Leszavazta a Fidesz Putyin magyarországi letartóztatását lehetővé tevő ellenzéki javaslatot
A külügyi bizottság kormánypárti delegáltjai elutasították azt az ellenzéki javaslatot, mely alapján érvényt lehetne szerezni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsnak.
A DK-s Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy hirdesse ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, mivel ennek hiányára hivatkozva tárja szét a kezét a kormány: az elfogatóparancs ellenére emiatt nem tudnák letartóztatni hazánkban az orosz elnököt – tudta meg a hvg.hu.
Jelenleg ez a jogi aktus hiányzik, és bár Magyarország az ICC tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a statútum kihirdetésének elmaradásával indokolta:
Hiába adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz elnök ellen nemzetközi elfogatóparancsot, Putyint akkor sem tudnák letartóztatni és kiadni Hágának, ha Magyarországra jönne.
Ennek azonban a kormányzat szerint Magyarország nem tudna érvényt szerezni. Gulyás a kihirdetés elmaradását azzal magyarázta: annak idején Áder János korábbi köztársasági elnöki hivatala is többször jelezte, hogy az ICC statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal,
az Országgyűlés pedig nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy kihirdeti a statútumot, majd az az Alkotmánybíróság elé kerül, mely a köztársasági elnöknek ad igazat.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa Vlagyimir Putyinnal szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.
Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.
A közlemény szerint „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.
„A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére” – tudatta a bíróság.
Vadai Ágnes azt mondta, hogy a kormány arra hivatkozva „adna menedéket” az orosz elnöknek, hogy még mindig nem hirdették ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát. Ennek kihirdetését tette volna lehetővé a DK határozati javaslata, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök „parancsára ma leszavaztak”
– fogalmazott az ellenzéki politikus.
Vadai Ágnes kijelentette: a magyar kormányfő „kiszolgálja Putyint, amikor tőle vesz méregdrágán orosz gázt”. Orbán Viktort „Putyin és a profit érdekli, sem az ukrán gyerekek, sem a magyar polgárok megélhetése nem érdekli” – tette hozzá.
(Kiemelt képünk: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) vezetőinek csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 16-án. Fotó: Szergej BOBILJOV / SPUTNIK / AFP)