Lehervadt a mosoly Voldemort arcáról

A Fővárosi Ítélőtábla a múlt héten egy évvel súlyosbította Mengyi Roland fideszes ex országgyűlési képviselő elsőfokú ítéletét. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei politikusnak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt négy évre kell börtönbe vonulnia. Mengyi az első kormánypárti politikus a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, akit korrupció miatt megfosztottak a képviselőségétől, és jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Voldemort történetét a botrány kirobbantója, Rajnai Attila idézi fel.

2019. október 6., 06:00

Szerző:

Nem tudom, mennyi volt a véletlen, a szerencse vagy a gondviselés hivatásom gyakorlása közben az elmúlt több mint két évtized kulcsfontosságú pillanataiban, mindenesetre igyekeztem megőrizni nyugalmamat és palástolni a fellobbanó szakmai izgalmat, amikor jó három évvel ezelőtt egy kezét tördelő, szipogó alföldi könyvelőnő a bizalmába fogadott, és éppen hozzám fordult egy barátja miatt, aki – elmondása szerint – kilátástalannak tűnő helyzetbe került.

Elmesélte, hogy a barátját elfogta a NAV, amikor nagy nehezen sikerült visszaszereznie azt az ötmillió forintnyi kenőpénzt, amelyet egy nyertes pályázatért cserébe egy országgyűlési képviselőnek kellett eljuttatnia, de végül nem kaptak támogatást. Első pillanatban világos volt, hogy nem akármilyen üggyel állok szemben, és nem lesz egyszerű a több szálon futó nyomozás közben minden részletet megvilágítani. Diszkréciót és segítséget kértek egy végtelenül galád és aljas szituációban, amelyben ők, azaz az ügyeskedők álltak szemben egy hatalmával visszaélő, tekintélyelvű országgyűlési képviselővel és háttérszervezetével. Későbbi vallomásaikban, illetve a lehallgatott telefonbeszélgetéseikben pontosan követhető ennek a nyomasztó zsarolásnak minden egyes mozzanata, az érintettek tehetetlen vergődése.

Az elkövetők nem módos emberek. Egyikük például azért ment bele az alkuba, mert egyenesbe akart jutni, visszafizetni a tartozásait, egy másik vádlott csupán Disneylandbe szerette volna elvinni a gyermekét, boldognak látni, és enyhíteni egy kicsit a mindennapok szorításán. Miért éppen ők tévedtek a tilosba, és kerültek az egymás között csak Voldemort nagyúrnak nevezett képviselő hálójába?

Leginkább azért, mert az érintett könyvelőirodának volt már annyi működő és még papíron alvó szociális szövetkezete, amelyre Mengyi Roland csapatának pályázati szempontból szüksége volt.

Azt, hogy félmilliárd forint uniós pénz váratlanul bennragadt az Emberi Erőforrások Minisztériumában, és az adott év végével lejárt a támogatási ciklus, vagyis az el nem költött pénzt vissza kell küldeni Brüsszelnek, Mengyi Roland nem tudhatta bennfentes kapcsolat nélkül. Hogy ki lehetett ez a kontaktszemély, a nyomozásnak nem sikerült feltárnia.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez furcsa, mert nem túl bonyolult a képlet. Főleg azon nyomozók számára nem az, akiknek lehetőségük nyílt betekinteni a humántárca iktatási rendszerébe, és kigyűjteni, hogy kiknek a kezén ment át az ominózus TÁMOP5.5.815/1 azonosítási számú, Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű, félmilliárd forint kertösszegű pályázat, amelynek lebonyolítására mindössze hat hét állt rendelkezésre. A rövid határidő a pénzre ácsingozók számára nem jelentett akadályt, hiszen a háttérmunkát végzők mindent előre lepapíroztak, átutalásra készen. A vádlottak valójában csak biodíszletek voltak az ügyben, az általuk kiépített szociális szövetkezeti hálón folyt volna át a pénz, amelynek elosztásán hónapokig zajlott az alkudozás. A lehallgatott telefonbeszélgetések szerint Mengyi képviselő az első körben 50 százalékos, vagyis összesen 250 millió forintos visszaosztáson kívül ötmillió forint úgynevezett alkotmányos költséget kért előre, majd a pályázat sikere esetén a kiutaláskor még egyszer ugyanennyit. Az alkudozások végén a visszaosztás végül 90 százalékon állt meg, amelyet a szövetkezeteknek oktatás, e-learning, konferencia-, workshopszervezés és hasonló címen kellett volna leszámlázniuk, miközben a biodíszletet jelentő szereplők már azért rimánkodtak, inkább legyen érvénytelen a pályázatuk, mint hogy ebben a mértéktelen harácsoláson alapuló korrupciós ügyben részt vegyenek. Ez a vágyuk végül is teljesült, mivel a szaktárca nem támogatta a benyújtott pályázataikat.

Nem azért utasították el a jelentkezőket, mert a pályázataik nem feleltek meg a kiírásnak, hanem azért, mert a szociális szövetkezetek nagyüzemi járulékcsalásait nyomozó NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága értesítette Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetőjét a büntetőjogilag aggályos szervezetekről.

Miután a pályázat meghiúsult, az ötmillió forintnyi alkotmányos költség visszajárt a pályázóknak. Ennek az összegnek a Mengyi barátja általi kézbesítésekor ütött rajtuk a NAV-kommandó. A legtöbb vádlottat letartóztatták, Voldemort Nagyúrnak a képviselősége miatt mentelmi joga volt, ezért kapott néhány hónap fórt. Pedig korábban akadt olyan szituáció, amikor parlamenti képviselőként is törvényesen őrizetbe vehették és letartóztathatták volna. Erre a jogszabály szerint akkor van lehetőség, ha egyértelmű bűnügyi szituációban rajtaütnek, és leleplezik. 2015 júliusában volt ilyen pillanat. A per egyik vádlottja vitte az ötmillió forintos alkotmányos költséget a tiszaújvárosi Mamma Rosa pizzériába, Mengyi egyik törzshelyére. Mivel a lehallgatások során Voldemort lelepleződött, és a hatóság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy egy országgyűlési képviselővel szemben kellene fellépni, a nyomozók elbizonytalanodtak.

Hiába álltak a NAV emberei bevetésre készen, a rajtaütésre felsőbb parancs hiányában nem került sor, így a korrupció csak kísérleti szakban maradt, pedig ha megvalósul (átveszi a pénzt, és rajtaütnek), akkor a múlt héten Mengyi Roland a jelenlegi jogerős büntetésének legalább a dupláját kapja.

A volt képviselő a bírósági tárgyaláson már nem emlékezett pontosan arra, hogy mit kapott vádlott-társától akkor a pizzériában, talán egy női ruha vagy pálinka lehetett.

Az ügyben nem csak a kenőpénz átadásának leleplezése maradt el, idővel a NAV titkos felderítése is zátonyra futott. 2015. szeptember 3-án egy NAV-nyomozó Balog Zoltánnak címzett levelet kézbesített a minisztériumban, ettől a pillanattól kezdve a vádlottak óva intették egymást a pályázatról való nyilvános diskurzusról. Akad olyan lehallgatott telefonbeszélgetés, amelyben tényként közli egyikük: „lehallgatnak bennünket”.

A NAV végül feljelentést tett a kiszivárogtatás ügyében, és a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 12-én a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg a minősített adattal visszaélés vétségének a kivizsgálásával. A nyomozás adatai szerint a korlátozott terjesztésű levelet Vennes Szilvia, a miniszter kabinetfőnökségének munkatársa vette át a NAV futárjától, majd tőle Farkas Anikó kabinetvezetőhöz került, ő bontotta fel. A kabinetfőnök azonnal megmutatta az iratot Balog Zoltán miniszternek. Az egykori Bibó-szakkollégista vallomása szerint Balog Zoltán azt kérte tőle: beszéljen Köpeczi-Bócz Tamás EU-fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkárral, és hívja fel a figyelmét, hogy a szociális szövetkezetek támogatására meghozott pályázat kiírásánál és elbírálásánál fokozott figyelemmel járjanak el. Utasította, hogy az iratban nevesített szövetkezetek ne jussanak pénzhez. Farkas Anikó a korlátozott terjesztésű levelet megmutatta Köpeczi-Bócz Tamásnak, ő megígérte neki, hogy a miniszter kérésének megfelelően fog eljárni. A dokumentum ezután a minisztérium titkos iratokat kezelő egységének irattárába került. Köpeczi-Bócz Tamás azonban a kihallgatása során tagadta, hogy látta volna a NAV korlátozott terjesztésű iratát. Továbbá azt is, hogy neki Farkas Anikó kabinetfőnök bármiféle instrukciókat adott volna a szociális szövetkezeteket érintő, folyamatban lévő támogatási pályázattal kapcsolatban. Patthelyzet alakult ki, ezt csak a harmadik szereplőnek, Balog Zoltánnak a kihallgatása oldhatta volna fel, de erre nem került sor. Így a nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntették.

Mengyi Roland mindvégig tagadta a vádat, mondván, félreértették, valamint visszaéltek a nevével.

Vajon miben bízott a vallomásokkal és a lehallgatási jegyzőkönyvekkel szemben? Vajon miért nem beszélt arról, amit ebben a pályázatban szakmailag lepapírozó háttérországról tudott, tudhatott, valamint a minisztériumi szálakról, döntéshozókról? Miben és kiben bizakodott? Nem tanult Stadler József és Zuschlag János esetéből, akik kedélyesen végigmosolyogták a hasonlóan politikai hátterű büntetőeljárásaikat, de az ítéletkor elsápadtak?

Az ominózus uniós pályázatra a kiírást, valamint a támogatásra alkalmas pályázatot egy fővárosi iroda, a Public Sector Consulting készítette. A cég összesen 19 uniós projekt esetében végzett pályázatíró, projekt-, illetve menedzsmentszolgáltatói munkát. Ebből három esetben indult büntetőeljárás. Az egyik a Voldemort-sztori, a másik a Békés megyei agrárfejlesztési támogatások, amelyekben a közelmúltban bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsították meg Simonka György kormánypárti parlamenti képviselőt. A harmadik a vidéki széles sávú hálózati fejlesztésekre Brüsszel által nyújtott 12 millió euró szabálytalan felhasználása. Ez a tétel szerepel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-as jelentésében is. A kedvezményezett az Opticon-csoport volt, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője, valamint a Vidékháló Kft. vezetője és társaik március óta előzetes letartóztatásban vannak bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A kárérték ebben az ügyben 4,8 milliárd forint.

Bíróság - Karsai József perének tárgyalása
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A 2005-ben alakult Public Sector Consulting Kft. többségi tulajdonosa az ősfideszes Holbok Sándor, aki a cégalapítás előtt Szájer József kabinetfőnöke és tanácsadója volt, majd 2010-ben Hende Csaba révén bekerült a Honvédelmi Minisztériumba tanácsadónak. Emellett a tárca két cégének a felügyelőbizottsági elnöke, egynek pedig az igazgatósági tagja volt, továbbá Kuna Tibor üzlettársaként is tevékenykedett, akit jelenleg nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádol a Fővárosi Főügyészség.

A Public Sector Consultingtól eddig egyik ügyben sem követelték vissza a pályázati tevékenységükért kiutalt költségeket, igaz, már késő is lenne, mert időközben a cég végelszámolással megszűnt.

Mindezek fényében érthető, hogy doktor Mengyi „Voldemort” Roland feldúltan távozott a másodfokú ítélet indoklásakor a tárgyalóteremből. Ő kapta a legtöbbet, és egyedül neki kell börtönbe vonulnia, mert a többi elítélt már kitöltötte a rá eső részt az előzetes letartóztatása során, mások pedig nem is kerültek a vádlottak padjára. Vigasza csupán annyi lehet, hogy az ügye elsodorta a pályázatokat felügyelő Csepreghy Nándort, az ő főnökét, Lázár Jánost, valamint Köpeczi-Bócz Tamást is menesztették a humántárcától.

Harry Potter ebben az epizódban legyőzte Voldemortot, de a film hamarosan újabb sztorival folytatódhat. A legközelebbi büntetésre felkészül: Simonka György, miközben már zajlik a következő fejezet szereplőválogatása.