Francia kommandósok voltak a magyar-román határon?
Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1989 decemberében több ezer felfegyverzett „turistát” küldött titokban Romániába és a Ceausescu-rendszer megdöntésében a magyarok is részt akartak vállalni: Mitterand francia elnök 90 kommandóst küldött Magyarországra, a román határ közelébe. Az állítások Victor Stanculescu román tábornoktól származnak, aki a 20 évvel ezelőtti temesvári vérfürdő elrendeléséért tölti 15 éves börtönbüntetését.
A tábornok a bukaresti Jilava-börtön kórházában nyilatkozott a német Focus magazinnak. A ma 81 éves Stanculescu Ceausescu hű embere volt, de az utolsó pillanatban átállt. Miután kimenekítette a diktátor-párt december 22-én Bukarestből, 25-én már ő szervezte meg a katonai bíróság felállítását, majd összeállította a kivégző-osztagot, amely a „tárgyalás” után végzett Ceausescuval és feleségével.
Stanculescu szerint a húsz évvel ezelőtti romániai eseményeket, amelyekről máig nem lehet megmondani, forradalmat jelentettek-e vagy katonai puccsot, Bush amerikai elnök és Gorbacsov szovjet pártfőtitkár stratégiai megállapodása előzte meg a kelet-európai kommunista rendszerek felszámolásáról.
Mitterand, francia elnök is támogatást ígért Gorbacsovnak s ennek jegyében 1989 decemberében terrorelhárító egység 90 tagját küldte Magyarországra, a román határ közelébe. „A magyarok” annak idején Stefan Guse román vezérkari főnökkel is tárgyaltak az együttműködésről, de Guse-t utóbb a felkelést vezetők leváltották, mondta el Stanculescu. A szovjetek vagy 4.000 felfegyverzett „turistát” küldtek ebben az időszakban Romániába – erről a tábornoknak úgymond bizonyítékai vannak.
A hívatlan vendégek szovjet járműveken, kis csoportokban érkeztek és léptek fel, alkalmanként magas épületek tetejéről lőttek is. Feltehetően azért küldték őket, hogy segítsék a fordulatot. Petre Roman, akkori kormányfő szerint egyesek közülük még 1990 végén is az országban voltak, ezért akkor a orosz nagykövettől kérték kivonásukat.
Polgárháború fenyegetett, ha nem lövik agyon Ceausescut
A kérdésre, miért kellett Ceausescu-ékat rövid úton kivégezni, a kortanú azzal válaszolt: hogy megakadályozzák a polgárháborút. Az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás után Ceausescu felkészült az ország védelmére, voltak bevethető különleges alakulatai, valamint vegyi – és bakteriológiai fegyverei, sok duzzasztóművet aláaknáztak. Stanculescu bizonyos benne, hogy ha a diktátor életben marad, kitör a polgárháború, hiszen Nicolae Miltaru tábornok fegyvereket adott ki a lakosságnak s az emberek elkezdtek egymásra lőni. Félt és habozott egyébként Ion Iliescu, a későbbi államfő is, aki Stanculescu szerint csak december 26-án (tehát már a kivégzést követően) írta alá a katonai bíróság felállításáról határozatot…
A tábornok a német magazinnak adott interjúban egyébként tagadta, hogy ő adott volna parancsot a temesvári vérfürdőre: szerinte csak rátolták a felelősséget az igaziak helyett. Azok már halottak, „de kellett egy felelős”. Ítélete egyébként még 2000-ben született, de csak most emelkedett jogerőre.
