Filippov: A légszennyezettség annyi áldozatot követel, mint a koronavírus

Évente átlagosan 13 ezer magyar életét oltja ki, nem csak idősek, hanem fiatalok és gyerekek is vannak köztük – mondta az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

2021. február 26., 08:50

Szerző:

Filippov Gábor a Keljfeljancsi című műsorunkban beszélt az Egyensúly Intézet által a napokban bemutatott legelső kutatási eredményéről, ami a légszennyezettséggel foglalkozik.

„Megpróbáljuk közérthető módon bemutatni a légszennyezettségi adatokat, tudományos szakszöveg helyett” - fogalmazott Filippov Gábor, hozzátéve, hogy négy hónapig tartott a kutatásuk, amit a létező legszélesebb körben szeretnének közzétenni, és megértetni az emberekkel.

„Jó úton járunk, hiszen a légszennyezettségi tanulmányunk téma lett a híradókban és a reggeli beszélgetős műsorokban is. A mi tanulmányunk miatt hívták az adásokba a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport szakembereit is” – mondta Filippov, aki szerint a tanulmányhoz hasonló apró lépések kellenek ahhoz, hogy végül a politika felfigyeljen a légszennyezettséghez hasonló témákra.

„Mi abban is különbözünk a többi környezetvédő szervezettől, hogy nem az ideális maximumot javasoljuk, tehát nem azt kérjük például, hogy mindenki tegye le a gépkocsiját, vagy senki se utazzon repülőgéppel. Az Egyensúly Intézet inkább reális alternatívát kínálna az idealista elképzelések helyett” – mondta a kutató.

Kijelentette, hogy a légszennyezés szoros kapcsolatban áll a szegénységgel, hiszen a nélkülöző réteg kényszerül arra, hogy például gumit égessen, és azzal fűtsön. „A légszennyezés leginkább szegénységi probléma. Mivel ők azzal kénytelenek fűteni, ami a kezük ügyébe akad, ezért ez a társadalmi réteg a levegőtisztaságért folytatott küzdelem vesztese” – mondta a politikai elemző.

 
Fotó: 168.hu | Merész Márton
 

 A műsorvezető Fiala János azzal árnyalta a képet, hogy az elektromos autók állami támogatása történetesen a legtehetősebb réteget segíti.

A Keljfeljancsi pénteki adásában szóba került az avarégetés is, amely a közvélekedéssel ellentétben súlyosan környezet- és légszennyező. „Égés során szén-monoxidfenol-származékok és még sok más káros anyag keletkezik. Ezek mindegyike roncsolja az élővilágot rövid-, és hosszútávon egyaránt, az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára különösen ártalmasok” – fejtette ki Filippov Gábor.

A kutatási igazgató ugyanakkor arra a visszás állapotra hívta fel a figyelmet, hogy hiába fogadta el az Országgyűlés 2020 júniusában azt a jogszabályt, amely szerint 2021. január elsejétől országszerte megtiltják az avarégetést. Ehhez képest 2020. december 2-án olyan kormányrendelet érkezett a Magyar Közlönyben, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva mégsem teszi kötelezővé a szigorítást.

„Ez azt jelenti, hogy 1 hónappal a jogszabály hatályba lépése előtt határozatlan ideig elhalasztotta a hatályba lépését. Tehát amíg tart a koronavírus-járvány, addig egészen biztos, hogy továbbra is a helyi rendeletek által meghatározott módon égetheti bárki az avart és a zöldhulladékot saját kertjében.” Fiala János rákérdezett, hogy miért nem merték hatályba léptetni ezt a jogszabályt. Filippov Gábor csupán találgatni tudott. „Talán ebben a nehéz helyzetben szavazatvesztéssel járhat ez a döntés.” – vélekedett a kutatási igazgató.

(Kiemelt kép: 168.hu | Dimény András)

08:39

A Best Solar a hazai napelemes piac egyik meghatározó szereplője. Az elmúlt tizenöt évben az elsők között telepítettek ipari méretű napelem parkokat, 2020-ban pedig Európa legnagyobb erőművének, az Audi Logisztikai Központján épülő napelemes rendszerének kivitelezői voltak, amely 12 megawattos méretével nemcsak a szakma csúcsát, de igazi kihívást is jelentett a Best Solar szakembereinek.