Tüntetés a MOL-toronynál

Fémkereskedők hirdettek meg tüntetést a Mol-székházhoz, ahonnan egy 150 fős menet átvonult az Energiaügyi Minisztériumhoz – írja a Telex. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete a 35 évre kiszervezett hulladékkoncesszió egyes pontjai ellen tiltakozik így. Szakmai szervezetük szerint a fémkereskedők jelenleg bizonytalan helyzetben vannak, mert nem tudják, hogy mi a koncessziós fémhulladék és mi nem. 

Szlávik Mónika, az egyesült elnöke lapnak elmondta, hogy fémkereskedők remélik, hogy a mai tüntetés után lesz érdemi párbeszéd mind a jogalkotóval, mint a koncesszorral. Szlávik felolvasta az egyesült 72 tagvállalatának követeléseit, amit hangos dobolás, sípszó és füttyögés fogadott, és tüntetők együtt skandálták, hogy:„Adjátok vissza a kenyerünket”! A tüntetők egy része  „Hulladékhasznosítás, élt 1988-2023.07.01.” feliratú pólót viselt. 

A minisztérium épületénél Györkös Péter, a cég Anyag és Termékáram vezetője átvette a követeléseket a tüntetőktől. A tüntetést a július 1-től érvényes új hulladékkoncesszió miatt szervezték a fémkereskedők. Az új hulladékkezelési rendszer, a koncessziót a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) nyerte el, melynek egyik legvitatottabb részterülete a fémhulladék. A Mol szerint a MOHU feledata, a fémkereskedők azonban úgy vélik, hogy a fémhulladékok átvétele és felvásárlása általánosan nem tartozik a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz.

A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete úgy látja: sem a jogszabály indokolása, sem a koncessziót elnyerő Mol-csoport nem adott erről érdemi iránymutatást, ami komoly bizonytalanságot okoz a fémkereskedelemmel foglalkozó profitorientált vállalkozásoknak. A fémkereskedők szerint a természetes személyek értéket képviselő fémhulladékainak az átvétele, felvásárlása a fémtörvény alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység nem tartozik a koncesszióhoz. A tüntetők azt szeretnék elérni, hogy ezt az állam jogalkotással is tisztázza. Az alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a tulajdonához, így jogonak érzik azt az elvárást, hogy az értékkel bíró hulladékaikat piaci áron, az általuk preferált gazdasági társaságnak értékesíthessék. Szintén az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a vállalkozása szabadságához is, így a gazdasági társaságok jogos elvárása, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységüket a jövőben is végezhessék.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson)