Fideszesek belharcai
Az utóbbi időben több alapszervezetet is feloszlatott a Fidesz vezérkara. A választáson megbukott vagy sikertelenül szerepelt pártsejteket szeretnék újraszervezni. Azt sugallva ezzel, hogy a Jobbikkal szembeni választási kudarc okozója a helyben kialakult kezelhetetlen konfliktusokban, nem pedig az egyre népszerűtlenebb kormányzásban keresendő. Holott a leváltott vidéki szervezetek vezetői inkább a nagypolitika sikertelenségével magyarázzák az ellenzéki rasszista párt térnyerését. Az ország egykori fővárosában, Esztergomban a független Tétényi Évával folytatott ádáz politikai háború után győzött ugyan a Fidesz, az alapszervezetet mégis feloszlatták. Ennek okáról kérdeztük Völner Pált, a párt választókerületi elnökét.
– Győztes csapaton ritkán változtat a Fidesz. Miért oszlatták fel az esztergomi szervezetet is?
– Aki figyelte az elmúlt évek esztergomi történéseit, érzékelhette, hogy a város szembefordult az általunk támogatott Meggyes Tamással. A választók elutasították a polgármester vezetési stílusát és módszereit, ezenkívül az országgyűlési képviselőként politizáló Meggyes patronáltjai is elvesztették a helyiek bizalmát. Ezért bízták a település irányítását 2010-ben Tétényi Évára, miközben a testületben a Fidesz továbbra is többségben maradt. A másik komoly taktikai hibát a frakció azzal követte el, hogy az együttműködés helyett folyamatosan frontálisan támadta a polgármester asszonyt.
– A koalíciós harcot ritkán vállaló kereszténydemokraták is elutasították a Fidesz eszközeit, ki is léptek a városi frakcióból. Menet közben ez nem volt intő jel?
– A konfliktust a helyi politikusok kezelhették volna okosabban, de az igazi népszerűségvesztést nem ez okozta, hanem az, hogy Tétényi Éva elég ügyesen kihasználta a Fidesz-frakció taktikai hibáját. A polgármester asszony erre még rá is játszott, egy kis provokációért soha nem ment a szomszédba, ami a nyilvánosságban kedvező helyzetet teremtett neki.
– A független polgármester egész pályás letámadásának ötlete helyben született vagy a Fidesz-központban?
– Utólag ennek nincs jelentősége.
– Jó, de menet közben miért nem változtattak a taktikán?
– Nem azt akarom mondani, hogy minden esetben kompromisszumot kellett volna kötni Tétényi Évával, aki hatalomra jutása után adósságrendezést kezdeményezett. Ennek következményeként Esztergom öt évig helyben járt, egyetlen fejlesztést sem tudott elkezdeni vagy végigvinni, és uniós pályázatokon sem vehetett részt.
– Emlékeim szerint Tétényi érve az adósságrendezésre az volt, hogy nem akarja a várost jobban eladósítani, mint ahogy azt Meggyes tette. Amikor ezt el akarta mondani a Fidesz-frakciónak, nem engedték felszólalni. Ezt lehet az ő számlájára írni?
– Valóban az adósságrendezés elutasítása vagy elfogadása maradt évekig a városvezetés alapkonfliktusa. Ellene szólt, hogy más települések is eladósodtak, de elég jól ellavíroztak addig, amíg megkapták az állami konszolidációt, közben viszont évekig fejlődtek, emiatt szerintem ők jártak jobban.
– Kevésbé ellenséges hangulatban talán erről őt magát is meg tudták volna győzni. Az egyébként ön szerint normális, hogy miután Tétényi Éva pár száz szavazattal vesztett, távozása után saját nevén, építészként ma nem kap munkát az országban?
– Erről semmit nem tudok. De sajnálnám, ha valaki jó építészmérnökként csak azért nem kapna megbízást, mert valamikor polgármester volt.
– Visszatérve az alapszervezet feloszlatásához: ha vita van egy szervezeten belül, nem az a jobb megoldás, ha tisztázzák a nézeteltéréseket, nem pedig felrobbantják az egészet?
– Szerintem is az a jó, ha egy párton belül kialakul az együttműködés, a konszenzusra való törekvés, és nem csak egy ember szava dönt. De Meggyes tekintélyelvű vezetőként irányított, így válogatta meg az embereit is, akik ezzel a szemlélettel vezették a helyi Fideszt. Távozásával lezáratlan konfliktusok sora maradt a felszín alatt. Ha ezen nem változtatnánk, annak komoly következménye lenne a következő választáson.
– A nézeteltérések így is fennmaradhatnak, hiszen egy demokratikus pártba az lép be, aki akar. Vagy mégsem?
– Mindenki nem lesz automatikusan újra tagja a pártnak. Ha elfogadják is a jelentkezését, attól még nem biztos, hogy az esztergomi alapszervezetbe léphet be.
– Meggyes Tamást például felvennék?
– Nem tudom, hogy ő kérné-e a felvételét.
– Ha kérné?
– Mérlegelnénk.
– És György Róbertet, aki Meggyes után összekapta a Fidesz esztergomi szervezetét, de – önnel szemben – ő maga nem akarta feloszlatni a szervezetet, őt felvennék?
– Esetében is mérlegelnénk.
– Mi alapján döntenek?
– Biztosan olyan embereket fogok javasolni, akik elfogadottak a településen, akik képesek együttműködni, és akik nem keresik, főleg nem élezik a párton belüli konfliktusokat.
– A politikában szükségszerűek a nézeteltérések. Például a Fidesz vezérkara is vitatja a halálbüntetés bevezetését. Lázár János helyesli, Orbán Viktor csak beszélne róla, Gulyás Gergely pedig tudomásom szerint ellenzi. Ezért fel kell oszlatni a kormányt vagy a Fideszt?
– Szó sincs róla, ez nem olyan súlyú ügy, amely a Fidesz megítélését rombolná.
(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
