Fidesz: adócsökkentés helyett emelés
Adótörvény-módosításról is szól a "saláta" törvény, amelyet a köztársasági elnöki hivatal bejelentése szerint augusztus 20. előtt aláír Schmitt Pál államfő. Ennek hatásairól még a szakemberek véleménye is eltér, de abban megegyeznek, hogy a számítások alapjául szolgáló adatokat nyilvánossá kellene tenni - írta a
Az Alkotmány ünnepe, augusztus 20. előtt aláírja Schmitt Pál köztársasági elnök az úgynevezett "saláta" törvényt, amely Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontját emeli be a jogalkotásba. Egyebek mellett az adórendszer is több ponton módosul, a sajtóban megjelent táblázat szerint összességében 76,5 milliárd forint marad a vállalkozók és az adófizetők zsebében. A Költségvetési Tanács számításai szerint azonban legföljebb alig több, mint 67 milliárd forint lesz ez az összeg idén. Eltérnek az adatok a legnagyobb tétel, az évi 500 millió forintos nyereséget meg nem haladó vállalkozások társasági adójának 10 százalékra csökkentésével "megtakarítható" források esetében is. A szakminisztérium 70, a Tanács 53,4 milliárddal kalkulált.
Az adószakértők abban mindenképpen egyetértenek, hogy nyilvánossá kellene tenni azokat az adatokat, amelyek alapján számolják a módosítások hatásait.
A szakemberek elmondták, a nagyértékű vagyontárgyak adójának eltörlésével az adófizetőknél maradó összeg viszonylag kiszámítható, mert hiszen a nagyértékű vagyontárgyakról már be kellett nyújtani az adóbevallást mellesleg az adó felét már be is kellett fizetni. Ennek ellenére a kétféle számítás itt is megfigyelhető, a sajtóban publikált és a Költségvetési Tanácsé. A napvilágra hozott táblázat 1,7 milliárd forintos megtakarítást valószínűsít, míg a tanács 1,2 milliárd forintra taksálja ezt az összeget.
A saláta törvényben található egy szakmai körökben sok vitát kiváltó tétel is, az otthoni pálinkafőzés engedélyezése, úgy, hogy 50 literig jövedéki adót sem kell fizetni. A szakemberek arra figyelmeztettek, ez a módosítás elcsúszhat Brüsszelben, mert jövedékiadó köteles termékek adóját nem lehet elengedni, legföljebb bizonyos kedvezmények adhatók. Mindenesetre a két adatbázis különbsége itt is megfigyelhető. A Költségvetési Tanács 4,4 milliárd forinttal, míg a másik 3,3 milliárddal számol. Az elemzők úgy vélték, azoknál a régóta hatályos adónemeknél, mint például a vízgazdálkodási hozzájárulás, könnyebb kiszámítani az adó megszűnésének anyagi következményeit az eddigi befizetések alapján.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a társasági adó kedvező változása mindenképpen jó irány, de a hazai kis- és középvállalkozások 30-35 százaléka folyamatosan veszteséget mutat ki. Kérdés, az adómódosítást követően mekkora hányaduk válik nyereségessé. A külföldi beruházások számára vonzóvá teheti Magyarországot a 10 százalékos társasági adó, de ennek hatásai nem egyik napról a másikra válnak érzékelhetővé.
Egyes adószakértők úgy vélték, azzal, hogy az adójogszabályok változásainak egyedüli teherviselői a pénzügyi szektor szereplői, ez mindenképpen visszahat majd a vállakozásokra és a lakosságra a hitelezésnél és a megtakarítások kamatainak meghatározásakor. A pénzügyi szektor a túlzott közteher viselés hatásait előbb-utóbb igyekszik mérsékelni. Nem csupán a pénzügyi szolgáltatások bizonyos költségeinek akár bújtatott emelésével, hanem például a megtakarítások kamatainak csökkentésével.
Összességében éppen a pénzügyi szektor különadója miatt inkább adóátrendezésről és adóemelésről döntött a Parlament, amikor elfogadta a 29 pontból született "saláta" törvényt.
