenére Papp Gábor ügyvédi pályája során még nem találkozott azzal, hogy a kiemelkedő szakmai tevékenység enyhítésnek minősült volna.

– Ha a vádlott előélete nagyon eminens, sok szakmai dicsérettel, akkor el tudom képzelni. Ha viszont valaki az igazgatói székét használja fel arra, hogy egy ilyen súlyú bűncselekményt elkövessen, akkor teljesen mindegy, milyen a tudományos vagy szakmai tevékenysége, hány kitüntetése van. Ebben az esetben nem tartom helyesnek ezt figyelembe venni

– állapítja meg.

A büntetés kiszabása során értékelhető tényezőket, azaz hogy mi számít a büntetőjogi felelősséget enyhítő és súlyosító körülménynek, a Kúria Büntető Kollégiumának 56-os számú véleménye határozza meg. A vélemény 5. pontja a szakmai tevékenységgel kapcsolatban az alábbiakban rendelkezik:

• Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet.
• A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.) enyhítő körülmény lehet.

Borbély Zoltán ügyvéd, egykori legfőbb ügyészségi ügyész és szóvivő lapunknak azt mondja, az súlyosító körülmény, ha valaki a foglalkozását felhasználva követi el a bűncselekményt, de az enyhítő és a súlyosító körülmények egymás mellett is alkalmazhatók, esetenként ki is olthatják egymást.

– Például nem lehet egyszerre enyhítő körülmény a fiatal felnőttkor és a büntetlen előélet. Mert vagy fiatalok vagyunk, vagy olyan korúak, hogy érdemesek vagyunk a hosszú, tisztességes, büntetlen élet figyelembe vételére. Egyszerre a kettő nem lehet enyhítő körülmény, vagy ezt értékelem, vagy azt

– magyarázza.

Az viszont súlyosító körülmény, ha valaki a foglalkozása felhasználásával követi el a bűncselekményt – teszi hozzá. Ez azonban nem zárja ki, hogy azt a hivatást magas színvonalon űzte.

A vádirat, majd az ítélet is tartalmazta, hogy az igazgató a gondozására, nevelésére bízott gyerekekkel szemben követte el a bűncselekményeket.

– Ez önmagában minősített esetet jelent. De ha egyszer minősített esetként értékelik azt, hogy tanár, ezt már nem feltétlen lehet súlyosító körülményként is figyelembe venni, mert az a kétszeres értékelés tilalmába ütközhet. Valami nem lehet súlyosító körülmény is, ha már emiatt minősített esetnek számít

– jegyzi meg Borbély Zoltán.

Példának azt említi, hogy emberölésnél a nyereségvágy minősített eset, így az súlyosabban büntetendő, mint az alapeset. A nyereségvágyból elkövetett emberölés ugyanis rögtön felviszi a büntetést életfogytiglanra. Ezért ilyenkor nem értékelhető külön súlyosító körülményként, hogy pénzért ölt. Az egyik tehát a minősítő körülmény, a másik a súlyosító.

– A kettőt nem szabad keverni. A minősítő körülmény az, ami miatt valami magasabb kategóriába, azaz büntetési tételkeretbe ugrik, de az már nem lehet súlyosító körülmény is. Ha egyszer azt mondjuk, hogy nevelésére, felügyeletére bízott gyerekekkel szemben követte el a volt igazgató a bűncselekményt, akkor nem értékelhető súlyosító körülményként, hogy tanár. Az alá-fölé rendeltséggel, a bizalmi viszonnyal való visszaélés azonban már lehet szempont. Hiszen ettől lett a 2–8 helyett 5-től 10, vagy egyes esetekben súlyosabb a kiszabható büntetés

– mondja.

Hozzáteszi, hogy V. János esetében így valóban enyhítő körülmény lehetett a szakmai tevékenysége. Az viszont súlyosító körülmény, hogy a foglalkozása felhasználásával követte el azt, de a kettő nem zárja ki egymást.

Újabb példaként azt említi, hogy ha egy tűzoltó kitüntetéseket kap a munkájáért, sokakat megment, és ő lesz az év tűzoltója, majd a haragosát felgyújtja, akkor nyilván súlyosító körülmény, hogy tűzoltó, mert a szakképzettségét használja fel a bűntetthez. Vagy ha valaki kiváló orvos, és egy haragosával szándékosan végez az orvosi foglalkozása felhasználásával, az is terhelő körülmény. Ezzel viszont nem törlődik az, hogy korábban a munkáját magas szinten végezte.

– Nagyon fontos, hogy az enyhítő és súlyosító körülményekből van több tucat. Egy ügyben nem alkalmazható minden, de egy emberre legalább 20 enyhítő és súlyosító is alkalmazható. Ezek megférnek egymás mellett

– állapítja meg.

A Fejér Megyei Főügyészség tavaly augusztusi közlése szerint a maximálisan kiszabható büntetés a volt igazgató esetében 22,5 év fegyházbüntetés.

A bíróság a vádlott bűnösségét többrendbeli bűncselekményben állapította meg, így halmazati büntetést szabott ki vele szemben. Ha egy büntetés felső határa 15 év, akkor a halmazati büntetés maximuma 22,5 év. A szabály ugyanis úgy szól, hogy halmazati büntetés esetén nem összeadják a büntetési tételeket, hanem a halmazatban lévő legsúlyosabb büntetési tétel a felével emelhető. Az elkövető nevelésére, felügyeletére bízott 12 éven alatti gyerekkel szemben elkövetett szexuális erőszak esetében öttől tizenöt év a keret, ami a felével emelhető. A tizenöt fele 7,5, így jön ki a kiszabható maximum 22,5 év.

A bíróság V. Jánost a nyolc év fegyházbüntetés mellett véglegesen eltiltotta minden olyan munkától, amely kiskorúak nevelésével vagy gondozásával függ össze. Az ítélet nem jogerős, V. János felmentésért, az ügyészség pedig a 168 Órának adott tájékoztatása szerint súlyosításért fellebbezett.

Borbély Zoltán szerint az ügyészség a fellebbezést arra alapozhatta, hogy a büntetés enyhének tekinthető. A Btk. szerint ugyanis a büntetések kiszabásánál a tételkeret középmértékéből kell kiindulni. Ezt nagyon egyszerűen számolják: az alsó és felső határt összeadva az eredményt elosztják kettővel. Az öttől 22,5 évig terjedő büntetésnél így 13,75 év a középmérték. A jogász szerint nagyon nehéz ugyan kívülről megítélni egy büntetés súlyát, a kiszabott 8 év fegyházbüntetés azonban több mint öt évvel elmarad a középmértéktől.